Nos úgy alakult, hogy János meghívásának eleget téve, október közepén ellátogattam a győri Sas és Kos Társasjáték Klubba és Boltba. Ugyan az utazás kicsit kalandosra sikerült, de végül is egy 30 perces, késéssel sikerült odaérnem. Látogatásomnak célja kettős volt, egyrészt egy felkészülő, szabályértelmező játék, és a helyi illetőségű Jentz-nek és a tatabányai Zoltánnak, megmutatni, hogy milyen egy nagyobb Bolt Action összecsapás…

cikk250-01.JPG

Eredetileg a játékban János évekkel ezelőtt elkezdett magyar, második világháborús seregét akartuk kipróbálni, és egyben ihletet adni a befejezéséhez. Asz első elképzelések szerint a Gyorshadtest 1941-es hadjáratának keretébe akartuk helyezni a játékot, de mivel még nem készültek el a korai páncéltörő lövegeim lemondtunk erről. Némi osztás és szorzás után, a legjobban megvalósíthatónak az 1. magyar hadsereg és az alárendeltségében harcoló 2. páncélos hadosztály galíciai harcait tartottam megvalósíthatónak, amiről Jánost rövid idő alatt sikerült is meggyőznöm.

Aki nem ismeri a hátteret, itt a magyar csapatokat 1944 áprilisában a német Dél- és az Észak-Ukrajna hadseregcsoport között keletkezett rés betömésére vetették be. A magyar csapatok a lehetőségeikhez képest kezdetben sikeres támadó hadműveleteket folytattak, majd a támadás kifulladása után védelembe mentek át. Augusztustól folyamatos halogató harcot folytattak, miközben az előre elkészített védőállásokba vonultak vissza, a kárpátok átjáróit védő Árpád-vonalig. Ugyan a hadműveletek mindkét részről súlyos veszteségekkel járt és egyik oldal sem itt akarta kicsikarni a döntést, ezért a keleti front történetében csak egy epizód, de számunkra mégis érdekes történet. Nem csak hadműveleti szempontból, de haditechnikaiból is történtek figyelemre méltó események. A magyar Turán harckocsik és Zrínyi rohamlövegek itt kerültek először bevetésre, de ekkor harcoltak először, magyar személyzettel Tiger páncélosok is. Ezek, szerintem egy igen jó hátteret nyújthatnak egy játékhoz, bármely szabálytól függetlenül.

A mi választásunk a Bolt Actionra esett. Először, mert János is meg én is ezt ismerem, másodszor, meg az én baráti körömben viszonylag ritkán tudom kipróbálni. Mivel mi nem versenyzünk, én alapvetően a „szabad seregépítés” elvét vallom. Ez azt jelenti, hogy a Bolt Action merev megkötéseivel ellentétben én szeretek egynél több harckocsit, ágyút stb. hozni, ráadásul úgy, hogy ezek uram bocsá’ egyformák. Ugyan a fent nevezett játékban létezik egy alternatív szabály, a Mass Battle, amely akár egy egész harckocsi szakasz bevetését is engedi, de én még ennél is szabadabban értelmezem a lehetőségeket. A lényeg, hogy az időszaknak és a harci szituációnak megfelelően, törekedve a történelmi hűséghez, de a játszhatóságot nem befolyásolva próbálom összeállítani a seregeket. Mit is jelent ez a gyakorlatban, pl ha az egyik oldalra hozok két király Tigrist. Akkor a másik oldalra is hozok valami nehezeket, mondjuk ISz-2-est, vagy M26-ot. A lényeg, hogy kiegyenlített legyen a játék, és mindenkinek legyen esélye a célok elérésére. Természetesen az ilyen játok esetén, vagy ugyan annak kell összeállítania mindkét sereget, vagy előzőleg egyeztetni kell, nehogy a játékasztalnál derüljön fény az erők kiegyensúlyozottlanságára, és valamelyik játékos rossz szájízzel keljen fel a játék végén az asztaltól.

Alapvetően az október 21. játék János első sereglistáján alapult, ahol ő felvázolta az elképzelését a magyar oldallal kapcsolatban, ami egyben megadta a választható lehetőségeket. Már ekkor képbe került a Turánok és a Csaba alkalmazása, no meg a Tiger-é is. Sajnos János nem tudott a magyarokhoz (még) géppuskást adni, ezért merült fel bennem egy német szakasz hozása, amelyhez viszont nekem volt. Így hamar kialakult a magyar-német sereg alapja, amely egy magyar gyalogos-, egy német gránátos- és egy vegyes harckocsi szakaszból állt. De lássuk részletesen is a sereg felépítését, azoknak, akik szeretnék megismerni a Bolt Action szabály ezen részét:

egység

figuraszám

géppisztoly

(SMG)

puska

golyószóró

(LMG)

fegyverzet

pontszám

főparancsnok százados

3

2

 

 

 

130

tüzérségi megfigyelő

3

2

 

 

 

120

szakaszparancsnok hadnagy

3

2

 

 

 

95

1. raj

9

1

7

1

anti-tank granat

131

2. raj

9

1

7

1

anti-tank granat

131

3. raj

9

1

7

1

anti-tank granat

131

könnyű aknavető

2

 

2

 

HE D3

35

szakaszparancsnok hadnagy

3

2

 

 

 

95

1. raj gránátos

8

1

5

1

 panzerfaust

108

2. raj gránátos

8

1

5

1

 panzerfaust

108

3. raj gránátos

8

1

5

1

 panzerfaust

108

géppuskás különítmény

3

 

 

 

 géppuska

(MMG)

50

Csaba 39M

 

 

 

 

anti-tank rifle

85

Turán 40M

 

 

 

 

medium anti-tank gun

195

Turán 41M

 

 

 

 

medium anti-tank gun

195

Tiger I 

 

 

 

 

super heavy anti-tank gun

395

 

 

 

 

 

 

2112

 

A poén kedvéért eljátszottam a gondolattal, hogy opciókén a Tankwaros szabály szerint Wittmann tulajdonságait alkalmazva a Tigerbe Tarczay Ervint, a magyar Tiger ászt ültessem, aki ambusból kétszer lőhet 519 pontért. Így a pontszám 2216 pontra nőtt volna.

cikk250-03.JPGA magyar-német sereg

A szovjet oldal, a szabályok szerint ingyen hozhatott volna egy teljes kiképzetlen lövészrajt, illetve e helyett ekkor már egy SzU-76-ost, vagy ZISz-3-ast, vagy 120 mm-es aknavetőt. Az eredeti elképzelések szerint egy rohamlöveget akartunk, de mivel az nem állt rendelkezésre, egy alternatív megoldást javasolt János, egyszerűen annak a pontszámával, azaz mintegy 90-nel többet hozhasson a szovjet oldal. Ugyan ennek vannak egyensúlyi hátrányai, hiszen természetesen nem egy sebezhető kiképzetlen egységet hoztam, ilyen nem is volt a seregben. Alapvetően itt is két szovjet lövész- és egy harckocsi szakaszban gondolkodtam, de amikor elkezdtem kirakni a figurákat, rá kellett jönnöm, hogy nem fogok tudni kitenni ennyi puskás gyalogost. Ugyan vannak vörös tengerészeim és Lengyel Néphadseregem, de ezeket nem akartam használni egy Galíciában zajló játékban. A tengerészek egyszerűen nem illettek oda, a lengyelek, meg hogy harcolhattak volna a magyarok ellen. Mivel jobb nem jutott eszembe, javasoltam, hogy mi lenne, ha kipróbálnánk, egy érdekes szovjet csapatot, a rohamutászokat. Akik nem ismernék, ez egy elit csapat, csupa géppisztollyal, testpáncéllal lángszóróval, és páncélököllel (eredetileg ez utóbbi nem lehetne nekik, de a német árat kifizetve alkalmaztam, mivel volt ilyen figurám). Ez is egy példa arra, hogy hogyan lehet szerintem a történelmi valóságot betartva, szabadon értelmezni szabályt. Ezek után nézzük a szovjet oldalt: 

egység

figuraszám

géppisztoly

(SMG)

puska

golyószóró

(LMG)

fegyverzet

pontszám

egység

főparancsnok százados

3

2

 

 

 

regulár

130

tüzérségi megfigyelő

3

2

 

 

 

regulár

120

mesterlövész

2

 

1

 

 

veterán

65

szakaszparancsnok hadnagy

3

2

 

 

 

regulár

95

1. raj gárda

11

1

9

1

anti-tank granat

regulár

155

2. raj gárda

11

1

9

1

anti-tank granat

regulár

155

3. raj gárda

11

1

9

1

anti-tank granat

regulár

155

géppuskás különítmény

3

 

