Mostanában egre jobban foglakoztat Magyarország története a török korban, amelynek egyig igen izgalmas fejezete a felszabadító háborúk és azon belül Buda 1686-os visszavívása. Nem véletlenül írtam ennek irodalmáról már, és amelynek készül a kifejezetten Buda ostromáról kiadott irodalom bemutatásáról szóló cikk is. Maga a korszak wargame körökben is népszerű, többen is játszunk 15, 20, vagy épen 28 mm-ben a Hunyadiak korától egészen a 15 éves háborúig. Így nem meglepő, ha egy ilyen témájú társasjáték is előkerül...
Önmagában ezeknek a harcoknak a társasjátékos feldolgozása nem egyedi. A Vilajet még valamikor a múlt évezred végén jelent meg lassan csaknem negyed százada, illetve idén a Kékjáték kiadta a Kereszt és Félhold illetve az Egri csillagok társasjátékát. És akkor még nem beszéltünk az általam nem is ismert külföldi játékokról.
A Buda visszavívása 1686 egy úgynevezett "Print and Play", azaz nyomtasd ki és játssz társasjáték, amely a Hetek Magazin online oldalán jelent meg. Maga a játék Buda ostromának 330. évfordulóján jelent meg. Sajnos ma már nem elérhető az a link, amelyet kereszthivatkozásnak betettem, de ha valakinek az érdeklődését felkeltem, akkor szerintem lehet nekik írni, hogy tegyék újra elérjhetővé.
A játék maga nem túl bonyolult, alig 6 oldalas a szabálykönyve, amely itt érhető el.
A játék egy Buda várát és városát ábrázoló térképen játszódik, amelynek alsó sarkában található egy időskála, amelyen a változó értékek, mint a török- és magyar morál, a tüzérségi és aknafúró képesség illetve a parancsnok extra akcióinak csökkenését egyszerre jelöljük. Ez jó ötlet, de lehetne nagyobb. Ugyanakkor a skála egyben jelöli is, hogy a jelölőket, hova tegyük kezdetben, ami jó.
A játék és elemei
A jelölők két oldala
A játék kezdetén fel kel raknunk az előre megjelölt helyekre a csapatainkat és a vezéreinket jelölő jelzőket a térképre a magasabb értékükkel. Minden csapatnak van egy teljes értékű, és egy veszteséget mutató értéke. Ha veszít az összecsapásban akkor meggyengül, a még egyszer akkor megsemmisül. A török véglegesen, míg az ostromlók jelölője belekerül a bögrébe. Apropó bögre. Mindkét fél a kezdeményezést egyfajta snóbli szerűen valósítja meg. Mindkét fél a saját, nem átlátszó poharába szórja az aktiváló jelölőit. Amikor megkezdődik a játék mindkét fél egyet-egyet a sajátjából. A nagyobbat húzó a kezdeményező. Ha párosat húzott annak két akciója van, de a második, akár párosat húzott, akár páratlant akkor is csak egy akciót hajt végre. Aki nullát húzott annak nincs akciója, illetve ha a két fél azonos számot húzott, akkor sincs senkinek sem. A hatodik kör után nézni kell a számok hátoldalát is, mert ekkor kijöhetnek speciális történések is. A törökök erősítést kapnak (egy sérült egységük jelölőjét teljes értékűre fordíthatják szerencsés kockadobás után). Az ostromlók egy egysége megbetegszik és ezért ideiglenesen kikerül a játékból és az időskálára kell helyezni a jelölőjét. Illetve plusz egy akciót kapnak. Fontos, hogy ezeket az akciókat csak akkor lehet használni, a rajtuk lévő körszám tart, vagy már elmúlt. Egy kör addig tart, amíg az egyik félnél ki nem jön mindkét nulla.
Az alapfelállás - a játék kezdete
A császáriak két, a törökök 1 akciót hajthatnak végre
A törökök egy a császáriak egy akciót sem hajthatnak végre
Kijött a második nulla, vége a körnek
Speciális jelölő jött ki. Mivel a nyolcadik körben vagyunk a császáriak kapnak egy extra akciót, D mivel a törökök húzták a nagyobbat, a császáriak csak egy akciót hajthatnának végre annak ellenére, hogy párost húztak, de ehhez jön egy extra ezért mégis két akciójuk van.
