Ennek a flottának a története számomra több szálon futott, amelyek idén értek össze. Egy egykori kollégámmal, már több, mint húsz éve terveztünk valamilyen első világháborús játékot. Igaz akkor még a Hadihajó típuskönyvből kifénymásolt felülnézeti rajzokkal. Azonban ez a terv lassan elmúlt, de a parázs tovább izzott a hamu alatt. Azután néhány évvel ezelőtt, megismerkedtem az Axis & Alies War at Sea játékkal. Ez az egyszerű rendszer - amely inkább társasjáték, mint sem klasszikus hadijáték - nagyon elnyerte a tetszésemet, és nagy fantáziát látok benne. Apró gond volt vele, a méretaránya. Ugyanis a játék 1:1800-as, míg én már rendelkeztem egy jelentős méretű 1:1250-es második világháborús armadával. Mivel vannak olyan barátaim, akik jelentős WaS flottákkal rendelkeznek, így ugyan többször is elcsábultam. Illetve láttam egy reményt a Warlord Games hasonló méretarányú hajóhadával amellyel én is beszállhatok, de ezek a remények hamar elszálltak. A Warlordos hajók, nem tetszettek, illetve egyáltalán nem voltak olcsóak. Így, egyenlőre elengedtem ezt, de ugyanakkor már játszottam egy átalakított War at Sea szabállyal asztali és nem táblás játékként az 1:1250-es hajóimmal.

Az utóbbi időben egyre inkább az első világháború felé fordult a figyelmem. Én minden evő vagyok, és nem csak a szárazföldi játékok érdekelnek, hanem vízen és az égben zajlók is. Aztán felmerült egy NavWar-os közös rendelés lehetősége. Korábban már vásároltam ettől a kis, angol házi cégtől napóleoni vitorlásokat 1:1200-ban, de még nem építettem össze őket. Így volt valami fogalmam a cégről. Nem csúcsminőség, de lelkiismeretes iparos munka, ezzel arányos árral. Így nem zsákbamacskaként vágtam bele a vásárlásba. Ez azonban csak félig igaz, mert a cég honlapján nincsenek fotók, és az sem hogy a flotta csomagok mit is tartalmaznak. Ráadásul ezek a hajók más léptékkel rendelkeztek, 1:3000-el. Ez némi internetes keresés igényelt, de a végül sikerült valamennyi információ morzsát összegereblyéznem. Summa summárum, belevágtam a rendelésbe, de felmerült a kérdés, hogy mit is vegyek? Természetesen minden (is) tetszett. Szóba került a pre-drednought korszak is az első világháború mellett. Aztán maradtam az első világégésnél. Természetesen gondoltam az Adriára egy osztrák-magyar vs, olasz flottával, de aztán inkább az északi hadszíntér mellett döntöttem. Három flottacsomagra esett a választásom, a britre, a németre és az oroszra, Így lehetőségem lesz klasszikus brit-német összecsapásra az Északi-tengeren, német-oroszra is a Balti-tengeren, sőt alternatívaként, még fiktív orosz polgárháborús brit-orosz is lehetséges

Mindhárom flottacsomag 6 csatahajót/csatacirkálót, 4 cirkálót és 8 rombolót tartalmaz akkor még 12 Fontos áron (ma már ez 13,50). Azonban én ezekhez még vettem néhány számomra kedves hajót, így végül olyan 50 Fonttért lett 64 hajóm.

Brit flotta

Az alapcsomagban a Drednought, a Neptune, King George V, a Royal Sovereign,a Queen Elizabeth csatahajók, az Indefatigable csatacirkáló, két Arethousa és két Concord osztályú cirkáló, és négy M, és négy I osztályú rombolót tartalmazott. Ezekhez még megvettem az Agincourt csatahajót, és Warrior és Black Prince páncélos cirkálót.

Német flotta

Az alapcsomagban a Westfalen, a Helgoland, a Kaiser, a König, a Bayern csatahajók és a Von der Tann csatacirkáló, a két-két Frankfurt- és Leipzig-osztályú cirkáló, négy-négy V-1 és V-25 osztályú romboló volt. Ezekhez megvettem még az ikonikus Seydlitz csatacirkálót, a Blücher és a Roon páncéloscirkálót.

