Könyvajánló: Zsigmondy László - A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943

zsigmondylaszlo.JPG
Előző könyvajánlóm során említettem, hogy azon a bizonyos könyvhéten két könyvet is vásároltam, melyek a Fejér Megyei Levéltár gondozásában jelentek meg. Most szeretném bemutatni a másodikat is, mely szintén a 2. magyar hadsereg harcaival foglalkozik. Amíg az előző könyvnél a 13. könnyű hadosztály parancsnokának élményeit ismertük meg, most a 10. könnyű hadosztály vezérkari főnökének gondolatait olvashatjuk. Van azonban egy hatalmas különbség: míg Hollósy-Kuthy László saját élményeit írja le, addig Zsigmondy László korábbi kutatómunkákat vesz alapul és megpróbál összefoglaló képet adni a 2. magyar hadsereg pusztulásának okairól.

 

Néhány szó a szerzőről

Zsigmondy László 1901. február 4-én született Moholon (Zsivánovits László néven). Gyermekként katonának tanult. 1912-től a marosvásárhelyi császári és királyi katonai alreáliskolában, majd később (1916-tól) a kismartoni katonai főreáliskolában végzi tanulmányait. Beszélt németül és franciául, de remekül megértette magát angolul és oroszul is. 1924-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, miután hadnaggyá avatják. 1926-ban már főhadnagy, 1929-1932 között a Hadiakadémia hallgatója. 1935-től a véglegesítik a Honvéd Vezérkar rendes állományába, mint vezérkari százados. A doni szovjet áttörés idején a IV. hadtest 10. könnyű hadosztályának vezérkari főnöke, majd 1943. márciusától a 2. magyar hadsereg hadműveleti osztályának (1.a.) vezetője. 1944. első napján előléptetik vezérkari ezredessé. 1945. április 10-től 1948-ig szovjet hadifogságban van. Visszatérte után hosszadalmas igazolási eljárás következik, melynek eredményeképpen a Honvédelmi Minisztérium hadtápfőnökségén kiképző tiszt lesz, de folyamatosak a politikai támadások ellene, és 1953. május 11-én letartóztatják. 15 év kényszermunkára ítélik, Vácon kezdi meg a börtönéveket, de a pereket felülvizsgálják és 1955. május 7-én szabadon engedik. 1956. novemberében szinte természetes, hogy elhagyja az országot és nyugatra emigrál. Biztosítási fordítóként dolgozik, míg nyugdíjas nem lesz. A címben szereplő könyvét 1989-ben jelenteti meg a Fejér Megyei Levéltár.

Előzmények

A szerző alaposan körüljárja a témát és elég sok oldalt szentel a Heeresgruppe A és a Heeresgruppe B helyzetének, hadmozdulatainak elemzésére is, hiszen az egyik a másikra volt utalva és erősen összefüggtek a cselekmények a két hadseregcsoport között. Mint tudjuk a Heeresgruppe B alárendeltségébe tartozott az összes szövetséges országbeli haderő, így a 3. és 4. román hadsereg, a 8. olasz hadsereg és a 2. magyar hadsereg is, továbbá a Sztálingrádnál megsemmisül 6. német hadsereg és a Donnál majdnem megsemmisült 2. német hadsereg is, mely csak annak köszönheti, hogy a bekerítést elkerülte, hogy az időközben alárendelt III. magyar hadtestet utóvédnek odadobva fedezte a saját visszavonulását.

A doni katasztrófa

Zsigmondy László kutatásait akkor végezte, amikor már nyugaton élt, így nem férhetett hozzá a magyar levéltárakban őrzött dokumentumokhoz, jobbára a korábbi művekből és német levéltárak irataiból dolgozott. Ettől függetlenül azt a következtetést vonja le, hogy az egyik legnagyobb hiba Adolf Hitler végsőkig történő kitartásra való parancsa volt, amelyet sem a német hadseregcsoport parancsnok (Maximilian von Weichs vezérezredes), sem a magyar hadsereg parancsnok (Jány Gusztáv altábornagy) nem mert önhatalmúlag megszegni, mindegyik attól tartva, hogy később a katasztrófa okaiért az először megtört és visszavonuló egységek parancsnokait fogják hibáztatni. Magyar részről hajlottak volna az önkényes visszavételre, de decemberben Hitler kérésére Horthy Miklós azonos értelmű parancsot adott ki. A sors fintora, hogy Jány Gusztáv éppen Horthy parancsa miatt tartott ki, és nem rendelte el a visszavonulást, amikor a kitartás már értelmetlen volt, holott Horthy nem adhatott parancsot Jány-nak, hiszen a 2. magyar hadsereg a Heeresgruppe B-nek volt alárendelve, így közvetve Hitler parancsának is. A könyvből a katasztrófa okaira a szerző szemszögéből kapunk magyarázatot: így a már említett hibás német vezetés mint fő ok mellett, az elégtelen felszerelés (páncélelhárítás és a mobilitás szinte teljes hiánya), az alakulatok leváltása miatt kialakult káosz (fegyvertelen alakulatok keveredtek harcba) és morálromlás (a leváltott és hazainduló alakulatokat kivezénylik harcolni) is hozzájárult a hadsereg pusztulásához.

