A 45 mm-es M1937 páncéltörő ágyú bemutatása

A model 1937 (gyári megnevezésén 53M1937_02_in_parola.jpg-K) egy könnyű, nagy tűzgyorsaságú tankelhárító ágyú volt, melyet a Vörös Hadsereg használt a 2. világháború elején. A löveg terveit M.N. Loginov szovjet ágyútervező vetette papírra. A nem elég hatásos páncélátütő képessége miatt később lecserélték a hosszú csövű, 45 mm-es M1942 (M-42) típusra.

Az 53-K-t a Rheinmetall-tól vásárolt 37 mm-es páncéltörő löveg (PaK35/36) dokumentumai alapján építettek, de már 45 mm-es löveggel fegyverezve. Az eredmény egy könnyű, félautomata páncéltörő ágyú lett, amit 1937-ben állított szolgálatba a Vörös Hadsereg. Ezeket a fegyvereket a finnek elleni és a német-szovjet háború első szakaszában használták, de a páncélátütő képessége csak a német könnyű harckocsik és páncélozott szállítójárművek leküzdésére volt elegendő. A PzKpfw III és a PzKpfw IV korai változatainak páncélzatát csak közelről, rövid távról volt képes átütni, amikor is a tüzérek már igen nagy veszélyben voltak. Ezért a fegyvert egy teljesen új tervezésű, erőteljesebb változatra cserélték (M1942). Összesen az 53-K lövegből 37354 db készült 1937 és 1943 között.

Általában két ilyen ágyú került miM1937_01.jpgnden lövész zászlóaljhoz, tankelhárító szakaszba szervezve. További 12 ágyú szerveződött egy tankelhárító zászlóaljban minden lövész hadosztályban. Szintén használták önálló tankelhárító ezredekben (4-5 zászlóalj volt egy ezredben, mindegyikben 4 ágyúval).

A lövegtalpat elhagyva és oszlopra szerelve a Szovjet Haditengerészet légvédelmi ágyúként is használta. Ezt a változatot 21-K névvel illették. A löveg azonban ebben a feladatkörben nem volt túlságosan hatásos, hiszen kézzel kellett tölteni minden egyes lövedéket, így a tűzgyorsasága igen alacsony volt a légi célok leküzdéséhez.

Lőszer típusai:
- Páncéltörő-gránát: AP B-240 (1,43 kg), AP BR-240, APCR BR-240P
- Repesz-gránát
- Kartács-gránát
- Füst-gránát

A páncéltörő gránátok penetrációs képessége:
- 90°-os páncél dőlésszögnél:
    * 100 m-ről: 88 mm (APCR)
    * 500 m-ről: 43 mm (AP) és 66 mm (APCR)
    * 1000 m-ről: 32 mm (AP)
- 60°-os páncél dőlésszögnél:
    * 500 m-ről: 38 mm (AP)

    * 1000 m-ről: 23 mm (AP)

Adatlap:
Gyártott darabszám: 37354 (1937-1943)
Előd típus: M1932
Utód típus: M1942
Súly: 560 kg (harci tömeg) és 1200 kg (vontatásnál)
Lövedék: 45x310 mm R
Űrméret: 45 mm

Magassági irányzás: -8°-tól +25°-ig
Oldalirányzás: 60°
Tűzgyorsaság: 15-20 lövés percenként
Csőtorkolati sebesség: 760 m/s
Maximum lőtáv: 4400 m

A 45 mm-es M1942 páncéltörő ágyú bemutatása

Az 53-K típusú löveg leváltására megtervezett M1942 (M-42) páncéltörő löveget 1942-től használta a Vörös Hadsereg egészen a 2. világháború végéig. A löveget a 172. számú gyár fejlesztette ki Motovilikha-ban az 53-K löveg továbbfejlesztésével, és annak harctéri tapasztalatinak felhasználásával. Az ágyú egy hosszabb csövet kapott, valamint erőteljesebb lövedéket. A lövegpajzsot megvastagították, így 4,5 mm-ről 7 mm-re változott a páncéllemez vastagsága. Néhány apróbb változtatást is eszközöltek, amik főleg a gyárthatóságot segítették, így fokozni lehetett az előállítás ütemét.

M1942_02.jpg

Kiállított M1942


Bár már 1942-től csapatszolgálatba állt, 1943-ban a Vörös Hadsereg kénytelen volt belátni, hogy a fegyver teljesen hatástalan az új német páncélosok, úgy mint a Tigris, Párduc, vagy PzKpfw IV H változata ellen. Az M-42 lövegeket ekkor részlegesen lecserélték a sokkal erőteljesebb, 57 mm-es ZIS-2 lövegekre. Az M-42 továbbra is gyártásban maradt, de már csak a könnyű járművek leküzdésére, illetve a fent említett harckocsik oldallemezeinek átütésére volt alkalmas. A repesz és kartács lövedékeivel élőerő ellen még sokáig alkalmazni lehetett. Az 1945-ös év közepe táján a gyártást leállították, így összességében 10843 db-ot adtak át a Vörös Hadsereg számára.

