Nos végül tegnap sikeresen megrendezésre került a Történelmi Terepasztalos Játékok Napja immár másodszor. A történet előzménye, hogy anno János barátom kért meg többünket, hogy mennyünk el Győrbe, hogy más játékokat is megismertessünk az ottani klub tagságával, elősegítve azt, hogy kitalálják, merre is induljanak el. Erről a rendezvényről itt olvashattok részletesebben. Még csak szervezés alatt állt a győri rendezvény, már akkor elkezdtünk gondolkodni, hogy ezt akár tovább lehetne fejleszteni, és nem csak egyszeri alkalomnak kellene lennie. Szó szót követett, majd az okoskodás tett is követte, és augusztus 19-én, immár másodszor megrendezésre került a Történelmi terepasztalos Játékok Napja, immár Budapesten…
Nos amikor belevágtam, és azóta is többen elismerésüket fejezték ki a szervezésért. Ezek a szerintem érdemtelen elismerések, arra sarkalnak, hogy leírjam, miből is állt ez a nagy szervező munka. Mindezt teszem azért, hogyha legközelebb esetleg valakinek ilyenhez lenne kedve, ne rettenjen el, és bátran vágjon bele.
Először is, kellenek bemutatók és kell egy hely és egy dátum. Megmondom őszintén nálunk a dátum, viszonylag behatárolt volt, mert egy oszlopos tag szabadidejéhez kellett kötni, miközben várható volt, hogy az ünnepi hosszú hétvége miatt nem biztos, hogy mindenki rá fog érni. Ez elsőre visszatartó lehetett volna, de valjuk be mindig lesz olyan, hogy az valakinek nem jó. Pl. a baráti társaságommal elhatároztuk, hogy minden hónapban fogunk egyet játszani, és noha ez alig 5-6 embert érint, mégsem sikerült az elmúlt másfél évben mindig megvalósítanunk.
Szóval már volt időpont, akkor kellett egy hely. Ez Budapesten viszonylag egyszerűnek tűnik, de ha jól meggondoljuk, akkor ma a Nagyfaluban két klub van ahol egy ilyen nagyobb rendezvényt meg lehet tartani. Persze meg lehetne célozni egy művelődési házat, de én egyszer kérdeztem meg egy ilyen intézményt, és arra jutottam, hogy a bérleti díj kitermelése nem lehetséges. A pesti klubok viszont játékosonként 500 Ft-ért biztosítanak helyet. Az én választásom a GépHázra esett, több okból is. Először is, mert amúgy is oda szoktam járni, illetve ott tapasztalatom szerint ott kedvesebb befogadásra találtak a történelmi játékok, többek között rendelkeznek ahhoz való tereptárgyakkal is. Úgyhogy, miután megvolt a tervezett időpont besétáltam a klubba, és egyeztettem az időpontot. Szerencsére nem ütközött semmilyen más rendezvénnyel. És itt egy kis kitérőt kell tennem. A GépHáz ezen a napon 12.00-kor nyitott volna, de kérésemre ezt előrehoztál, amiért ez úton is köszönetemet szeretném kifejezni!
Volt időpont és volt hely, most már csak olyan kellett aki, el is jön. Az esemény meghirdetésének két három módját választottam. Először is írtam egy körlevelet, amiben leírtam, hogy miről is lenne szó, és megkértem őket, hogy jöjjenek el, illetve szóljanak másoknak is, akiknek én nem ismerem a címét. Második lépcsőben létrehoztam egy facebook eseményt, mert ma már ezzel sokkal több embert lehet elérni a kereszthivatkozások révén. És végül felhívtam Emelardot és megkértem, hogy beszéljen olyan emberekkel, akiket én nem ismerek személyesen, vagy csak futólag, de ugyan akkor sokra értékelem a hobbi népszerűsítésért tett erőfeszítésüket. Konkrétan a Terepasztal Lovagjai Klub oszlopos tagságára gondoltam, illetve még néhány közös ismerősünkre. Sajnos csak a TLK-sok értek rá így kimaradt két-három olyan játék, amelyeket pedig szerettem volna a rendezvényen látni. Ezek a 28 mm-es SAGA, a 15 mm-es Tűzzel-vassal, és a 20 mm-es amerikai polgárháborús Longstreet lett volna. Sebaj, majd legközelebb. Minden esetre, nagyon örülök, hogy a TLK-sok eljöttek és remélem legközelebb a másik játékok is tiszteletüket teszik majd.
És itt jön el egy nagyon lényeges dolog. Már a szervezés elején elhatároztam, hogy nem akarok nagy dolgot. Nem voltak nagy elvárásaim, egyszerűen csak azt akartam, hogy aki eljön, az jól érezze magát, találkozhasson régi ismerősökkel, beszélgethessen velük, megismerhessen új játékokat és barátokat, akikkel megbeszélhet egy időpontot, hogy kipróbálhassa azt. Ez nem Games-Day volt, ahol a kluboknak versenyezni kell, hogy kinek szebb az asztala, és kinek jobb a játéka. Semmi más cél nem volt, minthogy jól érezzük magunkat egy fülledt nyári napon. Aztán ha ez továbbfejlődik jó, de ha nem és megmarad ezen a szinten az is.
Amit idáig leírtam, az nagyjából 2-3 órai munkát vett igénybe, igaz nekem a GépHáz hazafelé útba esik.
És akkor lássuk, hogy mit is láthatott, az aki eljött a történelmi időrendet követve:
-Warhammer Ancient Battles – Armies of Chivary alapján egy magyar-német lovagi összecsapás
-Command and Colors Napoeonic adaptáció 15 mm-ben a Magyar Szabadságharc összecsapásaira Takács Krisztián és Balogh János jóvoltából.
-Egy kicsit kilógva a klasszikus történelmi vonulatból én egy 28 mm-es vadnyugati játékot hoztam a Warhammer Legend of the Old West szabály alapján. Ennek több oka is volt. Egyszer nem akartam túl nagy dolgot hozni, mert szerettem volna időt hagyni a beszélgetésre, illetve esetleg más játékot is kipróbálni, illetve a GépHáz szerencsére rendelkezik megfelelő mennyiségű tereppel egy ilyen játékhoz.
- Rég nem látott játékostársaim Lajos és Kolos, egy igazi kuriózumot hozott. Ők egy 40 mm-es képzeletbeli összecsapást játszottak az Edwardian Splendour szabály alapján. Ez egy igazi különlegesség volt, mert az asztalon ritkán látható igazi oldschool féldomború figurák voltak láthatóak.
-Talán nem tévedek nagyot, ha kijelentem, hogy a legnagyobb sikert John barátunk Wings of Glory, első világháborús légicsatás játéka aratta. Igazából maga a játék csak levezetésként került elő, azután a végén, majd tízen próbáltuk ki. Meg kell jegyeznem, John már régóta ismerem, és nem ez az első játék, amelyet ő mutatott be a magyar hadijátékosoknak, pl. ő volt aki rászoktatott a Wizkids bohókás kalózhajóira, amelyeket azóta is gyűjtök.
-A megszokott baráti társaságom Gábor, Bandi Gyuri és másik Gabi a szokásos 20 mm-es Rapidfire asztalukat hozták. Ezúttal a németek és a szövetségesek Monte-Cassinónál csaptak össze.
- Már említett TLK-sok egy 15mm Team Yankee asztalt hoztak, ahol a britek a szovjetekkel csaptak össze a hidegháború végén.
-Volt egy újdonság is. A másik baráti társaságom itt próbálta ki egy előre gyártott asztalon, egy 28mm Shangin nevű skirmis játékot, amely egy akár napjainkban is játszódható összecsapást szimulált amerikai csapatok és muzulmán felkelők között.
-És végül kakukktojásként játszottunk még két partit, hála Petyónak a Grizzled kártyajátékkal, amely az első világháborús bajtársiasságot szimulálja.
Azt kell mondanom, a rendezvény számomra elérte célját, becslésem szerint legalább 40 látogató volt, akik kétharmada nem csak nézelődött, hanem játszott is. Én azt látom, hogy félévente Budapesten, országosan pedig akár negyed évente lehetséges egy-egy ilyen összejövetel megrendezése. Minden esetre a következő találkozó ismét Győrben várható, amelynek különlegessége az lesz, hogy a tervek szerint pont az első világháborút a nyugati fronton lezáró fegyverszünet századik évfordulóján, november 11-én rendeznénk, és az alkalomhoz illően első világháborús játékokkal.
Akiknek felkeltettem az érdeklődését szeretettel várjuk ott is.
Ambasa