Hozzászólások

A szokásos mellékletek (majdnem 130 megjegyzés olvasható a levéltári kutatók jóvoltából) és névjegyzék mellett van egy érdekes rész is a könyvben. Ebben Lajtos Árpád a 2. magyar hadsereg hadműveleti osztályának tisztje néhány megjegyzést fűz a könyvhöz, ami sok dologra más megvilágításban mutat rá, és ebből egy kisebb fajta „veszekedés” alakul ki a szerző és Lajtos Árpád között. (Lajtos Árpád egyébként részt vett a Pergőtűz c. dokumentum film forgatásán és ott az eseményeket átélt bajtársaival eleveníti fel a doni katasztrófa részleteit). A levélváltás 3 levélből áll csupán, de erősen érezhető benne, hogy mindkét fél a maga igazáért közd a sorok között.

Véleményem a könyvről

Nekem személy szerint tetszett a könyv. Sok olyan dolgot olvastam a 2. magyar hadseregről és az őt övező eseményekről (pl. a német vezérkar ármánykodása), amikről vagy nem tudtam, vagy ha tudtam is, azok nem álltak össze a fejemben egységes egésszé. Ez most úgy érzem valamelyest megtörtént, és talán komplexebben látom a keleti front eseményeit. Hadijátékos szempontból nem igazán jelentős a mű, nincsenek benne olyan részek, amik a harcokat részletesen ismertetnék. Azonban találtam egy olyan térképvázlatot, ami szerintem az eddig általam látottak közül a legjobban mutatja be a 2. magyar hadsereg felépítését és alárendelt alakulatainak helyzetét egészen ezred szintig. Megvallom őszintén, hogy a Hollósy-Kuthy könyvet jobban élveztem, de e két könyv remekül kiegészíti egymást és nem bántam meg, hogy megvettem és elolvastam.

Bogesz

Szerző: bogesz001  2013.11.12. 00:00 6 komment

Címkék: könyv második világháború Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

http://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr265620524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

janos900 2013.11.12. 06:42:45

Újabb tétel a listámon.

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2013.11.12. 08:35:41

Van még két könyvem a témában, ami hasonlóan jó: az egyik nagyobb szemszögből nézi az eseményeket (Lajtos Árpád), a másik közelebbről éli át a történteket (Bártfai-Szabó László). Idővel ezekről is lesz könyvajánló.

janos900 2013.11.12. 09:01:37

@bogesz001: Külön könyvtára van már a témának. Csak győzd idővel meg pénzel. Ráadásul a nagy része megyei kiadvány, könyvárusi forgalomba nem kerül.
Hiába kis ország, kis téma, kis piac. Amerikai vagy Brit témába mindent sokkal olcsóbban kapsz, könyvet is, figurát is, de ha hagyományőrző vagy akkor is, ugyanígy jársz.

HPetyo 2013.11.12. 09:52:17

Csak a '43-as szovjet offenzíva idejét tárgyalja vagy a hídfőcsatákat is?

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2013.11.12. 10:37:41

@HPetyo:
Konkrétan a csatákat nem említi, de tárgyalja a '42-es eseményeket, sőt a kivonulást is elég részletesen.

@janos900:
E két megyei kiadvány darabja 1000 Ft volt. Szerintem ez nem dárga. Sokkal nagyobb gond, hogy nehéz beszerezni... De ígérem, hogy ha legközelebb találkozok vele, akkor veszek neked egy-egy példányt, ha gondolod. :)