Lőszer típusai:
- Páncéltörő-gránát: AP (1,43 kg), APCR (0,85 kg)
- Repesz-gránát (2,14 kg)
- Kartács-gránát
- Füst-gránát

A páncéltörő gránátok penetrációs képessége:
- 90°-os páncél dőlésszögnél:
    * 300 m-ről: 95 mm (AP)
    * 500 m-ről: 61 mm (AP)
    * 1000 m-ről: 51 mm (AP)

Adatlap:
Gyártó: 172-es számú gyár
Gyártott darabszám: 10843 (1942-1945)
Előd típus: M1937
Utód típus: ZIS-2
Súly: 625 kg (harci tömeg) és 1250 kg (vontatásnál)
Csőhossz: 2967 mm
Lövedék: 45x386 mm SR
Űrméret: 45 mm
Magassági irányzás: -8°-tól +25°-ig
Oldalirányzás: 60°
Tűzgyorsaság: 15-20 lövés percenként
Csőtorkolati sebesség: 870 m/s
Maximum lőtáv: 4550 m

M1942_Fehervar_01.jpg

M1942 páncéltörő ágyú Székesfehérváron kiállítva


A 76,2 mm-es M1943 hadosztály ágyú bemutatása

Az M1943 típusú szovjet gyalogság támogató ágyút, melyet OB-25 megnevezéssel is illettek, Motovilikha-ban fejlesztette ki M.J. Tsirjulnikov 1943-ban. A löveg az M1927 típusú hadosztály ágyú modernizált csövét kapta és az M1942 (M-42) páncéltörő ágyú talpára helyezték el. A löveget könnyű erődítések ellen és nyílt terepen elhelyezett gyalogság ellen lehetett bevetni eredményesen. A hozzá rendszeresített HEAT lövedékekkel némi páncéltörő képességre is szert tett. Az M1943 hadosztály ágyú bevezetésével az M1927-es lövegeket teljesen kivonták a harcterekről, és az új ágyú gyártása a háború végéig folytatódott. A háború végével azonban az akkor már elégtelen hatótáv és csőtorkolati sebesség miatt a gyártást leállították.

Lőszer típusai:
- Páncéltörő-gránát, HEAT: BP-350M
- Repesz-gránát, HE: OF-350 (6,2 kg), O-350A

Adatlap:
Gyártott darabszám: ? (1943-1945)
Előd típus: M1927
Űrméret: 76,2 mm
Csőtorkolati sebesség: 262 m/s (OF-350 és O-350A), 311 m/s (BP-350M)
Hatásos lőtáv: 4200 m (OF-350 és O-350A), 1000 m (BP-350M)

M1943_01.jpg

M1943 hadosztály ágyú


Források:
- Shunkov V.N.: The Weapons of the Red Army, MN. Harvest, 1999 ISBN 985-433-469-4 (http://en.wikipedia.org/wiki/45_mm_anti-tank_gun_M1937_(53-K))
- Christian Koll: Soviet Cannon ISBN 978-3-200-01445-9 (http://www.russianammo.org/)
- Chris Bishop: The Encyclopedia of Weapons of World War II, 1998 Orbis Publishing Ltd. ISBN 0-7607-1022-8


PLASTIC SOLDIER COMPANY Russian 45 mm Anti Tank Gun (WW2G28001)

ww2g28001.jpgAmennyiben rászánjuk magunkat, hogy második világháborús szovjet sereget építünk 28 mm-ben, akkor érdemes megvásárolni a PSC műanyag páncéltörő szettjét. A készletből két löveget állíthatunk össze, de hatalmas a variációs lehetőség. A doboz ugyanis tartalmazza az M1937, az M1942 és az M1943 ágyúk alkatrészeit is (a lövegtalp mindegyiknél azonos), így e három löveg közül kettő bármilyen kombinációban megépíthető. Kapunk még a dobozban 8 figurát is, melyeknél a kezek és fejek variálására van némi lehetőség. Találunk ezeken kívül a dobozban pár kiegészítő, díszítő elemet, úgy mint lövedékek, hüvelyek, lőszeres ládák, valamint Mosin-Nagant puska és PPS géppisztoly. Két-két darabot kapunk a képen látható öntőkeretekből.

 

PSC_28mm_AT_1.JPG

PSC_28mm_AT_2.JPG

A szett ára postaköltséggel kb. 4300 Ft.


A műanyag figuráknál általában előforduló sorjával nem nagyon találkoztam. Feltételezem, hogy az öntő szerszámok még nem koptak el, de mint minden ilyen, előbb-utóbb sorjásan kerül majd a dobozba. A figurák összerakásánál egyből feltűnt, hogy azok magasak. Bár minden figura térdelő pozícióban van, mégis majdnem olyan magasak, mint a Bolt Action álló figurái. Ez kicsit elvette a kedvemet, de szerencsére a fejek külön vannak, és a nyakak megkurtításával a fejek is kicsit lejjebb kerültek, így sikerült valamit javítani a helyzeten. Idő közben elkészültem a GAZ-67-el is és az mellett egészen jól mutattak a figurák. A méret összehasonlítással nem kívánok most többet foglalkozni, azt majd később jobban körüljárom egy másik cikkben.

