blog321-01.JPGNemrég, Petyó elkezdett egy sorozatot a blogon, amelynek a célja, hogy bemutassunk, és nem titkoltan kedvet teremtsünk egy-egy általunk játszott szabályrendszernek. Nos ennek a második állomásához értünk el.

A Warhammer Ancient Battles, vagy csak egyszerűen WAB egy viszonylag régi szabályrendszer, amelyet anno a Games Workshop fejlesztői: a népszerű Warhammer Fantasy Battles szabály alapján alkottak meg. Így nem meglepő, hogy bizonyos mechanizmusaiban nagyon hasonló az anyaszabályához. Talán ezért, talán másért egy időben nagyon népszerű, volt, de fénye ma már megkopóban van, de én, és még egy nemzetközi facebook csoport szerint vagy ezren kedveljük ezt az igazi, old school játékot…

A WAB eredete, mint már írtam a GW Fantasy szabálykönyvéhez köthető. Miközben a fejlesztők hivatalos munkájukat végezték, stikában elkezdtek ügyködni egy történelmi változaton. Kezdetben ezt csak saját szórakozásukra tették, de aztán a helyzet egyre komolyabbá vált és a Wargame Illustratedben is jelentek meg nem hivatalos változatok. Végül a külön szállak lassan összeértek és Jervis Johnson, Rick Priestley és a Perry testvérek az 1996-os Warhammer Fantasy Battles 5. kiadására támaszkodva 1998-ra megalkották a WAB-ot. Amely később egy ráncfelvarráson esett át, és amit a játékosok csak WAB 1.5-ként ismernek. Az alapkönyv csak a római korhoz tartalmazott sereglistákat, de ennek ellenére népszerű lett, amely magával vonta, hogy más korokra is adjanak ki sereglistákat. Ezt az űrt volt hivatott betölteni az Armies of Antiquity (1999.) seregkönyv, amely valljuk be nem sikerült túl jóra. Ez a könyv sokat akart markolni de keveset fogott. A könyv összesen 22 új sereglistát tartalmazott a suméroktól a klasszikus ókoron át a keresztesekig, de kikacsintott a középkori Japánra és Kínára is. Én személy szerint nem nagyon szeretem ezt a könyvet, mert a seregek karakterei kicsit fantasy-sre sikeredtek, és ha tehetem, nem használom. Ezt valószínűleg a fejlesztők is érezhették, mert hamarosan korokra lebontott tematikus seregkönyvek jelentek meg, főleg a klasszikus görög-római korra fókuszálva, de azért természetesen az ezt megelőző és az azt követő évszázadok sem maradtak ki. Természetesen brit játék révén a viking korral sem csak egy kötet foglalkozik. Szintén brit téma az angol polgárháború is kapott egy könyvet még 2002-ben, de ezt sokan valamiért nem tekintik a klasszikus WAB részének. Az igaz, hogy a seregépítési szabályok némileg mások, de a szabály alapmechanizmusa ugyan az. Viszont ez a kötet azt is megmutatta, hogy az alapmechanizmus nagyjából eddig a korszakig használható, hiszen a játék legfőbb része a közelharc, ami azt ezt követő korokban a tűzfegyverek elterjedése miatt, már nem annyira dominált. 

Közben a GW elkezdett más történelmi korszakok felé is kacsingatni a 2000-es években Megszületett egy skirmish szabályrendszer a „Legend” sorozat, amely négy vadnyugati és egy kalózos könyvet jelent, illetve talán ide sorolható még egy gladiátoros könyv is.

Ezek mellett, felismerve az alapszabályok használhatatlanságát a tűzfegyverek korában, a fejlesztők megpróbáltak több szabályt megalkotni a nagyon népszerű napóleoni korra, illetve az első és a második világháborúra. A hagyományos szárazföldi csaták mellett itt megpróbálkoztak a tengeri- és légi csatákkal is. Ezek a könyvek valamikor 2008. és 2012. között jelentek meg, és mind a napóleoni, mind a második világháborús is magában hordozta a folytatást. (A Kampfgruppe Normandy gyakorlatilag a ma népszerű Battlegroup szabályrendszer, első változata volt.)