A speciális esemény jelölők Fentről lefelé: török erősítés, ragály a császári táborban, császári extra akció
Az idő és állapot jelölő skála, rajta a jelölőkkel, és az alapfelállással
Sáncjelölők
A játékosok különböző akciók között választhatnak. Hogy ezeket megvalósíthassák dobni kell rá. A törököknek általában egy célérték fölé, az ostromlóknak viszont egy célértékkel azonost, vagy annál kevesebbet kell dobniuk. Az akciók a törököknél lehet ágyúzás (csökkenti az ostromlók célértékét), várharc (visszafoglalhat elvesztett területet), ellenaknázás (veszteséget okoz a támadóknak), kitörés (csökkenti az ostromtüzérség célértékét). Az ostromlók szintén ágyúzhatnak (egy egységét előre léptetheti a falzónába), aknázhat (növelheti az aknarobbantás célértékét, illetve ha sikeres egy egységét előreteheti a falzónába), roham (a falzónából bejuthat a várba).
A harcnál csökkenthetjük a veszteségeinket a két-két sánc jelölővel, illetve nagy jelentősége lehet a vezérek mozgatásának, illetve plusz akcióinak.
Az ostromlók nyernek, ha beveszik a várat, a törökök pedig ha a 8. kör végig megvédik.
December elején Petyóval játszottunk egy próbajátékot. A játékra három órát szántunk, amelybe beletartozott a szabály megbeszélése, és természetesen az időnként olvasása és értelmezése. Ha ezeket levonom akkor mintegy 2 óra alatt sikerült lejátszanunk a 8. kört. Maga a játék szerintem gyorsan tanulható, és több lehetőséget is tartalmaz. Az ostromlóknak jól át kell gondolniuk a taktikájukat. Saját tapasztalat szerint - történelmi tapasztalattal ellentétben - az ostromlók kevésbé tudják használni a tüzérségüket, ellenben az aknákat annál inkább. Sok múlik azon, hogy egy-egy körben menni akciót tudunk végrehajtani, azaz milyen korán jön ki a nulla és mennyiszer húzunk nagyobb páros számot. A támadó nem nagyon számíthat sikerrel, ha váltogatja a támadott falszakaszt. A védőknek mivel őket segíti az idő némileg könnyebb dolguk van, de ez nem jelenti az, hogy nem kell átgondolniuk, hogy melyik akciójukat célszerű választaniuk, illetve, hogy használják ki Aburrahman speciális akcióit. Erre játékos társam, Petyó igen jól ráérzett.
A császáriak megmásszák a Viziváros falait, de nem törnek be magába az elővárosba
Ugyanott a harcba bekapcsolódnak a vezérek is. Mind a törökök, mind a császáriak egy-egy egysége már sérült. A törökök használják a sáncjelzőjüket
Délen a bajorok, megpróbálnak betörni Mátyás egykori palotájába és felhágnak a falakra, de Abdurrahman a török várkapiitány ott terem, hogy bátorítsa a védőket
A császáriak felvonulnak a Vizivárossal szemben
A császáriak immár bajor erősítéssel ismét próbálkoznak a Viziváros bevételével. Egy egység betör a falkra, és nyomban egy sánccal védi magát.
A másik oldalon szintén folyik a Mátyás palota ostroma, de immár nem csak dél felől, hanem nyugati irányból a meredek lejtőkön is. Délen már megjenek a magyar hajdúk is, miközben már két bajor alakulat is veszteségeket szenvedett
A játék végeredménye. A törökök szilárdan tarják Budát, miközben a támadók mindössze a Viziváros és a déli falszakasz egy részére tudtak csak felhágni.
Szerintem azoknak, akik kedvelik a történelmi stratégiai/taktikai társasjátékokat azoknak egy jó belépő társasjáték, amelyet egy aránylag egyszerű gyors játékmenet jellemez. Remélem újra elérhetővé válik hamarosan.
Ambasa
