Germánok a rómaiak ellen – WAB 2.0 (haditudósítás)
Talán az oldal olvasóinak feltűnt, hogy az első félévben a blog sokkal inkább a hadtörténelem és a haditechnika világa felé tolódott el, a játékkal és a makettezéssel szemben, aztán ahogy beköszöntött a jó idő egyre szaporodnak a játékleírások is. Blogger társaim tudósításai után szerencsére most már én is tudok szolgálni eggyel. Hosszú kihagyás és sok Foundry Napoleon után ismét előkerült a jó öreg Warhammer Ancient Battles és annak is a legkésőbbi 2.0-ás változata. Idáig csak a korábbi változatokat ismertem, de a könyv felületes átlapozása után az a benyomásom támadt, hogy a GW azon túl, hogy persze változtatott valamicskét a szabályokon és behozott új dolgokat, de leginkább az eddig az egyik-másik seregkönyvben fellelhető speciális szabályokat fésülte össze egy könyvbe. Persze sok az újdonság de néhány dologtól eltekintve a játék mechanizmusa vajmi keveset változott.
Az új könyvhöz új sereglisták is dukálnak, és az addig erősebbnek vélt rómaiak ellen a barbár germán sereg is már a siker reményében sorakozhatott fel a játékasztalon.
A játék elején a felek felváltva helyezték fel az egységeiket, mire felvonult a két sereg a következő kép tárult a krónikás szeme elé:
(a leírásban a szárnyak megnevezése mindig az adott fél szemszögéből szerepelnek majd)
I. kör (római)
Ugyan a germánok nyerték 3:4 arányban a kezdeményezést de a barbár törzsfőnök igen taktikusan lemondott a kezdés jogáról ezért a páratlan számú körök a rómaiaké lett.
A rómaiak a mozgás fázisban a szárnyakon előrenyomulásba kezdtek és az íjászaik tüzet nyitotta a velük szemben felsorakozott germán íjászokra. Ugyan csak a 6-os talált de még így is 12 lövésből 5 találatot értek el, amiből 4+-ra kettőt sebeztek. A nyilak ellen nem volt mentő a germán csapat, így már a játék elején elszenvedte első vérveszteségét.
2. kör (germán)
A barbárok ebben a körben általános előrenyomulásba kezdtek
III. kör (római)
A rómaiak megnyitották az arcvonalukat és a centrumban lévő két légió egymástól távolodva a szárnyak felé kezdett mozogni.
Az íjászok ismét egy nyílzáport küldtek a velük szemben állókra de most már csak egy germán íjászt tudtak halálra sebezni.
Közben a jobbszárnyon lévő lovasok is elhajigálták gerelyeiket, de egy szem találatukat egy szerencsés barbár harcos sikeresen mentette pajzsával.
A balszárnyon hevesen előrenyomuló légió első sora is elhajította lándzsáit a germán lovasokra, de a négy találatuk következtében végül s csak egy nemes bukott le a lováról.
4. kör (germán)
A germán centrum is szétvált és a két horda elkezdett a szárnyak felé előrenyomulni.
A balszárnyon lévő germánok gerelydobási távolságba kerültek a római lovassággal, aminek a következtében az itáliaiak is elszenvedték első veszteségüket.
V. kör (római)
A germán manőverek hatására római centrum visszarendeződött korábbi pozícióba, oda ahol a csatát elkezdte.
Az íjászok előrenyomultak és immár nyilaikat a vezér hordájára záporoztatták, minden eredmény nélkül.
A lovasok is elhajították lándzsáikat, aminek újabb két germán íjász látta kárát.
Közben a balszárnyon lévő római légió rohamra indult a germán nemesi lovasság ellen, azonban az gerelyei hasztalan elhajítása után elegánsan visszavonult, aminek következtében a római ökölcsapás légüres térbe csapódott, igaz ők sem szenvedtek veszteséget.
6. kör (germán)
A nemesi lovasság a kör elején sikeresen újrarendeződött, ami nem sikerült az íjászoknak ezért azok megkezdték az asztal széle felé tartó menetelésüket.
A két germán horda folytatta a távolodását egymástól és a szárnyak felé menetelt, miközben a bal szárnyon lévő ismét gerelyt vetetett a római lovasságra négy sebet ejtve rajtuk, amelyek közül a római lovasok csak egyet tudtak kivédeni. A római hadvezér kénytelen volt egy bátorságpróbát tenni az immár erősen megcsappant lovasaira, amit azonban könnyed eleganciával meg is tett.
VII. kör (római)
A balszárnyon lévő légió folytatta az előző körébe megkezdett harcát és immár másodszor is rohamra indult a nemesi lovasság ellen, amely az egyre közeledő táblaszél miatt immár a lövés és a harc felvétele mellett döntött.