Szintén ezekben az időkben sor került a klasszikus WAB megújítására, amely valljuk be ekkor már időszerű volt, mert a számos kiegészítő szabály megtalálása a különböző könyvekben már koránt sem volt egyszerű. Az új, WAB 2-nek nevezett változat 2010 áprilisában jelent meg, amelyet hamarosan követett egy Armies of Antiquity 2. kötet is. Sajnos ez a seregkönyv vitte tovább az előd hagyományait és elég összecsapottra sikeredett, de ez ekkor még senkit sem zavart, hiszen mindenki úgy gondolta, hamarosan jönnek a javított seregkönyvek. Ezekre az új változatnál szükség volt, hiszen a játék – szerintem helyesen – rontotta lövés hatékonyságát, és így a megint a közelharc felé fordította a játékot. Ezt a szerzők is felismerték és a kiadó honlapján jelentek is meg erraták. Egyébként meg kell vallani, ilyen téren a kiadó segítette a játékosokat, a honlapon folyamatosan letölthetőek volta a javítások, illetve az egyéb játékaihoz összefoglaló táblázatok, új sereglisták, és egyéb a játékot segítő pdf-ek.

Aztán egyszer csak a Games Worksop gondolt egy nagyot és 2012. május 24-én bezárta weboldalát, és megszüntette a történelmi játékai támogatását. A rajongók ebbe nem nyugodtak bele és már korábban elkezdtek alternatív sereglistákat írni, azonban szerintem ezeknek csak egy kis része használható igazán. Minden esetre, aki akar ezzel a szabállyal játszani, kis utánajárással ma is meg tudja találni az adott ókori, vagy középkori seregéhez passzoló sereglistákat.

Történelmi sorozat:

Armies of Antiquity (1999.) – vegyes szabálykönyv a suméroktól a szamurájokig.

Fall of the West (2000.) – késő ókor.

Shieldwall (2002.) – viking-norman kor.

Chariot Wars (2002.) – kora ókor, egyiptomiak és a mezopotámiaiak.

English civil war (2002.) – angol polgárháború

Alexander the Great: Rise of Macedon 359-323 BC (2003.) – makedónok és perzsák

Armies of Chivalry (2004.) – klasszikus lovagkor, a százéves háborútól a török-magyar háborúkig.

Spartacus (2004.) – köztársasági róma

Byzantium: Beyond the Golden Gate (2005.) – koraközépkori Kelet-Európa Róma bukésa után.

Hannibal and the Punic Wars (2005.) – köztársasági róma kora.

El Cid (2006.) – koraközépkor az Ibériai-félszigeten.

Vlad the Impaler (2006.) – XIII.-XV. századi török terjeszkedés Európában.

Age of Arthur (2007.) – Anglia a rómaik és a vikingek között.

Art of War (2007.) – ókori Kína.

Siege and Conquest (2007.) – speciális könyv az ostromora kihegyezve.

Warhammer Ancient Battles – 2. kiadás (2010.)

 blog321-02.jpg

blog321-03.jpg

blog321-04.jpg

Skirmish sorozat:

Legends of the Highs Seas (2008.) – kalózos skirmish.

Legend of the Old West (2004.) – vadnyugati skirmish.

Legend of the Old West: Frontier (2005.) – vadnyugati skirmish.

Legend of the Old West: Alamo (2006.) – vadnyugati skirmish.

Legend of the Old West: Showdown (2006.) – vadnyugati skirmish.

Gladiator: Deadly Arena Combat in Ancient Rome (2011.) – gladiátor küzdelem.


blog321-06.jpg

Új történelmi sorozat:

Trafalgar (2009.) – tengeri csata Nelson korában.

Waterloo: Tabletop Wargaming in the Age of Napoleon (2011.) – késő napoleoni háborúk.

The Great War (2008.) – első világháború első fele.

Over the Top (2011.) – első világháború második fele.

Richthofen's Flying Circus (2012.) –első világháborús légicsata.

Kampfgruppe Normandy (2011.) – második világháború.

 blog321-05.jpg

A Játék

Először is mi kell a játékhoz a szabálykönyvön kívül. Természetesen kell egy viszonylag nagyméretű asztal (a szabvány 6x4’-as egy átlagos játékhoz ideális), mérőszalag (hüvelykes), sok hatoldalú dobókocka és legalább 100 figura. Igen ez egy nagysereges játék, ugyan nagyon pontszámfüggő, de szerintem egy átlagos, és megfelelő játékélményt nyújtó sereg 100 figuránál kezdődik. Maga a játék nem túl bonyolult, de ha túl lépünk az alapszabályokon, már komolyabb mélységeket is megismerhetünk. Azonban van egy nagyon fontos dolog a WAB-bal kapcsolatban, ez nem szimuláció, ez játék, ha valaki azt keresi annak nem fog tetszeni, és – tapasztalatból írom – folyton csak azt fogja mondani, ez nem életszerű. Szintén ugyan ez a helyzet, ha valaki mélyebben elkezdi boncolgatni a seregkönyveket, és mélyebben kezdi elemezni, pl. a magyar sereglistát. Apropó, sereglisták, ezek általában több évszázadot ölelnek fel, így természetes, hogy egyszerűbb formában próbálják az adott időszakon belüli változásokat is beleépíteni. Szintén tapasztalatból írom, itt nem árt a seregépítésnél némi önmérsékletet gyakorolni. Mi pl. egy keresztes seregnél sohasem használunk teljes páncélzatot, csak könnyűt.