Orosz flotta

Az alapcsomag tartalma: az Imperator Nyikolaj I., két Imperatricija Marija, két Gangut, és a Borogyinó csatahajó, két Bogatyir és két Admiral Nahimov cirkáló négy Ukrajna és négy Novik osztályú romboló. Ezekhez vettem meg a Rjurik páncélos cirkálót és természetesen az Aurorát a két testvérhajójával egyetemben.

Maguk a hajók könnyen és gyorsan festhetőek voltak. Szükség volt némi öntési csonk eltávolítására. Ez nem volt egyszerű, mert a hajókat igen kemény betűfémből öntötték, úgyhogy nem lehetett csak úgy tapétavágó késsel lefaragni azokat, bizony szükség volt a tűreszelőre. Miután a hajókat kupakra ragasztottam, azok belsejébe felírtam a nevüket. Vigyáznom kellett, mert ha leesnek, akkor azért nem bíztam annyira magamban, hogy olyan könnyen beazonosítom őket. Így a zsírtalanító mosásoknál nagyon óvatosan jártam el. Nem úsztam meg pár hajó leválását a kupakról, de szerencsére, mivel csak egy-két darabról volt szó így hamar visszakerült mind a saját kupakjára.

A következő az alapozás volt, amelyhez Citadel Corax White-ot használtam. Ekkor elértem egy dilemmához. A kor hajói mind szürkék, de azért nem ártana megkülönböztetnem a három haditengerészet egységeit. Természetesen ezek a szürkék nem voltak egyformák, de azért nem is különültek el annyira. A brit hajóknál nem volt kétséges, hogy kicsit sötétebbek, így ezek páncélos-szürke alapszínt kaptak, míg a másik kettőnél középszürkét alkalmaztam. Az alapszín megszáradása után kaptak egy fekete bemosást, majd mindegyiket visszaecseteltem középszürkével. Ez után a brit flotta már különbözött a többitől, de az orosz és a német nem. És itt jött az ötlet, hogy a fedélzet színével különböztessem meg őket. Így a brit flotta fedélzet deszkái mogyoróbarna, a német okker, az orosz, pedig bézs színt kaptak. A talpalásnál, is felvittem a hajók nevét, illetve más-más méretűre tettem a csatahajókat/csatacirkálókat, a cirkálókat és a rombolókat. Maguk a hajókat egy recés tapétára ragasztottam, amelyet tengerkékre festettem. Vissza akartam szárazecsetelni fehérrel, de ez nem sikerült, mert nem a fehér került fel, hanem a kék kopott le és az alapszín nem felelt meg a habok tarajának, így hagytam az egészet. Maguk a hajók könnyen festhetőek voltak, mivel a méretarányhoz képest viszonylag éles vonalakkal rendelkeznek. Ez alól egy paraszthajszálnyira kivétel volt a brit, amely gondolom az öntőforma elhasználtsága miatt egy kicsit gyengébb kontúrokkal rendelkezett. A britek kifestése annyi időt vett igénybe, mint a másik kettő együtt véve, igaz az volt a kísérleti flotta is. Maguk a flották kifestése igen szapora volt, a 21-22 hajóból álló pakkok kifestése egy-egy délutánt (3-4) órát vett igénybe és ugyanennyi volt a talpalás is. Összességében a 64 hajót szerintem olyan 10-12 óra alatt készítettem el.

Azt kell mondanom, hogy ilyen kis munka befektetéssel még nem értem el egy ennyire nekem tetsző eredményt. Nagyon élveztem a festést, és már a britek és a németek át is estek a tűzkeresztségen, amelyben elévülhetetlen érdeme van Laci barátomnak, aki vette a fáradságot és kidolgozta a két flotta hajókártyáit.

Nekem nagyon tetszenek ezek kis miniatúrák, és ha lesz lehetőségem, már most felmerült bennem, hogy mely hajókkal kellene erősítenem a három haditengerészet erőit.

Ambasa