 

 

géppuska

(MMG) 

regulár

50

szakaszparancsnok hadnagy

3

3

 

 

testpáncél

veterán

131

1. roham raj

8

6

 

1

testpáncél

panzerfaust

veterán

187

2. roham raj

8

6

 

1

testpáncél

lángszóró

veterán

202

ZISz-3

4

 

 

 

medium anti-tank gun/light howitzer

regulár

80

nehéz aknavető raj

5

 

 

 

HE 2D6

regulár

65

T-34/85

 

 

 

 

medium anti-tank gun

regulár

234

T-34/76

 

 

 

 

medium anti-tank gun

regulár

195

T-34/76

 

 

 

 

medium anti-tank gun

regulár

195

 

 

 

 

 

 

 

2214

 

Itt is felmerült bennem egy opció, hogyha jön Tarczay, akkor ide egy 320 pontos ISz-2-est hozok, amellyel a szovjet oldal pontszáma 2280, egy lángszóróval 2300 pont lett volna. Végül ez utóbbi megvalósult és lett lángszórósom.

 cikk250-02.JPGA szovjet sereg

Mindkét sereg 16-16 aktivácíóval rendelkezett. Én ezt azért tartom fontosnak, mert szerintem, ebben a játékban nem jó, ha valaki látványosan túl tudja aktiválni a másikat. Egy, esetleg ennyinél kettő különbség még belefér, de több szerintem már a játszhatóság kárára van.

Mint látható érdekes módon a védők voltak erősebbek páncélosban, de ezt valamennyire ellensúlyozta a szovjet oldalon a többcélú ZISz-3-as, az erős aknavető. Érdekes dilemmát vet fel a szovjet rohamutász szakasz, mint látszik nem olcsó, hiszen önmagában ez 19 figura 505 pont (amihez még nem számoltam hozzá a lángszóró árát) egy ilyen figura, alapból 13 pont, plusz a géppisztoly 3 és a testpáncél 5, vagyis 21 pont, vagyis kétszer több, mint egy átlagos gyalogos. Ennél a csapatnál a lángszórós 36 pont, vagyis drágább, mint egy magyar könnyű-aknavetős csapat. Érdemes megnéznünk , hogy az egyik nyolc fős raj panzerfausttal 187, míg a másik lángszóróval 202 pont, miközben egy nehéz Turán, amely a T-34/76-tal egyenértékű, csak 195 pont. De lássuk, hogy mit is tudott ez a drága csapat. A testpáncél miatt csak 6 hüvelyket mozoghat, nem mehet duplát, de azt viszont mindig. Ugyan vagy egy golyószórójuk, de a fő fegyverük a PPS, amelyből hat darab volt nekik. Ezek ugyan csak 12 hüvelykre lőnek, de oda kettőt, és mivel rohamfegyver nem kapnak büntetést a mozgás miatt. A testpáncél ugyan korlátozza a mozgást, de mivel az egység elit csak 5+-ra halnának meg, azonban a páncél miatt ez a lövészfegyverek és a repeszek ellen 6+-ra módosul.

Mielőtt megkezdtük volna a csatát, felosztottuk a seregeket. János javaslatára, Ő az egyik oldalra, én pedig a másik oldalra kerültem, mint „tapasztalt játékos”. Ő Jentz-cel én Zoltánnal voltam. Náluk e szerint oszlott meg a sereg vezetése, a magyarokat Ő, míg a németeket Jentz vezette. A mi oldalunkon kicsit bonyolultabb volt a helyzet. Én a támadó csapatok vezetését átengedtem, vagyis a rohamutászokat és a harckocsikat, illetve a parancsnokot és a mesterlövészt. A reguláris gyalogság (senkit ne tévesszen meg a gárda jelző, mivel a szovjeteknél az a reguláris), illetve a tüzérség, hozzám került.

Kockadobással döntöttük el, hogy ki lesz a védő és a támadó. A szerencse Jentz-nek kedvezett, aki az előbbi szerepet választotta. Ez azzal járt, hogy mi hozhattuk be először a teljes seregünket, bár végül emlékeim szerint mindig meg lett dobva morál, és így folyamatosan jöhettek be az alegységek. Keresztbe játszottunk, mert így hamarabb sor kerülhetett a harcérintkezésre, és a gyalogság is hamarabb fejlődhetett fel. A cél a híd melletti kereszt volt, ahova a tengely erők egy gyalogos rajt telepítettek. A szovjetek kezdetben a játéktér tengelyétől 12 hüvelyken belül nem állíthattak fel egységet, ami jelen esetben az oldalszéltől 10-11 inchet jelentett. Azonban a történetet bonyolította, hogy nem rakhattunk 18 hüvelyken belül csapatot a kereszthez.