Ha már itt tartunk ennek a játéknak nagyon fontos, ha nem a legfontosabb része a seregépítés. Szerintem sokszor már ebben a fázisban eldől egy-egy csata. A sereglisták megadják a csapatok alapkarakterisztikáit, a Movment Allowance (M) amely megmutatja hogy az adott figura hány hüvelyket  tud mozogni,  Weapon Skill (WS) hogyan küzd a közelharcban, Ballistic Skill (BS), mekkora valószínűséggel találja el a célt, Strength (S) mekkora erővel sújt le, Toughness (T) hogy bírja a csapásokat, Wounds (W) hány sebet visel el, Initiative (I) bizonyos helyzetekben milyen sorrendbe kerül harcba, Attacks (A) hányszor tud ütni, vagyis hány kockával harcol, és végül a Leadership (Ld) vagyis hogy mikor törik meg. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező figuráknak van egy pontértéke, amely tartalmazza a katona alapfegyverzetét és védőeszközeit. Ez azonban változhat, attól függően, hogy a pluszban engedélyezet fegyverekből, és védőeszközökből mennyit veszünk nekik. A sereg egyszerre áll karakterekből, tisztekből, gyalogosokból, lovasokból és speciális, pl. tüzércsapatokból. Ezek arányát a seregkönyvek pontosan szabályozzák, sőt bizonyos esetekben azt is megadják, hogy hány darabot, illetve hány pont után vehetünk csak belőle. Vagyis nem vehetünk csak lovasokat, meg kell vennünk hozzá a kevésbé hasznosnak tűnő gyalogosokat is. Nos ha már megvan a seregünk, akkor neki is állhatunk a játéknak.

A játék váltott körös rendszerű, így bizony az egyik fél viszonylag passzív a játék egyik felében. De csak viszonylag, mivel harc esetén neki is dobókockákat kell ragadnia, illetve bizonyos esetekben, mont a rohamok bejelentése,kor döntéseket kell hoznia. A játék négy fázisból áll. Az első a pszichikai fázis, ahol újrarendezzük a csapatainkat, illetve bejelentjük a rohamainkat. A második fázis a mozgásé, a harmadik a lövésé, míg az utolsó a közelharcé. A játékban mindig figyelni kell a veszteségekre, mert azok után bizony morálpróbát kell tennünk, amit ha bukunk, az egységünk megfutásával jár. És ahogy a valóságban a menekülő csapatunk láttán pánik futhat végig a seregünk sorain, és magukkal ránthatják a többieket is.

A harcrendszerre azt szoktam mondani, hogy a fantasy játékosok a második kör után jobban tudják, mint én. A rendszer egy kicsit érdekes, mer nem azt a számit, adja meg, ami felé, vagy alá kell dobni, hanem a BS-t, vagy WS-t le kell vonni a 7-ből, és akkor kapjuk meg azt az eredményt, ami már sikeres. Vagyis ezek a számok minél nagyobbak annál jobbak, pl. egy 5 WS-es figura 2+ talál alaphelyzetben. Mondom alaphelyzetben, mert bizonyos tényezők ezt módosítják. Maga a harc akár lövés akár közelharc három részből áll. Egyszer dobunk a találatra, itt a WS, vagy a BS számít, utána sebzésre, ahol a mi erőnk (S) és a cél állóképessége (T) számít. Mind a közelharc találatánál, mind a közelharc és a lövés esetén a sebzés sikerességét egy-egy táblázatból tudjuk megállapítani. Ez megint olyan, hogy a rutinos játékosok sokszor fejből tudják már. És végül a cél, ha tud, dobhat mentőt. A harc minden dobása 1D6-tal történik. Ha a vesztes fél egy bizonyos veszteségnél többet szenved el, vagy egy közelharcban alul marad bátorságpróbát kell tennie. Itt nagyon lényeges, hogy az adott esetben panic test-et, vagy moral test-et kell tennie. Az előző módosítók nélküli, míg a másiknál beleszámítanak bizonyos körülmények. Az ilyen esetekben 2D6-tal az Ld-nkkel egyenlő, vagy annál kisebbet kell dobnunk. Ha ez nem sikerül a csapatunk, bizony nyúlcipőt húz. Az egységeink lövéstől, vagy közelharcban pusztulhatnak el. A közelharc egy összetett folyamat, amelyet, akár a valóságban több tényező is befolyásol. Az ilyen összecsapásban az egyik fél mindenképen veszt, de ha megdobja a pánik-tesztet, helyben marad. Ám ha nem menekül, és ilyenkor bizony lehet üldözni, és ha utolérik, akkor bizony az egész egységet kardélre hányják.

