blog13 0a.jpgMostanában azt tapasztalom, hogy mások is elkezdtek érdeklődni a napóleon kori wargame iránt, csak éppen még nem találták meg a számukra megfelelő szabályt. Pedig aki ezt a korszakot választja, igazán dúskálhat a különböző szabályok között. Én nem szeretném, ha valaki úgy értelmezné ezt az írást, hogy ez az egyetlen és legjobb szabály, inkább úgy, hogy ez alapján el tudja dönteni, hogy kipróbálja, avagy sem. Hozzá kell tennem, hogy már ez előtt a szabály előtt is próbálkoztunk más szabályokkal, a Pro Gloriaval, a WAB Napoleonnal, de igazából egyik sem okozott osztatlan sikert a társaságunkban (megjegyzem ez sem tetszik mindenkinek, de többé kevésbé kezd elfogadottá válni).

 

 

 

 

 

 

 

Foundry Napoleon – a könyv

blog13 00.jpgA Foundry egy az angol szabálykönyvek sorába igazodó, szép kivitelű, több, mint 200 oldalas szabálykönyvet ad az amúgy nem kevés pénzünkért, de aztán itt le is tudja a feladatait. A kiadó a jelek szerint úgy gondolja, hogy tökéletest alkotott, ezért semmilyen támogatást, javítást, kiegészítő sereglistákat nem gyárt a könyvéhez, úgy gondolja az úgy tökéletes, ahogy van, de szerencsére ezt nem gondolja mindenki így. Hála a Deep Strike-os Emelardnak, sikerült egy kiegészítő szabályértelmezést beszereznünk, de ettől függetlenül a leendő játékosoknak, amellett, hogy figyelmesen elolvassák a könyvet, bizonyos dolgokban meg kell egyezniük. Ezek a dolgok sokszor abból adódnak, hogy bizonyos szabályok oldalakkal később, nem ritkán a sereglistákban vannak elrejtve, vagy abból, hogy az adott szabályt kire kell, és kire nem kell alkalmazni. Sajnos ez utóbbi a „vérpistikéknek” ad táptalajt, de pont ezért kell a játékosoknak pár játék után megegyezniük néhány dologban.

A könyv felépítése hagyományos, először az alapszabályokat, majd a haladó szabályokat olvashatjuk, amiket a sereglisták követnek. A szabályok értelmezését számos ábra is segíti, de néha vannak helyzetek amikre nem minden esetben adnak egyértelmű iránymutatás. Sajnos a könyv a már Napóleon által vezetett francia csapatok által vívott háborúkra koncentrál és teljesen kimarad az azt megelőző forradalmi háborúk, pedig megmondom őszintén kíváncsi lennék egy olyan játékra, ahol nem feltétlenül a Gloire lobog csak fennen. A könyv nem lenne angol kiadás, ha nem tartalmazna olyan dolgokat mint pl seregfestések, vagy különböző korabeli színes metszeteket a kor katonáiról. Kicsit az az érzésem, hogy az angol kiadók ahelyett, hogy csökkentenék a szabályaik árát, inkább sok szép, látványos, de alapvetően sokszor felesleges dolgokkal töltik meg a könyveik lapjait (nem csak a Foundry ugyan ezt tapasztaltam a WAB szabálykönyvek esetében is). Na de térjünk a lényegre, ha valakinek még nem vettem el a kedvét akkor talán térjünk rá a szabály ismertetésére.

 

Foundry Napoleon – a szabály

Az egységek

Itt sok ábrán keresztül megismerhetjük az alapvető egységeket, a gyalogságot, a lovasságot és a tüzérséget. Megtudjuk sok ábra segítségével, hogy hogyan kell talpalni, és milyen alakzatokba rendezhetjük ezeket az egységeket.

blog13 01.JPG

 

Mielőtt játszani kezdenénk

Ebben a fejezetben megtudhatjuk, hogy hogyan is kell berendeznünk egy dobókocka segítségével a csatateret. Hogyan határozzuk meg a csapataink tábornokainak hadvezéri képességit. Ez az egyik jópofa dolog, ami ráadásul követi a történelmi hűséget, mivel ez évre és nemzetekre lebontva tudjuk meghatározni (nagy általánosságban a franciák romlanak, míg a többiek fejlődnek az idő előre haladtával). Ugyan itt megtudhatjuk, hogy hogyan is határozzuk meg ki győzött és milyen mértékben, és azt is, hogy hogyan kell felraknunk az asztalra a csapatainkat.

