blog196-01.JPGHosszú kihagyás után idén ismét sikerült ellátogatnom a mosonmagyaróvári makett-kiállításra, amely idén immár huszadszor került megrendezésre. Már leszoktam róla, hogy nagy tervekkel mennyek el egy ilyen rendezvényre, hiszen wargame szempontból nem annyira bő a kínálat, de mindig vannak csodák, és bele lehet futni egy-két visza nem utasítható ajánlatba. De nézzük hogy mit is láthatott, aki a időt szánt rá, hogy ellátogasson ebbe a kis nyugat magyarországi városkába, amely immár évek óta Közép-Európa egyik legrangosabb makett-versenyének ad otthont…

 Nos természetesen, mint mindig az utazás megszervezése volt az egyik elsődleges feladat. Korábban, mindig potya, vagy fizető utasként látogattam el a kiállításra, de idén a GoForgó Travel midibuszát választottam. Minden reklám nélkül elégedett voltam az utazással, igen kedves volt a személyzet, és ami fő igen kedvező volt a jegy ára is. Azt gondolom, hogy máskor is, ha tehetem, és ha az időm engedi igénybe fogom venni a szolgáltatásukat. Fél nyolckor indultunk és egy pihenő közbeiktatása után olyan 10 körül érkeztünk meg, úgyhogy nem maradtunk le semmiről. A tervezett visszaindulás időpontja 17 óra volt, így kerek hét óra állt a rendelkezésünkre, hogy megnézzük a kiállítást és csemegézzünk a vásár bőséges kínálatában. Ez, ha a magam számára tervezett programot nézem elegendő lehetett, de sajnos az ebédet ki kellett hagynom.

Úgy gondoltam, hogy mivel még csak most érkeznek be pályaművek ezért gyorsan átrohanok a börzén. Már ekkor ráakadtam néhány csemegére. Annak, aki még nem járt ott, ez egy makettező aranybánya, ahova messze földről érkeznek árusok olyan portékákkal, amelyek jelentős része nem kapható nálunk. Nem csak makettek voltak, de számos hasznos szerszám is kapható volt. Ugyan az utóbbi időkben megnőttek az árak, és még sokan azt gondolják, hogy a tíz évvel ezelőtti állapotok vannak, de még így is nagyon jó üzleteket lehet kötni. Volt olyan fórum ahol nehezményezték, hogy nem lehetet alkudni, sőt ezt kifejezetten a magyar árusok orra alá dörgölték, nos az én tapasztalatom teljesen más volt. Több magyar kereskedő is kitelepült és meglehetősen jelentős kedvezményeket adtak. Így nem csoda, hogy elsősorban a kiállítást fényképezni mentem, azért én is elcsábultam és vettem ezt-azt, de erről majd később…

Maga a kiállítás a már megszokott helyszíneken zajlott, a fő terem az egyetem aulája volt, ahol a három legnépszerűbb kategória kapott helyett: a repülők, a harcjárművek és a figurák. A szokásos fenti terem adott otthont az egyéb kategóriáknak, köztük a hajóknak, a járműveknek és a sci-fi-nek. Ugyan itt mutatkoztak be a hazai és külföldi klubok, amelyek meglehetősen szép számmal jelentek meg. Talán nem meglepő, de mindenki próbálta kihasználni az alkalmat, és már itt látogatókat toboroztak a sajátkiállításaikra és versenyeikre. Voltak itt természetesen cseh, szlovák, osztrák klubok, de ellátogatott ide egy drezdai, sőt még egy orosz is. A moszkvai klub, nagyon jó pofa volt, miközben invitáltak a saját augusztusi versenyükre, még egy gyűszűnyi finom orosz vodkával is megkínáltak, miután tisztáztuk, hogy nem vezetek. Ugyan ebben a teremben találkoztam néhány ismerős makettel, amely még tavaly ősszel Niepolomiceben láttam. Ennek a teremnek a végig fotózása után a barátaim egy komló levesre invitáltak meg. Jól esett a kis pihenő, és ráadásul ki tudtuk cserélni egymás tapasztalatait, hogy ki mit látott, mit vett már eddig.