Ez volt a bevezető, igazából, mivel nem jegyzeteltem magát a játékot nem szeretném részletesen körönként leírni, inkább csak a tapasztalataimat és az érdekességeket, amelyek talán hasznosak lehetnek egy Bolt Action játékosnak. A csata 6+ 1 körből állt, és mintegy öt és fél órát tartott. Ez látszólag sok, egy átlagos játékosnak, nekem mondjuk átlagos, mivel én egy játéknapon ennyit simán rászánok. De nézzünk egy kicsit az adat mögé. Öt és fél óra, az 330 perc, ez hét kör volt, vagyis egy kör nagyjából háromnegyed óra volt. Egy körben 20-32 aktiválást játszottunk, vagyis két viszonylag kezdő játékossal is nagyjából két perc alatt ki tudtuk gondolni, hogy melyik egységgel mit cselekszünk, és ha lőttünk, akkor ki is dolgoztuk annak eredményét. Ez szerintem, így nézve már nem is olyan rossz idő, főleg úgy, hogy azért egy átlagos 1000 pontos sereg, minden nyalánksággal is legfeljebb 7-12 aktiválás, vagyis a kör ennek csak a fele, kétharmada.

Ezek után, katonásan elemezném a csapatok tevékenységét, természetesen fegyvernemek szerint.

A gyalogság

Ebben a játékban sima reguláris, és elit gyalogság is szerepelt. A magyar-német oldalon emlékeim szerint három raj is megsemmisült, ami szerintem az átlag feletti dobásainknak köszönhető. Mindjárt a játék elején három sortűzzel elsöpörtük a hidat védő német gránátosokat, majd egy másik az aknavető két telitalálatának esett áldozatul, ami szintén ritka. A harmadik magyar raj, pedig géppisztolyos szovjet rohamutászok mészároltak le, köszönhetően a szabály egy érdekes hibájának. Ugye a géppisztoly lőtávolsága 12 hüvelyk, vagyis ha 6 inchen túlról lő, akkor hosszú lőtáv, és -1 büntetőt kap, ellenben ha 6 hüvelyen belül van, akkor viszont +1-et. Olyan nincs, hogy ne kapna valamilyen módosítót. Ez azzal járt, hogy a szovjet rohamgyalogság, ha 6 inchen belülre mozgott, akkor mivel nem kapott levonást a mozgásért a rohamfegyver miatt, bizony csak a fedezékért kapott levonást, és ráadásul duplán lőtt, ez az jelentette, hogy a palánk mögöttieket is 3+, a házban lévőket is 4+ lőtte, ami azért nagyon durva.

Ugyan ez fordítva is igaz volt, hiába lőtték őket viszonylag könnyen, ami meg is látszott a benyelt pinek számán, a parancsnok okos mozgatásával és a 10 moráljukkal viszonylag könnyen rally-zhatóak voltak.  Mindemellett, mint már írtam nehezen haltak, csak hatos dobás esetén, aminek a következtében, noha rendesen kapták az áldást, a szó szoros értelmében, ami csak a csövön kifért, alig esett el közülük emlékeim szerint öt, vagy hat. Ugyanakkor azért a pinek éreztették a hatásukat. Mivel nem tudtam, hogy hat, vagy hét kört játszunk (ezt dobás döntötte el a hatodik kör végén) ezért csak az utolsó pillanatban akartam elfoglalni az objektívát, ami azt jelentette, hogy 3 hüvelykes körzetben csak nekem lehetett ott gyalogos egységem. Viszont hiába volt futástávolságon belül három rajom is, végül is csak egy pinmenteset tudtam játékba hozni, hogy elfoglalja a kijelölt célt, vagyis azért a pinelés működött, igaz ez a parancsnokok bujtatása, és ezáltal, lemaradásának is köszönhető volt. Ez is egy bizonyíték a parancsnoki raj okos használatának fontosságára.