A másik szárnyon a lovasság a további veszteségek elkerülése végett rendezetten visszavonult.
Az íjászok tovább puhították a vezér hordáját, melynek eredményeként egy újabb germán harcos szenderült jobb létre. A germán lovasság egy utolsó erőfeszítéstől vezérelve gerelyeivel megpróbálta megállítani a római rohamot és el is ért két találatot, amelyből a rómaiak csak egyet tudtak menteni. Azonban az elszenvedett veszteség még csak megtorpanásra sem késztette a légió rohamát. A rómaiak kihasználva a pilumra vonatkozó szabályt két sorból harcolva 17 kockával sújtottak le a lovasokra, amelynek következtében négy sebet ejtettek. A germán hadvezér egy mentődobása sem sikerült, így négy nemes hullott le holtan a lováról. Az első sorban lévők megpróbálták megbosszulni társaik halálát, de a rómaiak jól védekeztek. Ekkora veszteséget még a 9-es Ld-vel sem tudta megdobni a barbárok vezére, de csapata kitartó volta miatt azok rendezetten visszavonultak kikerülve az üldöző rómaiakat.
8. kör (germán)
Az íjászokat most sem sikerült megállítani ezért folytatták menekülésüket az asztal széle felé.
Ugyanakkor a nemesi lovasság ismét gerelyt vetett a velük imént elbánó légiósokra, amelynek következtében újabb két római katona nem élhette meg a veterán kort.
Közben a sámán hordája tovább szorította kifelé a római lovasokat.
IX. kör (római)
A balszárnyon lévő légió immár harmadszor is megrohamozta a nemesi lovasságot, amely ekkor szintén az áll és lő paranccsal várta a támadókat.
A rómaiak kihasználva az arcvonal közepén tátongó rést a centrumban lévő két légiójukkal benyomultak oda.
A római íjászok ismét megfeszítették íjaikat melynek nyomán ismét három germán harcos rogyott össze holtan a vezér mellett.
A rohamozó légiósokra ismét lándzsák hullottak, de az ismétlődő összecsapásokban egyre fáradó nemesek egyre rosszabbul céloztak. A római légió és a nemesi lovasság ismét összemérte fegyvereit, melynek eredményeként négy lovas és két légiós vére öntözte a csatateret. Az ismételt csapások során a nemesek csapata megingott és lefutott a pályáról.
10. kör (germán)
Az íjászok hosszú menetelése immár véget ért és megmenekülve a teljes pusztulástól hírmondóik elhagyták a csatateret.
A vezér végre megindíthatta első rohamát, amelynek célpontja a veterán légió volt. A túl óvatos római hadvezér gerelyei eldobása után inkább visszavonult. Ugyan sikerült 8 találatot elérnie, amelyből 3 védhetetlenül sebzett.
A sámán csapata felhagyva a lovasság hasztalan üldözésével új célpont után nézett és néhány gerelyt vetett a jobbszárnyi római légióra, minden eredmény nélkül.
XI. kör (római)
A rómaiak legnagyobb döbbenetére a veterán légió nem dobta meg 9-es Ld-jét és tovább futott az asztal széle felé.
A jobbszárnyon a lovasság a és a légiósok vállt vállvetve egy arcvonalba fejlődve szembefordultak a sámán csapatával.
A balszárnyon lévő légió egy gyors jobbra át után teljes sebességgel menetelni kezdett a centrum felé.
Közben az íjászok ismét két találatot értek el a vezér csapatán, amelynek következtében ismét egy harcos ajkát hagyta el halálhörgés.
A lovasok megpróbáltak veszteséget okozni lándzsáikkal a sámán csapatának, de minden eredmény nélkül.
12. kör (germán)
A megmaradt két germán horda általános előrenyomulásba kezdett, miközben a vezér egy-egy harcosa gerelyét is elhajította a római légiósokra, de azok ártalmatlanul hullottak le mellettük.
XIII. kör (római)
Megtörtént az elképzelhetetlen, a veterán légió megállítása ismét nem sikerült és az lefutott a pályáról (azt hiszem ennek tizedelés lesz a vége).
A győztes balszárnyi légió folytatta erőltetett menetét a centrum irányába.
A jobb szárnyon a rómaiak megpróbálták bekeríteni a sámán csapatát, a légiósok az oldalukba próbáltak kerülni, míg a lovasok felvágtattak a dombra és ismét szembefordultak velük.
A római íjászok ismét két harcossal csökkentették a vezér seregét, miközben hasonló veszteséget okozott gerelyeivel a jobbszárnyi légió a sámán csapatában.