A játékot változatossabbá teszi a különböző könyvekben elszórt speciális tulajdonságok, amelyek tovább színesítik a csapataink kéoességeit. Maga a játék a boardgamegeek szerint két óra, de szerintem ez erősen optimista. Persze nagyban függ a sereg méretétől, de mi nem nagyon szoktunk négy óránál rövidebb idő alatt végezni, igaz tegyük hozzá, mi egy-egy oldalon ketten-hárman szoktunk játszani. És nem is az átlagos 1500-2000 pontból játszunk, hanem ettől jóval többől, 2500-2700-ból. Az én véleményem szerint a játékidő nagyban csökkenthető, ha nem engedjük parttalanul az összes extra fegyver és páncél megvételét, vagyis egy korlátozott pontszámú, mondjuk két 1500 pontos sereggel, és gyakorlott játékosokkal, akár 3-4 óra játékidővel is lehet számolni. Csak hát természetesen mindegyikünk úgy van, hogy ha már kifestettem a figurákat, akkor bizony az asztalon szeretném látni őket. A játék szempontjából van még egy lényeges dolog. Noha a seregek elvben egységes számítási rendszer szerint vannak bepontozva, mégsem jó, ha akár egy korszakon belüli seregeknél is a szembenálló felek más-más seregkönyvet használnak. Sőt még egy-egy nagyobb korszakot felölelő seregkönyv esetén, mint pl. az Armies of Chivary sem ildomos a különböző korszakok seregeit keverni. Saját tapasztalat, ugyanebből a könyvből összeállított teuton seregnek esélye sem volt egy török sereggel szemben. Nem véletlen, hogy pl. ennek könyvnek az elején van egy táblázat, amely időrend szerint összeereszthetőek a könyvben lévő seregek-

Végül én azt gondolom, hogy noha nem egy mai, modern szabályrendszer, nem gyors a mai irányvonal szerint, de pont ezért talán finomabb játékot tesz lehetővé. Természetesen kockajáték, ahol a hatoldalúnak bizony nagy szerepe van és a játék végeredménye nagyban függ, a seregépítéstől és felállíástól, mert a játék közben már túl nagy taktikázásra nem nagyon van lehetőség. De azért a játék az asztalon is eldőlhet, ha időben ismerünk fel egy lehetőséget és – amennyiben a kocka velünk van – azt ki is tudjuk használni. Ilyen téren valóban visszaadja az ókori és a középkori csaták hangulatát, ahol az ütközet megindulása után, bizony a hadvezérnek már nem sok ráhatása volt a végeredményre.

És néhány kedvcsináló kép

20 mm-es ókori római-gall csata

blog321-07.JPG

20 mm-es keresztes-szaracén csata

blog321-08.JPG

blog321-09.JPG

20 mm-es török-magyar csata

blog321-10.JPG

28 mm-es bécs ostroma

blog321-11.JPG

28 mm-es habsburg-magyar csata

blog321-12.JPG

blog321-13.JPG

28 mm-es török magyar csata

blog321-14.JPG

blog321-15.JPG

blog321-16.JPG

blog321-17.JPG

28 mm-es XVII. századi csata

blog321-18.JPG

blog321-20.JPG

blog321-19.JPG

A 20 mm-es szaracén seregem.

A 20 mm-es keresztes seregem.

A hadijátékos blog egy cikke a WAB-ról.

Csatajelentés egy római-helvét összecsapásról.

Az orosz-teuton összecsapásaink első része.

A második része.

A harmadik része.

És a negyedik része.

Hát ennyi dióhéjban a WAB-ról a teljesség igénye nélkül. Jó játékot!

Ambasa

Szerző: ambasa  2020.03.03. 00:00 Szólj hozzá!

Címkék: 28mm wargame 20mm Warhammer Ancient Battles

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr1115485600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.