A szovjet oldalon emlékeim szerint csak a rohamutászok szakaszparancsnoksága semmisült meg, és mindhárom reguláris szovjet raj megmaradt, de ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna nehézségeik. A tengely felöl nézve, a balszárnyon bejövő, német géppuskás és gránátos raj, noha lassan fejlődött fel, azért elég hatásosan lőtte a szovjet gyalogságot, és megsemmisítette a maxim géppuskásokat, illetve  a végjátékban pinneléssel sikeresen blokkolta az egyik rajomat, hogy elérhesse az objektívát.

A mesterlövész a szovjet oldalon, sok eredményt nem ért el, ez köszönhető volt annak is, hogy körökön keresztül rajta hagytam az ambush parancsot, viszont senki sem mozgott be elé. Hogy ez neki, vagy a harchelyzetnek volt köszönhető, hát eléggé kétesélyes.

A magyar oldalon volt szanitéc, de emlékeim szerint talán csak egyszer volt hatótávolságon belül, és akkor sem sikerült mentenie.

A tüzérség

Nos ez érdekes volt. A szovjet táblán kívüli tüzérség egy egyes dobásnak köszönhetően a saját csapatokra hullott, de nem sok vizet zavart, míg a tengelyé két, vagy három körön keresztül késett, és így nem tudta kihasználni a koncentrált hatását, mert mire végre lecsapott, a szovjet csapatoknak már sikerült kellően szétszóródnia. Az is furcsa volt, hogy a tapasztalataim szerint, legalább egy egység esetében nem csak pinnelni, hanem ölni is szokott, de nem itt. A tengely oldal olyan szerencsétlenül dobott, hogy a szovjetek csak igen kevés pint szenvedtek el.

A magyar könnyűaknavetőnek folyamatos puffogtatása ellenére nem sikerült eredményt elérnie. Nem így a szovjet nehéznek. Eredetileg magát az aknavetőt az egyik szárnyon, míg a megfigyelőjét a másikon hoztam. Azonban volt egy kis baj, ugyan mindketten nagyon jó, védett pozícióban voltak, de egyik sem látott rá körökön keresztül a célra, hála a túlzott óvatosságomnak. A megfigyelőm pl. egyszer sem jelölt ki célt, végig az aknavető legénysége határozta meg azt, hogy kire lőjön. A játék eleji időveszteség ellenére négy lövést tudott leadni, amiből három talált, és két tengely egységet semmisített meg. Természetesen ehhez két hatos és egy ötös dobás kellett, ami valljuk be jóval átlag feletti dobás. Igazából, ha csak egyszer talált volna, akkor is behozta volna az árát, de így meg többszörösen. Azonban hangsúlyozom ez csalóka és érdemes egybe nézni a két aknavető eredményét, ami azért már árnyalja a képet, vagyis kilenc dobásból három sikeres. Az eredmény megint nagyban köszönhető, hogy a nehéz aknavető volt az eredményes, amely jó dobás esetén nagyon sok pint oszt ki és nagyos sok kockával öl.

A ZISz-3-as szintén a túlzott óvatosságomnak alig két lövést adott le, mivel védett helyen hoztam be. Ugyan itt nem tudták lőni, de ő sem látott rá célra, így eléggé, a szó legszorosabb értelmében csak céltalanul bolyongott. Persze azért az i hozzátartozik az igazsághoz, hogyha a tengely erők agresszívabban játszanak, akkor nagyobb jelentősége is lehetett volna. Emlékeim szerint a két lövéséből az egyik hozott némi sikert.

A páncélosok

A harcjárművek összecsapása érdekes eredményeket hozott, de óva intenék, hogy ebből messzemenő következtetéseket vonjon le bárki is, hacsak azt nem, hogy a szerencse bizony forgandó és ebben a játékban is a kocka dönt. A harckocsik bevetését bizony a bújócska jellemezte, amit én kezdeményeztem aztán János, ha ti úgy, akkor mi is úgy alapon folytatott. Ez azt jelentette, hogy a páncélosok valamilyen fedezék mögé bújva, félig takart célként puffogtattak egymásra álló helyzetből. Az első nehezítette, míg a második nem csökkentette a sikeres találat esélyét. Nos ez az árnyékbox érdekes eredményt hozott. Mindkét oldal egy-egy harckocsit vesztett, de nem azért mert ténylegesen kilőtték. A Turánt kétszer is eltalálták, de nem ütötték át a páncélját, csak egyenlőt dobtunk, viszont mindkétszer a futóművét rongáltuk meg, és mivel kétszer nem szenvedheti el ugyan azt a találatot a legénysége elhagyta. A T-34-es esete még furcsább. Ugyan a játék elején a Csabát ki akartuk lőni, de az kihasználva a felderítő szabályt, mielőtt még lőhettünk volna rá fedezékbe vonult, mjd innen lesipuskázott. Ez megint egy hasznos tapasztalat, a felderítő járművekre, csak azok aktíválása után érdemes tüzelni, mert az után már nem tud reagálni. Mivel voltak fontosabb célok, innentől zavartalanul lövöldözgetett. Itt álljunk meg egy kis szabálymagyarázatra, mert ez szükséges a történések megértéshez. A szabály szerint minden találat pinel, de csak az, amely képes megsebezni a célt. Alapból a Csaba páncéltörő puskája nem lenne ilyen, mivel a T-34 frontpáncélja 9, a magyar páncélautó fegyvere meg csak 2, vagyis hatos dobás esetén sem tudna még csak egyenlőt sem dobni. Igen ám, de ő az oldalpáncélt lőtte, ami már sebezhető, noha át nem üthető, így viszont érvényesen tudott pinelni. Ennek következtében, noha megsebezni nem tudta, folyamatosan szegecselte a szovjet parancsnoki páncélost, és az egyéb körülmények miatt szép lassan négy-öt pin került rá. Ilyen állapotban érte a végzetes találat. János először is dobott egy hatost, amivel eltalálta, majd dobott egy másik hatost, amivel ugyan nem ütött át a páncélt, de megsebezte, majd hatásra ismét dobott egy hatost, amiből ugyan hármat le kell vonni. Az eredmény az lett, hogy a harckocsi kigyulladt, amit a legénység egy sikeres morálpróbával el tudott volna oltani, ami alapból azt jelentette volna, hogy 9, vagy az alá kell dobni. Igen ám, de volt már rajta 5 pin, és így ez már 4, vagy az alá módosult, amit természetesen nem dobtunk meg két kockával, így a fedélzeti tűz elharapózott, és a harckocsi legénysége félve a lőszer berobbanásától, elhagyta a harckocsit. Ez természetesen nem jelenti, hogy egy Csaba felveheti a versenyt egy közepes harckocsival, de azt igen, hogy egy ilyen viszonylag gyenge fegyver is hatásosan tud zavaró tüzet lőni, abban az esetben, ha van más fontosabb cél, és ezért nem törődnek vele. Természetesen, ha a T-34-es nem a Turánnal lett volna kénytelen, mint veszélyesebb ellenfél tűzpárbajt vívni, akkor a Csabát, rövid úton elintézhette volna.

És akkor jöjjön a Tigris. János eredetileg azért tetette be a játékba, hogy igazolja, hogy nem éri meg a belé fektetett pontok árát. Nos a demonstráció túl jól sikerült, de koránt sem ezért. Sajnos bármilyen harckocsi, amely a takarás miatti nehezítés miatt 4+-ra találna, és a vele játszó játékosnak nem sikerül 3-asnál nagyobbat dobnia, bizonyfabatkát sem ér. Azért az igazsághoz hozzá tartozik, hogy emlékeim szerint a Tiger, egyszer, vagy kétszer eredményesen géppuskázott, de az páncéltörő gránátjai, amelyet vagy négyszer használt, mindig célt tévesztettek.

És akkor egy rövid képes összefoglaló:

cikk250-04.JPGA szovjet gyalogság felfejlődik

cikk250-05.JPGA német-magyar csapatok is felkerülnek a játékasztalra

cikk250-06.JPGA szovjetek beveszik magukat a falu szélső házaiba

cikk250-07.JPGÉs a folyó másik partján is biztosítják a hídfő felük eső részét. Jól látható, hogy mindkét esetben az előrenyomuló gyalogságot egy-egy harckocsi is támogatta.

cikk250-08.JPGMiután a felek hatásos lőtávolságba kerültek, a front megmerevedett és elkezdődött a tűzharc, amitől az egyensúly felborulását várták a felek.

cikk250-09.JPGKözben azért a másik szárnyon a németek is megindultak, ami miatt a szovjetek kénytelenek voltak biztosítani az oldalukat.

cikk250-10.JPGA pillanat, amikor a Turán kigyulladt.

