Ugyan az nap, amikor megmásztam a Kevélyek csúcsait, majd onnan leereszkedve megtekintettem az Egri csillagok egykori forgatási helyszínét a pilisborosjenői ál-egri várat még várt rám egy kisebb levezető túra. Miután visszatértünk a faluban hagyott kocsihoz, áthajtottunk a közeli Solymára. Nos barátném itt sem az egyszerűbb megoldást választotta, mármint autózunk a vár alá és nézzük meg, hanem egy újabb, igaz rövidebb séta várt rám…

cikk271-01_1.jpg

A kocsit a város határában található benzinkút határában hagytuk, és innen indultunk el a Les-hegy tövében futó Jegenye-völgyben a vár felé. Annak, aki tömegközlekedést választaná, ugyan itt megáll a 64-es autóbusz is. Az út igen kellemes és hűs erdőben vezet, miközben számtalanszor keresztezzük az itt futó Paprikás-patakot, amely mellesleg arról is híres, hogy itt található a Budai-hegység legnagyobb vízesése. A séta során érintettük a vízesés mellett egy természetes homokkő falat, illetve a Rózsika forrást is. Mielőtt elértük volna a várat, egy tágas tisztáson haladtunk át, innen már tényleg nem volt messze úti célunk. Amint kiértünk az erdőből egyből feltűnt a Mátyás domb tetején lévő vártorony. Hamar elértük a domb alját, ahol egy autóparkoló is volt azoknak akik a könnyebb utat választották volna, illetve ugyan itt volt található egy kulcsos ház, ami turistaházként működik, azoknak akik ezen a romantikus helyen szeretnék tölteni az éjszakát. Idáig egy kellemes könnyű séta volt az út, azonban innentől még várt ránk egy meredek, de ugyanakkor igen rövid kaptató a várig. Azoknak akik szeretnék megnézni a várat, itt jó cipőre lesz szükségük mert a várba vezető meredek út kavicsborítást kapott, ami megelőzi hogy egy eső esetén csúszós sár borítsa, de ugyanakkor ezeken is meg lehet csúszni. Szerencsére az út igen rövid, és hamar elérjük a vár kapuját, amin potom 300 Ft belépti díj megfizetése után át is léphetünk.

cikk271-04.JPG

cikk271-05.JPG

cikk271-06.JPG

cikk271-07.JPG

Azoknak akik ki akarják próbálni ezt a rövid túrát itt megtalálhatják a leírását.

A vár eredete homályba vész. Első említése egy 1355-ös oklevélben történik. Ekkor, Nagy Lajos uralkodása idején jut a nagyhatalmú Lackfi család birtokába, akik amolyan szolgálati lakásnak használták budai tartózkodásuk idején. A vár valószínűleg a Mátyás-domb tetejének legyalulása után, az itt kinyert kőből épült. A Lackfiak ideje azonban lejárt, amikor szembefordultak luxemburgi Zsigmonddal és 1397-ben elvesztették birtokaikat, így a solymári várat is. Ez után több tulajdonos kezében is megfordult, sőt még I. Ulászló idején egy kisebb ostromot is megért, amikor a királypártiak erővel vették el az erődöt a pártütőktől. Ez után is több főúr kezén fordult meg, egy rövid ideig még Hunyadi János számos birtokainak egyike is volt, majd Mátyás törvénytelen fia, Corvin János is magáénak tudhatta.

cikk271-02.jpg

Azonban, amikor a török félhold árnyéka vetült hazánkra ezt a várat is megerősítették. Az erőséget átépítették. A keleti torony mellett kapott egy nyugat is, illetve az udvarát kettéosztották, és létre hoztak egy belső várat is. A gótikus vár ekkor kapott reneszánsz arculatot. Természetesen ez aprócska vár a kor ostromtechnikájának nem álhatott volna ellen, ezek az épitkezések inkább csak látszatbiztonságot adtak, illetve a portyázóktól védhették meg a bentlakókat, amire Mohács után már igen csak lehetett számítani. A vár pusztulása valamikor Buda 1541-es eleste utánra tehető. Hogy mi lett a vár végzete arról nem maradt fent írásos emlék, de nagy valószínűség szerint a török megjelenése idején a vár őrsége elhagyta a védhetetlen erőséget, de távoztakor felgyújtotta azt, hogy azt az idegen hódítók ne tudják használni. A törökök nem is igen törekedtek a vár újjáépítésre, hanem helyette inkább egy palánkvárat létesítettek Solymáron.

 Innentől a vár folyamatosan pusztult, sőt a XIX. századra teljesen el is tűnt. Csipkerózsika álmából a múlt század 30-as években egy helyi, amatőr kutató, Valkó Arisztid ébresztette fel, aki tíz év alatt fokozatosan tárta fel a Mátyás-domb tetejének titkát. Aztán a háború ismét félbeszakította az ásatásokat, ami csak a 70-es években folytatódtak Valkó lelkes követő által. Aztán 2004-2005-ben jelentős felújítási munkálatok után vált ismét látogathatóvá, jelenlegi állapotát pedig 2014-ben érte el

cikk271-03.jpg

Azoknak, akik többet akarnak megtudni a várról itt, a vár igen színvonalas honlapján többet is olvashatnak.

Előre leszögezem, senki ne várjon sokat a vártól, akkor nem fog csalódni. Ez nem egy nagy, és jelentős erődítmény, nem egy egri, vagy tatai vár, sokkal inkább egy romantikus vadászkastély, vagy rablólovag erősségének maradványai, amit egy lelkes csapat igen profi módon tett turistalátványossággá. Ha valaki az általam bejárt útvonalat követi, akkor egy kellemes vasárnapi séta végén, ha van egy kis fogékonysága rá, akkor a történelmet lélegezheti be, elképzelve, hogy milyen is lehetett a hely 600-700 évvel korábban. Ehhez a vár honlapja mellesleg minden segítséget meg is ad. A torony imitációba felkapaszkodva, amelyet szerintem igen ötletesen oldottak meg gyönyörködhet a Kevélyek csúcsainak látványában, illetve ha eltikkadunk, szomjunkat olthatjuk a vár kútjából.

cikk271-08.JPG

cikk271-09.JPG

cikk271-10.JPG

cikk271-11.JPG

cikk271-12.JPG

cikk271-13.JPG

cikk271-14.JPG

cikk271-15.JPG

cikk271-16.JPG

cikk271-17.JPG

cikk271-18.JPG

cikk271-19.jpg

cikk271-20.jpg

Remélem lesz olyan olvasóm, aki kedvet kap a vár felkereséséhez, én minden esetre tervezem, hogy még visszatérek a Mátyás-hegy tetejére.

Ambasa

Szerző: ambasa  2018.07.03. 00:00 Szólj hozzá!

Címkék: múzeum Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr6514089243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.