A játék és menete

 

1. A kezdeményezés eldöntése

ez hagyományos módon kockadobással történik, de igen komoly jelentősége van, a későbbi taktikázásnál, hogy ki is nyerte.

 blog13 08.JPG

 

2. Parancskártyák kirakása

bizonyos helyzetekben ki kell raknunk lefordított parancs kártyákat a csapataink mellé, amiket majd bizonyos feltételekkel vagy végrehajtanak, vagy nem. 16 féle parancs létezik, de természetesen nem mindet használhatjuk minden csapatnál. A kártyákon rajta van, hogy az egység, ha végrehajthatja, akkor mit kell, és mit tehet meg, és az is, hogy milyen egység mellé tehetjük ki azt. Az egyik probléma itt adódik, ugyan is a tüzérséggel ha lőni akarunk akkor sajnos egy olyan parancsot kell kiadnunk, amit elvileg nem kaphatna meg, de minden józanul gondolkodó játékos beláthatja, hogy ugyan akkor még is ezt kell használni hozzá. Megmondom őszintén nekem emiatt a szabály miatt, lopta be magát a szívembe a játék, pont annyit kell gondolkodnom benne, amit még nem fáraszt, ugyan akkor egy számomra még pont élvezetes taktikai elemet visz a játékba, miközben sokszor mosolyogtató ahogy az ellenfél ki próbálja találni, hogy milyen parancsot adtunk ki és mikor meglátja öröm nézni a csalódott orcáját.

blog13 06.JPG

 

3. Tüzérségi fázis

ekkor viszonylag jól szabályzott keretek között tüzérségi pergőtűzzel áraszthatjuk el ellenfeleinket. Ennek hatásfoka igen változatos, van úgy hogy sok körön keresztül sem érünk el hatást, de ugyan akkor volt már rá példa, hogy gyakorlatilag két kör alatt eldöntötte a csatár (persze ez a ritka kivétel volt). Ennek a pontnak az értelmezését ábrák táblázatok segítik, illetve megtalálhatjuk az alapvető lövedék és lövegfajták használatát.

blog13 13.JPG

 

4. A parancskártyák felfedése

elérkeztünk a legizgalmasabb részhez. Itt bizonyos feltétek szerint a két oldal felváltva fedi fel a parancskártyákat, illetve ha lehetősége van akkor reagál az ellenfél hadmozdulataira. Na itt aztán izgulhatunk rendesen, vajon sikerül előbb kijátszanom a parancsomat, mint az ellenfél, vajon le tudom rohanni, mielőtt belém lőne, vajon vissza tudok előbb vonulni és akkor a rohama nem ér el, számos lehetőség közül választhatunk. Azonban itt jön a fekete leves is, ugyan is itt válik fontossá, hogy milyen parancsnokain vannak és azok milyen messze is vannak az egységtől, ugyan is a parancs égre hajtása nem automatikus, ugyan is dobni kell rá és ahogy nőnek a veszteségeink seregünk egyre jobban kezd lebénulni. Ebből következik, hogy a sok veszteséget szenvedett csapatainkat óvnunk kell, ki kell vonnunk az esetleges újabb veszteségek elszenvedésének lehetősége elől.

Ebben a fejezetben találjuk a parancs kártyák részletes értelmezését, amik értelmezését itt is ábrák segítik. Fontos dolog, hogy közelharcot csak parancs kártya segítségével hajthatunk végre. Vannak bizonyos esetek, amikor az egységnek egy táblázat segítségével meghatározott véletlenszerű parancsot kell végrehajtani, ennek lehetnek előnyi és lehetnek hátrányai. Ezt az egységnek azonnal végre kell hajtania, viszont azért, hogy ne kerüljön a többinél többször játékban a következő körben passzív marad viselve ennek minden következményét.

blog13 03.JPG

 

5. A mozgás

ez a fejezet magáért beszél, különösebben nincs mit hozzáfűzni.

blog13 07.JPG

 

6. Előcsatározók tüze

A játék különbséget tesz az egység sortüze és az egységben lévő, vagy ahhoz kapcsolódó előcsatározók puskatüze között. Ennek lőtávolsága más mint a sortüzekké, de koránt sem olyan pontos, és nem is élhet mindenki vele.

blog13 12.JPG

 

7. Sortűz

a zárt hadrendbe álló egységek ekkor áraszthatják el gyilkos, vagy éppen hatástalan sortüzeikkel az ellenfél legközelebbi egységét.

blog13 04.JPG

 

8. Közelharc

itt pontosan megtudhatjuk, hogy melyik egységünk alakzattól függően hány kockával harcol és mi a célszám, amivel talál. Ugyan itt olyan speciális szabályokat is megismerhetünk, mint a lovasság üldözése, vagy éppen miként kell cselekednünk ha egy lovasság gyalogsági négyszöget, a vonalat támad meg. Ez a fejezet szól arról is, hogy mit kell cselekednie az összecsapás győztesének és vesztesének.

blog13 10.JPG

 

9. Bátorságpróba (leánykori nevén morál teszt)

minden egységünkre bátorságpróbát kell tennünk, amelyik abban a körben veszteséget szenvedett. Ez alól csak az olyan egységek kivételek, amelyek a tüzérségi fázisban legalább kettő találatot szenvedtek el, viszont az után nem kaptak, mert ezek már a tüzérségi fázisban megkísértették szerencséjüket. Az egységek a képzettségüknek megfelelő számú kockával dobnak de minden esetben az összes veszteségüknél nagyobbat kell dobniuk. Ha ez ne sikerül akkor „Lost Order” parancsot kapnak, amit azonnal végrehajtanak, viszont a következő körben a passzívak maradnak. Ha egy Lost Order kártyával rendelkező csapat nem dobja meg a bátorságpróbát el kell távolítanunk a játéktérről (ez alól a gárda és talán az elit csapatok kivételek, mert azok kétszer is elvéthetik). Egyébként itt jön elő a játéknak egy olyan tulajdonsága, amit nem mindenki szeret, ugyan is a veszteségeket nem kell eltávolítani, csak jelölni kell. Ezt a szabály nagyon érdekesen ideologizálja meg, szerinte a játékos nem szereti a szépen kifestett figuráit a játéktéren kívül látni.

 

10. A győztes meghatározása

megmondom őszintén ezt a pontot nem igazán szoktuk alkalmazni, mert vagy addig játszunk, amíg időnk engedi, vagy addig amíg tisztán nem látszik, hogy nem igazán van értelme folytatnia az összecsapást. Fontos dolog, hogy a csataelszámolásba csak a futó, vagy futásban lévő gyalogos és tüzéregységek számítanak bele a lovasok nem, viszont minden levágott egység, tehát a lovasok zsákmányolt lobogói szintén győzelmi pontnak számítanak.

Ezzel el is értünk az alapszabályok végére, ami a bevezetővel együtt 60 oldal, ami szerintem egy tisztességes de még emészthető mennyiség.

blog13 02.JPG

 

A kiegészítő és haladó szabályok

Itt kerül ismertetésre a terep tulajdonságai és módosítói, a tábornokok, a könnyű gyalogság és az előcsatározók, a műszakiak, a baráti tűz, az időjárás, vagy éppen a különleges tüzérégi egységek és fegyverek (pl a Congrave rakéta) alkalmazásának feltételei (de még sorolhatnám a különböző kiegészítő szabályokat). Ez a fejezet, mindenestül mintegy 30 oldal.

blog13 11.JPG

 

Sereglisták

A sereglisták egy szabványt követnek. Hadszínterek és időszakok szerint vannak csoportosítva. Itt megtudhatjuk, hogy seregünkbe melyik egységből mennyit hozhatunk, persze csak ha teljesítjük a hozzá kapcsolt feltételeket. Itt is van pontértéke az egységeknek, de nem vehetünk simán tetszésünk szerint bármit. Ugyan itt jönnek ki a nemzeti sajátosságok és a speciális szabályok. Pl az átlag gyalogos egység hat talpból áll, de az osztrák nyolcból, és a magyar pedig tízből, vagy a brit ha állt akkor egyel több kockával dobja a sortüzeit stb. Minden sereglista tartalmaz egy leírást az adott történelmi seregről és egy sokszor részletes festési segédletet. Sajnos a speciális szabályokat csak egyszer írják le, ezért igen csak meg kell néznünk, hogy egy későbbi seregünk tudja-e azt és ha igen akkor mit is jelent. Ez a fejezet több, mint 100 oldalas, de ennek mintegy egynegyede a játék szempontjából teljesen felesleges.

blog13 05.JPG

 

Végül a könyv szerencsére tartalmaz egy kereső indexet és két oldalon egy táblázatokból álló szabály összefoglalást.

blog13 0b.jpgUgyan az elején azt mondtam, hogy a Foundry semmilyen támogatást nem ad a játékához, de ez ebben a formában nem teljesen igaz, ugyan is a gyártó oldaláról le tudjuk tölteni a táblázatos szabály összefoglalót (Quick Reference Sheet) és a parancskártyákat és annyit nyomtathatunk belőle amennyit csak jónak látunk.

Annak ellenére, hogy az elején elég sok kritikát fogalmaztam meg, mégis azt kell mondanom, kb 50-60 játékkal a hátam mögött, számomra az egyik legjobb játékélményt nyújtó szabály, amelyet most már évek óta használunk. Ugyan akkor azt is megjegyezném, hogy a gyártó neve önmagában nem garancia, a Foundry középkori szabálya más mechanizmust követet és nem is igazán sikerült értelmeznünk.

Ambasa

Szerző: ambasa  2012.07.04. 12:00 Szólj hozzá!

Címkék: wargame Foundry Napoleon

A bejegyzés trackback címe:

http://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr34625028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.