14. kör (germán)
A germán hadvezér megpróbálta csapatait a bal szárnyon lévő római csapatok szétzúzásához összpontosítrani.
XV. kör (római)
A rómaiak ezt a kört az erőik összpontosítására fordították arra várva, hogy a győzedelmes balszárnyi légió végre felsorakozzon a sámán csapatának oldalában.
Ugyan az íjászok nyilai közül ismét kettő betalált a vezér csapatában, de most a barbár harcosok idejében rántották maguk elé pajzsaikat.
16. kör (germán)
A vezér csapata próbál szembefordulni a rómaiakkal de az őket mérges méhrajként körüldongó római íjászok okozta zavar miatt a horda csak nagyon lassan tudott fordulni.
A sámán csapata minimális mozgást téve a hátát a csatamező szélén lévő sziklának vetette.
XVII. kör (római)
A rómaiak folytatták, manővereiket a sámán csapatának összehangolt megtámadásához.
Az íjászok tovább lőtték a vezér csapatát, de úgy látszott kezüket egyre erőtlenebbé tette a hosszú harc, nem sikerült eltalálniuk senkit sem.
18. kör (germán)
A vezér csapatának végre sikerült szembefordulni az őket folyamatosan zaklató római íjászokkal.
A sámán úgy dönt, hogy mindent egy lapra feltéve megpróbálja megelőzni a bekerítést és az egykor a jobb szárnyon harcoló légió ellen fordult. Gerelyei nyomán három római légióst ér találat, akik közül ketten csak késve emelték maguk elé pajzsaikat.
XIX. kör (római)
A jobbszárnyi légió miután sikeres bátorságpróbát tett, mivel a sámán keltette félelmét le kellett győznie, hogy megrohamozta a barbárokat, a is lovasok is rohamra indultak. Ennek fele sem volt tréfa, a hátbatámadás veszélye fenyegetett, ezért a sámán is megpróbált bátorságot önteni harcosaiba azonban a kocka istene elhagyta és a 10-es Ld-jére sikerült egy ötöst és egy hatost dobnia. A germánok idegei felmondták a szolgálatot soraik meginogtak és fejvesztett menekülésbe kezdtek. A sámán harcosainak gerelyeitől eddig sokat szenvedő római lovasság csak erre várt, rohama elsöpörte a sámánt és csapatát, mind egy szálig a valhallába küldve azokat.
20. kör (germán)
A magára maradt germán vezér végre elégtételt tudott venni az addig nagy bosszúságot okozó íjászokon és megrohamozta azokat. Az íjászok még kilőtték utolsó nyilaikat majd felvéve a nyúlcipőt megpróbáltak elinalni a dühödt barbárok elől. A rohamtávolságuk határán lévő íjászoknak minden esélye meg lett volna a sikeres menekülésnek, ha nem egyest dobnak, azonban így a vezér térdig gázolt vérükben, mind egy szálig levágva azokat.
XXI. kör (római)
A rómaiak immár az egyetlen megmaradt germán horda bekerítésébe kezdtek, miközben a jobbszárnyi légió egy sikeres lándzsavetése nyomán ismét egy germán harcos csuklott holtan össze.
22. kör (germán)
A germánok mielőtt a rómaiak befejezhették volna a bekerítést rohamra indultak a harcedzett egykori balszárnyi légió ellen, amely azonban igen taktikusan inkább lándzsáit támadókra hajítva visszavonult és kitért a harc elől. A gerelyek ismét egy barbárt életét oltották ki.
XXIII. kör (római)
A balszárnyi légió sikeres bátorság próba után ismét szembe fordult a barbárokkal.
A jobbszárnyi légió kihasználva a kedvező alkalmat rohamra indult a barbár sereg háta ellen.
A lovasság minden eshetőségre felkészülve rendezte sorait, hogy egy elhúzódó harc esetén a rómaiak körében rohamra indulhasson a barbárok oldala ellen.
A római roham becsapódott a barbárok hátába, de parancsnokuk a legátus sokkal inkább a hadművészet, mint a kardforgatás mestere, egyetlen egy csapása sem sebzett halálra egyetlen egy barbárt sem, nem úgy harcedzett légiósai, akik pilumjai négy germán életét oltották ki. A germánok keményen ütöttek vissza ugyan csak öt kockájuk volt de abból négy talált és mind sebzett is. Talán Odin ismét kegyeibe fogadta fiait? Nem a rómaiak a négy sebből kettőt sikeresen mentettek. Megkezdődött a csata elszámolása, de a különbség olyan nagy volt, hogy nem kellett Ld-t dobni a megtört germánok futásnak eredtek, de rómaiak beérték őket és a vezér harcosai élén a sámánhoz hasonlóan megtért a valhallába…
Ambasa