A figurákat 5-ös fakötésű alátétre ragasztottam (ennek a külső átmérője 20 mm, ha minden igaz, bár van egy minimális szórásuk). Az alátét további előnye, hogy fémből van, kellően nehéz és alacsony a súlypontja a figurának, ezért nehezebben borul fel a terepen. Ennek igazán álló figuráknál van előnye, de nálam minden 2. világháborús figura ilyen talpra kerül (az 1/72-esek is).

A katonák bőrét Humbrol akril 67-el festettem, a ruhájuk Cote d'Arms Russian Brown. A rohamsisak Cote d'Arms Russian Green. Sokat bújtam a netet és nyomtatott egyenruhás kiadványokat, hogy felleljem, mi az igazán megfelelő szín a Vörös Hadsereg katonái számára. Azonban mindenhol más színű egyenruhát láttam, ebből arra következtettem, hogy jó szovjet módra az egyenruha is olyan volt, amilyen jutott, vagy amilyen sikerült. A táskák, batyuk, övek esetén hasonló a kép. Így a következő színeket alkalmaztam: az övek, puskalőszer tokok és pisztoly táskák Humbrol akril 186. A málha batyu és a szíjai Humbrol akril 103, a pokróc Humbrol akril 110, a fegyverek tusa Humbrol akril 186, a fegyverek csöve és a PPS dobtára Deca Color fekete, ami Humbrol akril 53-al van száraz ecsetelve. A csizmák fekete színűek. Amikor a modell ezekkel az alap színekkel le van festve, akkor az egészet átmosom Citadel Devlan Mud-al. Száradás után minden színt (kivéve a feketét) visszahúzok eredeti színnel a kiemelkedő részeknél. A talpat lefestem barnára (most kísérletezek a Müller-ben kapható akril festékekkel, melyek 60 ml-esek és ehhez mérten nem drágák, csak kicsi a színválaszték). Szóval Müller-es sötét barnával lefestem a talpat, majd miután megszáradt PVA-val lekenem a figura körül. Erre földet szórok (ez a legeslegolcsóbb szóróanyag és megtévesztésig olyan, mint az eredeti...). A felesleget leöntöm és hagyom megszáradni. Ezek után foltokban újra PVA következik, amire műfüvet szórok és a felesleget újra leöntöm róla. A végső simításként az alátét peremét Humbrol akril 110-el szoktam körbe festeni, hogy egységes legyen.

A lövegek összeállításához nincsen semmilyen útmutató, ami nem olyan tragikus, mert nem bonyolult szerkezetek, és eleve kevés darabból állnak. Én a biztonság kedvéért körbefotóztam a Székesfehérváron kiállított példányt, amit nemrég helyeztek át a Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény (http://onkormanyzat.szekesfehervar.hu/index.php?pg=page_61055) belső udvarára. Az összeállításnál el kell döntenünk, hogy a löveget nyitott, vagy zárt lövegtalpakkal készítjük el, mert ezeket később már nem lehet mozgatni, ugyanis csak ragasztással biztosíthatóak a helyükön.
Miután az ágyúkat összeragasztottam (az M1937 típusból egy nyitott és egy zárt lövegtalpas változatot készítettem), fekete spray-vel lealapoztam őket. Majd Cote d'Arms Russian Green-el lefestettem a fém részeket. A kerekek maradtak feketék. Átmostam Citadel Devlan Mud-al, majd száradás után Humbrol akril 53-al és 11-el szárazecseteltem a fémes kopó részeket. Végül Humbrol akril 70 és 110 színekkel kis rozsdát és porolást készítettem a megfelelő helyekre. Sajnos hadijátékokhoz nem lehet, illetve felesleges a pigment poros antikolás, mert a játék közben ez úgy is lekopik. A legvégén matt lakkal átfújtam az egészet és ezzel el is készült a két páncéltörő.

PSC_28mm_AT_4.JPG

 

PSC_28mm_AT_5.JPG

PSC_28mm_AT_8.JPG

Bogesz

 

Szerző: bogesz001  2012.09.24. 00:01 4 komment

Címkék: haditechnika második világháború 28mm Oroszország/Szovjetunió

A bejegyzés trackback címe:

http://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr144788620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Viharmadár, Vihar 2012.09.24. 20:51:31

Nagyon komoly kis cikk lett ez is.Gratulálok!

KVadász 2012.09.24. 23:09:30

Remek cikk. A holmival csak az a baj, hogy 28 mm, így nem veszem hasznát. :( Ennek ellenére még, még, még! :)

janos900 2012.09.25. 15:53:27

Ez a ceg mindent kidob 3 meretben elobb vagy utobb, szoval ne izgulj lesz ez 20mm-ben is. :)

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2012.09.25. 17:00:20

Vihar, dobjál már rám egy e-mail-t és megbeszéljük János figuráit.