A pihenő után következett a nagyterem, ahol számos fotóstársammal kellett megküzdenem, miközben az idő miatt is kezdtem kicsit aggódni. Félelmem nem csökkent, amikor megláttam a tömeget, amely kíváncsi tekintettel gyönyörködött a rengeteg szebbnél szebb munkában. Szó se róla, nem véletlenül ez Közép-Európa egyik legjelentősebb versenye, ahova egész Európából, de még a tengeren túlról is érkeznek résztvevők. A színvonal pazar volt, főleg ha a tavalyi Bólyai makett-versennyel hasonlítom össze. Látszott, hogy az első világháború centenáriuma megihlette a makettgyártókat és a makettezőket is, számos páncélos mellett lélegzetelállítóak voltak a kis repülő drótakadályok.Ugyancsak számos olyan makett volt, amelyek a napjainkban dúló szíriai, vagy a az ukrán polgárháború ihletett. Leszögezem, hogy nem értek a makettezéshez, és nem tudom megállapítani, hogy melyik jó és melyik nem, inkább az ötleteket tudom értékelni. Ha mégis ki kellene emelnem valamit, az nálam holtversenyben egy magyar 1939-es sportrepülőtér részlet volt két Klemm repülőgéppel, amelyek igen beszédes lajstromjelet kaptak, illetve a légi-utántöltést végző B-52-es KC-135-ös páros, amely kompozíció egész egyszerűen a fizika megtagadása volt, de nagyon látványos volt a Vilmos Császár csatornán átkelő Admiral Graf Spee páncélos. A tömeg ellenére viszonylag gyorsan haladtam, mindenki nagyon kulturált volt, kivárta sorát, hogy a másik is jó fotót készíthessen, senki sem tolakodott. Természetesen néha nem volt egyszerű fotózni, és mókás visszanézni, ahogy egy-egy képen látszik, hogy egyszerre hányan is próbálják megörökíteni a látottakat. A fényviszonyok kitűnőek voltak. Egyedül a figurák fényképezésénél ütköztem nehézségbe, mert itt a zsűrizés miatt lezárták a folyosót. De jellemző, hogy miután felvetettem, hogy egy busz induláshoz van kötve az időm a szervezők nagyon előzékenyen beengedtek. De lássuk mit is láthattam a teljesség igénye nélkül, beszéljenek a képek:

blog196-02.jpg

 

blog196-03.jpg

blog196-04.jpg

blog196-05.jpg

blog196-06.jpg

blog196-07.jpg

blog196-08.jpg

blog196-09.jpg

blog196-10.jpg

blog196-11.jpg

blog196-12.jpg

blog196-13.jpg

blog196-14.jpg

blog196-15.jpg

blog196-16.jpg

blog196-17.jpg

blog196-18.jpg

blog196-19.jpg

És akinek ennyi kép nem elegendő, azoknak tudom ajánlani Fredddy két részes írását itt és itt.

Végül a hét óra mindenre elegendőnek bizonyult. Sikerült négy igen jó árasított készletet vennem. Először egy Roden Rolls-Royce páncélautóra tettem szert, ami nagy kedvencem, ebből is az 1920-as változatra egy ukrán árustól 7 Euróért. Lent ugyan ez 8-ba került volna, és derék barátunk csak 300-as szorzóval számolt, míg máshol ennél magasabbal kalkuláltak. A következő beszerzés a cseh KP míg-23MF-je volt, ami az igen jó minőségű de borsos árú RV makett rézmaratások nélküli változata, és így csak 3500 Forintot kóstált. Délután kaptam a fülest, hogy a budai Replika bolt is jelentős árengedményekkel települt ki. Így beszereztem tőlük IBG Toldi I-est, és egy Miniarm Német lovagokat, az előbbi 2400, míg a másik 25%-os kedvezmény mellett 1500 Forintba került. Mindezek mellett a Sziklafőnixtől még kaptam egy 1000 forintos kupont is mert amit kerestem azt nem hoztak magukkal, de nem szerették volna ha lemaradok a helyszíni 25%-os kedvezményükről. Úgyhogy ennyit a magyar kereskedők hozzáállásáról, mindezt úgy hogy egyikhez sem úgy mentem oda, hogy mennyi engedményt ad. És mindez képekben, ahogy Will McNally blogján láttam.

 blog196-20.JPG

Ambasa

Szerző: ambasa  2016.04.19. 00:00 1 komment

Címkék: rendezvény Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

http://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr778639962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

MeyilKree 2016.04.19. 08:47:52

Szep kiallitas lehetett.
Jo kepek, koszi a beszamolot!

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu