blog290-01.jpgMár régóta játszottam a gondolattal, hogy a Budapesttől viszonylag nem nagy távolságra lévő várat meglátogassam. Sajnos nekem a gyermekkori képzetem a várról, általában egy szinte felismerhetetlen rom, amelyet természetesen a Habsburgok pusztítottak el a Rákóczi szabadságharc után. Természetesen ma már tudom, hogy ennél árnyaltabb a kép. Minden esetre Simontornya nem ez a kategória, és ráadásul még elérhető közelségben is van, így nosza egy forró nyári napon felkerekedtem, és elmenetem megnézni…

A simontornyai vár a tatárjárás utáni nagy várépítési láznak köszönhette létrejöttét valamikor az 1270-es években.  Ekkor történt, hogy a király Döröcskei Salamon, Simon nevű fiának adományozta a területet, ahol az egy várat, vagy legalább is egy lakótornyot épített magának a Sió mocsarak övezte egyik szigetecskéjén. Maga a település és a vár is róla kapta a nevét. Ugyan a vár nem egy magaslatra épült, mégis a környező lápok igen nehézzé tették a megközelítést. A Döröcskeiek után a vár királyi birtok lett. Ekkoriban a vár valószínűleg magából a toronyból némi falból és kisebb gazdasági épületekből állhatott. 1341-ben Nagy Lajos király a Lackfiaknak adományozta a várat és a hozzá tartozó birtokot. Ekkor kezdődött Simontornya felvirágzása. A Lackfiak a vár helyére egy kényelmes palotát építettek. Azonban sokaknak nem tetszett a Lackfiak hatalma, és a Kanizsaiak ármánykodásénak következtében elvesztették birtokaikat, mi több az életüket is. Természetesen a Kanizsaiak ármánykodásának meg lett az eredménye és számos korábbi Lackfi birtok, köztűk Simontornya is a kezükbe került. 1424-ben a Kanizsai család elcserélte a birtokot Ozorai Pipóval, de alig két év múlva a vár ismét a korona tuljadonává vált. A király a Garaiaknak adományozta, noha volt némi birtokvita, az uradalom tartósan az ő kezükben maradt. A Garaiak szintén nagyszabású építkezésekbe kezdtek. Ekkor épült ki egy szabályos négyszögletű belső vár, amelyet egy szabálytalan alakú külső fallal öveztek. Gyakorlatilag ekkor a vár óriási átalakuláson esett át. Lebontották az öregtornyot és a régi kaputornyot. Átépítésre került a palotaszárny, ekkor került elé a az árkádos folyosó. Simontornya egészen 1482-ig maradt a Garaiak birtokában, amikor is a család fiúutód nélkül kihalt. Ismét királyi birtok lett a vár, de Mátyás nejének, Beatrixnak adományozta. Mátyás halála után, 1500 körül Gergellaki Buzlay Mózes lett a vár birtokosa, aki szintén csinosított a kastélyon. Ekkor a gótikus szárnyakat átépítették és még egy reneszánsz szárnyat is toldottak hozzá. 1508-ra megépült, a mai is látható öregtorony és az új kaputorony is. Simontornya, ekkoriban az ország egyik legszebb reneszánsz kastélya lehetett. Azonban Gergellaki nem sokáig élvezhette csodálatos palotáját, mert 1524-ben elhalálozott. Halála után előbb az özvegyéjé lett, majd a Martonosiak kezébe került. Azonban ők sem élvezhették sokáig a gyönyörű kastély kényelmét. 1544-ben megindult a török, akik az ekkor sokkal inkább palotának, mint várnak tekinthető Simontornyát könnyedén bevették. A oszmánok helyőrséget helyeztek el a várban, ahonnan ellenőrizhették a tolnai területeket és szedhették a dézsmát. A törökök csaknem 140 évig használták az erődöt. Sokat nem építettek rajta, mindössze egy palánkot húztak köré.

blog290-02.jpg

Aztán amikor Buda eleste után megroppant a magyarországi török haderő, a császári csapatok, a Bádeni Lajos vezette császári csapatok gyakorlatilag menetből foglalták el a nem túl erős váracskát. Tíz évvel a felszabadítása szerint a vár állaga erősen leromlott, gyakorlatilag majd minden helyiségének a teteje beomlott és a falai sem voltak túl jó állapotban. Egyszerűen a vár olyan rossz állapotba került, hogy 1699-re a lebontása is szóba került. Ekkor azonban új tulajdonosa, a Styrum-Limburg az újjáépítése mellett döntött. Az építkezések 1702-04 között folytak. Alig készült el a vár. Amikor Sándor László pápai kapitány csapatai megjelentek a falai előtt és könnyű szerrel birtokba vették. Azonban a kurucok sem örülhettek sokáig neki, mert a következő évben Haister generális csapatai ütöttek rajtuk és vették császári birtokba a Simontornyát. Azonban a Labancok szinte meg sem tudtak melegedni a falak között, amikor még ugyan abban az évben Bottyán János visszavette. Úgy látszik tanult elődei hibáiból, mert a császáriaknak csak hosszú ostrom után 1709 augusztusára sikerült újra birtokba venniük. Az osztrákokat felbőszítette a hosszú és kemény ostrom, ezért a védelem vezetőit, Fodor Lászlót és Palkovics Ferencet kivégezték, még a várparancsnokot Hellebront ezredest, pedig tömlöcbe vetették. Ugyan a következő évben Béri Balogh Ádám ismét elragadta a labancoktól, de sokáig nem bírta megtartani.

blog290-03.JPG

A császári katonaság egészen 1717-ig állomásozott a várban, majd visszaadták polgári tulajdonosaiknak. Azonban tulajdonosaik így is csak 1764-ig lakták, majd inkább kiköltöztek a városba, egy kényelmesebb kúriába. Innentől tulajdonos tulajdonost váltott, akik azonban egyre kevesebbet törődtek az épületegyüttessel. Ugyan a várat nem lakták, de azért természetes gazdasági célokra hasznosították, pl. 1930-bam a közeli bőrgyár raktáraként szolgált.

Aztán a háború után ismét a továbbra sem volt gazdája, állapota folyamatosan romlott, 1954-bén tetőzete is beomlott. Aztán egyszer csak minden jóra fordult, 1960-ban régészeti feltárások kezdődtek, majd 1964-től helyreállítási munkálatok, amelyek egészen 1975-ig eltartottak. Ettől kezdve működik a mai napig, múzeumként.

blog290-04.jpg

A várat még az olyan fapados turista is könnyen megtudja közelíteni mint én. A vonat a Déliből indul, és mintegy két óra alatt van ott. Sajnos a táj nem túl változatos, úgyhogy bőven lehet olvasni útközben. A vasútállomástól mintegy húsz perces kényelmes sétával érhető el vár, amely két óra alatt kényelmesen megtekinthető. A belépő más várakhoz képes bagatell, 600 Ft, de a fotózásért külön kell még fizetni 500 Ft-ot. A vár mellett, ha valakinek van ideje, az mint történelmi helyszínt megtekintheti a Sió csatorna átkelőit. 1945. márciusában ugyan is a Tavaszi ébredés hadművelet idáig jutott el. A német csapatoknak még sikerült átkelniük a Sión és a déli parton egy szűk hídfőt kialakítaniuk, de ennél tovább már nem jutottak. Egy apró megjegyzés, hogy én a várhoz közeli, közúti átkelő környezetét néztem meg, de utólag utána olvasva a hídfő a vasúti hídnál volt, úgyhogy akit érdekel egy kicsit arrébb kell sétálnia.

blog290-05.jpg

blog290-06.jpg

blog290-07.jpg

blog290-08.jpg

blog290-09.jpg

blog290-10.jpg

blog290-11.jpg

blog290-12.jpg

blog290-13.jpg

blog290-14.jpg

blog290-15.jpg

blog290-16.jpg

blog290-17.jpg

blog290-18.jpg

blog290-19.jpg

blog290-20.jpg

A vár hivatalos honlapja.

Minden esetre én mindenkinek tudom ajánlani, a simontornyai vár megtekintését, ha van egy szabad vasárnapja. Mert igazából több időt nem igényel. Ha valaki kocsival menne, annak még szerintem simán beleférhet a dunaföldvári is.

Ambasa

Szerző: ambasa  2019.03.26. 00:00 Szólj hozzá!

Címkék: múzeum Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr2614716129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása