blog161-01.jpgSajnos én évek óta nem jutok el Hazánk legnagyobb, és európai mércével is mérve is jelentős makettkiállítására, a Mosonshowra. Szerencsére van akinek ez sikerült, így most ő tudósít és mutatkozik be, mint a blog reménybeli leendő szerzője. Ajánlom mindenkinek Vándor írását, amelyet saját fotóival színesít...

Ambasa

,,Ha április, akkor Mosonmagyaróvár!” – gondoljuk a legtöbben, akik valamilyen formában kötődnek a hobbihoz, legyen az akár makettező vagy hadijátékos.

Jómagam a 2000-es évek elején jutottam el először a kiállításra, és a hobbim alakulása is ehhez a rendezvényhez köthető. A ’90-es évek elején kezdtem el (kb. hét éves koromban) makettezéssel foglalkozni. Természetesen, akkor még csak összeragasztottam a maketteket (a jó öreg 1:76-os méretarányú Matchbox készletekkel kezdtem én is – emlékszem, az Sd. Kfz. 232-es volt az első, majd utána az M3 Stuart következett), és - általam kitalált háborút – játszottam velük. Később, a ’90-es évek végefelé már komolyabban nekiálltam festegetni őket. Akkoriban már polcra készültek, de valahogy nekem ez kevés volt… Hiányzott az, hogy ,,aktívan” használhassam őket, nem elégedtem meg a ,,passzív”, vitrinben tárolással.

Sokáig amolyan ,,útkeresés” következett, végül a 2003-as mosonmagyaróvári makett kiállítás hozta meg a várva várt választ. Abban az évben ,,hagyományos” makettezőként utaztam oda, de valami ,,másként” tértem vissza… Történt ugyanis, hogy a kiállított műveket nézegettem végig, és az egyik helyiségben láttam, hogy egy terepasztalt állítottak fel, szemben két sereggel, utakkal, erdővel. Először nem volt ott senki, és azt hittem, hogy az is egy kiállított csatajelenet. Aztán amikor kis idő múlva ismét arrafelé jártam, meglepődve vettem észre, hogy az asztalt többen körbeállják, és ketten pedig mérőszalaggal és dobókockákkal vezetik harcba a seregeiket. Talán mondanom sem kell, hogy aznap már nagyon nem mászkáltam semerre, hanem a játékot figyeltem. Akkor kezdtem érezni azt, hogy ez az, amit keresek, erre van szükségem!

Már kisgyerek korom óta érdekelt a hadtörténelem, és élvezettel olvasgattam a témával foglalkozó irodalmat (pl. Kertész Istvántól az Ókori hősök, ókori csaták című kötetet, amely nem elég, hogy lefoglalt, miközben influenzásan ágyban feküdtem, hanem megszeretette velem az ókor világát is). Idővel eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lehet egy-egy csatát levezényelni, logikusan végiggondolva, hogyan állítsuk fel a csapatokat, hogyan hozzunk megfelelő döntést egy adott helyzetben. Mindehhez jött, hogy a makettezést is szerettem volna kissé ,,aktívabban” végezni. Így a fenti móvári élmény hatására megtaláltam azt, hogy mi lenne számomra az ideális irány: makettezést folytatni, de utána csatába vezetni a csapataimat…

Persze, nagyon sokáig – majdnem egy évig – semmi előrelépés nem történt az ügyben. Internet-elérhetőség sem volt olyan mindennapos, mint manapság. Ismerőseim sem tudtak segíteni, így sokáig elméleti szinten maradt a wargame, végül - főleg 2010-től, mióta Bp-n élek, és közel kerültem a ,,tűzhöz”, már gyakrabban van lehetőségem egy-egy csatára (sajnos azonban így is elég ritkán 2-3 havonta egyszer. Már régóta szeretném gyakoribbá tenni, de sajnos egyelőre még nem sikerült…)


A 2003-as mosonmagyaróvári élmény vezetett oda, hogy a wargame-mel foglalkozzak, és utána egy-egy év kihagyással, de szinte minden évben eljutottam a kiállításra. A következő mérföldkő 2012 volt, amikor többedmagammal a nándorfehérvári csatát ábrázoló terepasztalt mutattuk be. Ez volt az első alkalom, hogy az általam festett figurák is kiállításra kerültek, és az sem volt rossz érzés, amikor a nevem is szerepelt a készítők névsorában…

(Igaz, év második felétől kezdődött egy mélypont a hobbiban, de végül visszatértem - aminek nagy szerepe volt annak is, hogy egy 2013-as fehérvári rendezvény plakátján, az általam festett középkori orosz lovasság volt látható.)