cikk250-11.JPGA híd túl oldalán a házak fedezékében zajlott a tűzharc. Az előtérben a sikertelen, magyar könnyű-aknavető. Ezen a képen  látható a végre tüzelőállásba került ZISz-3-as. 

cikk250-12.JPGA szovjetek megkezdték mindkét hídfő biztosítását. Látszólag a szovjetek már csak egy karnyújtásnyira voltak a győzelemtől, azonban a kép csalóka. A kereszt mellett lévő csapat nem gyalogos, hanem parancsnoki egység, ezért nem foglalhatott, a folyó túl oldalán lévők pedig két körön keresztül nem dobták meg a moráljukat, ezért nem tudtak átkelni a folyón, hogy elfoglalják a kereszt körzetét. A kép felső felén a rohamutászok megpróbálták kiszorítani  a híd másik oldaláról a házakba befészkelődött magyar egységeket.

cikk250-13.JPGA szovjet térnyerést látva, a magyar csapatok ellenlökésekkel megpróbálták megállítani a szovjet támadást, miközben a harckocsik sikertelen tűzpárbajt vívtak.

cikk250-14.JPGAz esemény, ami nem történt meg. eredetileg a szovjet panzerfaustos rálőtt a Turánra, és ötöst dobott. Az első számítások szerint ez sikeres találat volt, mivel a a sikeres találathoz 3+ kell, azonban ezt rontja a mozgás 4+ és a kumulatív gránát 5+. Ezek után dobtunk az átütésre, ami szintén sikeres volt, majd a hatásra, amely szerint a Turán megsemmisült. Azonban már az elején vétettünk egy számítási hibát, ugyanis nem vettük figyelembe a palánk zavaró hatását, ami miatt a sikeres találathoz 6+ kellett volna. Szerencsére a füst felhelyezése után nyomban rájöttünk a tévedésünkre, és a magyar harckocsi ismét visszakerült a játékba.

cikk250-15.JPGAz esemény, amely viszont megtörtént, a Csaba kitartó munkával harcképtelenné tette a T-34/85-t. Jól látható a hídfőnél lévő szovjet rohamutászok az öt pinjükkel és az égő harckocsi mellett lemaradt parancsnoki raj, akik nem tudták segíteni az aktiválásukat, a túl nagy távolság miatt.

cikk250-16.JPGA végjáték, a ház mögül befutott szovjet rajjal, és az őket testével fedező T-34-essel, amelyet a Tiger így sikertelenül géppuskázott. A Tiger mellett a német parancsnoki raj, aki szintén előretörtek, de már késve, a mellettük lévő szovjet raj ezt tétlenül volt kénytelen végignézni, mert a bal szárnyon lévő német gyalogosok, akik nem látszanak a képen sikeresen pinnelték őket.

Alapvetően a játék szerintem fordulatos volt, számos egységet ki lehetett próbálni, noha sok esetben olyan fals eredmények jöttek ki, amelynek következtében, bizony könnyen téves következtetésekre juthat egy kezdő játékos. A végeredmény bizonyos tekintetben végig nyitott volt, bár a vége felé, inkább már a szovjeteknek állt zászló. Ugyan a tengely oldalnak az utolsó körökben már nem nagyon volt esélye nyerni, de arra igen, hogy megakadályozza a szovjet oldalt ebben, kikényszerítve egy döntetlent. Végül ez a szovjetek utolsó erőkifejtésének, a gyalogság bemozgatásának és a T-34-es előremozgatásának, amely, saját testével fedezte őket sikerült. Hiába tört ki a Tigris, nem tudta legéppuskázni a szovjet harckocsi mögé bebújt gyalogságot.

El kell még mondanom, hogy a játék élvezetét nagyban emelte Jentz zseniális terepei, illetve a hangulatos klub, amelyben délutánra ugyancsak megélénkült az élet mégsem volt hangzavar.

cikk250-17.JPG

cikk250-18.JPG

cikk250-19.JPG

Összességében, megérte az utazás, mert egy jó kis klubbot és kiváló játékostársakat ismerhettem meg, egy jó kis játék keretében.

És végül János leírása a csatáról, ahogy ő látta.

cikk250-20.JPGÉs az asztal a 7. kör végén...

Ambasa

Szerző: ambasa  2017.10.31. 00:00 Szólj hozzá!

Címkék: wargame 20mm Bolt Action

A bejegyzés trackback címe:

http://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr413118244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.