A 2013-as év kimaradt, de tavaly és idén is ellátogattam a rendezvényre. A múlt évhez hasonlóan ebben az évben is az egyik ismerősömmel utaztam Balatonalmádiból. A Bakony gyönyörű tájainak (köztük a cseszneki látkép) megcsodálása után és egy rövid győri kitérőt követően érkeztünk meg Móvárra. Parkolóhelyet kissé nehezen találtunk a sok résztvevő miatt, de végül nem is olyan messze a kiállításnak helyet adó épülettől megálltunk, és kezdetét vehette ,,A” nap!

Első körben a terepet mértem fel, hogy nagyjából tudjam, mi hol található: pl. kiállított makettek, börzén melyik eladó milyen kínálattal rendelkezik, és természetesen milyen áron próbálja eladni. (Tavaly volt, hogy több mint ezer forinttal olcsóbban kaptam meg az MB Mark I-es páncélosait az egyik árusnál, mint a többinél.) Kicsit úgy tűnt, mintha kevesebben lettek volna eladók – volt egy pár üresen maradt helyszín.

Jó pár kört megtettem a kiállításnak és a börzének helyet adó épületek között. Magán a kiállításon hatalmas tömeg volt, ezért is kellett több részletben megnéznem a kiállított munkákat. Több hobbitárssal, ismerőssel is találkoztam, akikkel jókat beszélgettünk. A nap végén egy lángos mellett vitattuk meg a nap élményeit, aztán irány haza…

A múlt évhez hasonlóan, nagy reményekkel indultam a börzére, de sajnos idén sem kaptam meg azokat a készleteket, amelyeket be akartam szerezni (második világháborús szovjet, ókori görög és első világháborús francia seregekhez). Emlékszem, hogy három évvel ezelőtt, még egy nagy kartondobozban lehetett ,,túrni” a Hat-figurákat, de sok más olyan készletet is lehetett kapni, amelyeket jól lehetne használni wargame-hez (pl. a Pegasus cég 2in1 harcjárműveit).

Természetesen ezek csak engem érintettek, és semmit nem von le a rendezvény értékéből -meg hát természetesen én sem jöttem haza üres kézzel…J: két The Weathering újság (Víz és 1945 címmel), két bemosó folyadék (zöld és német sárga járművekhez) valamint egy doboz makett: az Italeri által újracsomagolt ex-Revell (ami ex-Esci) első világháborús repülőgépeket tartalmaz (Albatross DIII és Royal Air Factory SE5a).

Ha jók az értesüléseim, akkor Európa harmadik, míg Közép-Európa legnagyobb rendezvényéről van szó! Idén is több száz látogatót vonzottak a kiállított makettek. Csodálatos munkákat láthattunk, több kiállító teremben. A versenyzők is több kategóriában mérhették össze a tudásukat.

Mindenkinek, csak ajánlani tudom, hogy látogasson el minden év áprilisában megtartott kiállításra! Már én is várom a 2016-os rendezvényt! J

Most pedig következzen néhány fotó, a kiállított munkákról – természetesen a teljesség igénye nélkül:

blog161-02.jpg

blog161-03.jpg

blog161-04.jpg

blog161-05.jpg

blog161-06.jpg

blog161-07.jpg

blog161-08.jpg

blog161-09.jpg

blog161-10.jpg

blog161-11.jpg

blog161-12.jpg

blog161-13.jpg

blog161-14.jpg

blog161-15.jpg

blog161-16.jpg

blog161-17.jpg

blog161-18.jpg

blog161-19.jpg

blog161-20.jpg

Vándor

Szerző: ambasa  2015.05.12. 00:00 Szólj hozzá!

Címkék: rendezvény hadtörténelem

A bejegyzés trackback címe:

http://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr897450296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.