blog61 01.jpgAz őrezredek, vagy eredeti nevükön wachregiment-ek az NDK Nemzeti Néphadseregének és az Állambiztonsági Minisztérium csapatainak érdekes színfoltjai voltak. A feladatuk közé tartozott díszelgés emlékműveknél és idegen államok vezetőinek fogadásakor. Ezen ezredek látták el az állami-, párt- és katonai létesítmények őrzését. Ugyanakkor ezen alakulatokra várt volna az államhatalom végsőkig való védelmezése egy esetleges, az NDK megdöntésére irányuló felkelés leverése is. Feladatuk miatt, felszerelésük és fegyverzetük igen változatos volt, ami nem nélkülözött némi magyar vonatkozást sem. Ezen az ezredek közül a címben szereplő volt a Német Demokratikus Köztársaság pretoriánus gárdája, a pártvezetés legfőbb védelmezője, a párt ökle, elnevezését nem véletlenül a szovjet titkosrendőrség hírhedt megalapítójáról kapta.

 

Wachregiment Feliks E. Dzierzynski – Félix Edmundovics Dzerzsinszkij őrezred

blog61 02.jpg 

blog61 03.jpgAz ezredet 1954-ben állították fel az NDK Állambiztonsági Minisztériumának alárendeltségében, eredetileg egy elit gépesített  lövész-ezredként.

Az ezred fő feladata a Berlinben található párt- és állami vezetés épületeinek védelme, illetve az NDK vezetőinek lakóhelyének, Berlin közelében, Wandlitzban található őrzése. Az ezred nem véletlenül vette fel a szovjet politikai rendőrség, a Cseka alapítójának nevét, mivel a különböző védelmi feladatok mellett, legfőbb feladata, az esetleges belső lázongások leverése, az NDK államrendjének védelme volt.

Az ezred az NDK pretoriánus gárdája, a párt és az állami vezetés legfőbb otalmazója volt a Stasi mellett, ezért 1990-ben a Német Demokratikus Köztársaság megszüntekor az elsők között került feloszlatásra.

Szervezet:

Az ezred a nevével ellentétben fénykorában hadosztály méretet ért el, állományában 11.200 fő tartozott, beleértve 2.500 tisztet és 8.735 legénységi állományút. Az ezred parancsnoka 1956 után mindig tábornoki rendfokozatú személy volt.

Eredetileg az ezred hat gépesített lövész, és három kiképző zászlóalját három harccsoportba szervezték, amelyet egy tüzérosztály, és egy-egy műszaki, egészségügyi, és felderítő század is támogatot.

1980-1989 között az alakulat szervezetét megváltoztatták és a korábbi három helyett öt harccsoportot hoztak létre az alábbi módon, zárójelben a települési helyével:

-Kommando 1. (Aldershof)

-Kommando 2. (Erkner)

-Kommando 3. (Teupitz)

-Kommando 4. (Eberswalde-Finow)

-Kommando 5. (Berlin)

Az ezred személyi állománya az idők folyamán fokozatosan emelkedett:

-1955: 1,475 fő
-1960: 4,372 fő
-1965: 5.121 fő
-1970: 7.924 fő
-1975: 9.245 fő
-1980: 10.082 fő
-1985: 10.192 fő
-1989: 11.426 fő

Toborzás és kiképzés

Az alakulat személyi állományának nagy részét a három évre behívott sorkatonák alkották. A sorkatonák kiválogatásakor a politikai megbízhatóság és az államhatalom iránti elkötelezettség kiemelt szempont volt, de kis számban voltak olyanok is, akik kérték, hogy ebbe az ezredbe sorozzák őket. A katonák a három év szolgálatért cserébe később már nem voltak behívhatóak tartalékos szolgálatra.

Egyenruha:

Az ezred egyenruhája csaknem megegyezett az NDK Nemzeti Néphadseregben rendszeresítettel. A különbség a sötétvörös hajtókaszín volt, amely az Állambiztonsági Minisztérium alárendeltségére utalt, illetve a mandzsetta-szalagon viselt ezrednév volt.

Az ezred és az állományába tartozók nem élveztek túl nagy népszerűséget az NDK polgárainak körében, ezért a katonákat ért sorozatos zaklatások miatt, 1987 után az ezrednél megszüntették a kimenőruhát, és utána a sorkatonák civil ruhában hagyták el a kaszárnyát a kimenők alkalmával.

blog61 05.jpg

Fegyverzet és felszerelés:

Az ezred a riadórendőséghez és a gépesített-lövész csapatokhoz hasonló fegyverzettel látták el. Kézifegyvereiket Walter PP és Makarov pisztolyok, AK-47, AK-74 gépkarabélyok, könnyű-géppuskák és RPG-7-es kézi páncéltörő-rakétavetők alkották.

Az ezred páncélozott szállító járművekkel fel volt szerelve, többek között BTR-60PB, BTR-70 és magyar gyártmányú PSzH-kal.

A Teupitzban állomásozó Kommando 3. ezeken felül SzPG-9 HSN páncéltörő ágyukkal, nehéz-géppuskákkal és Sztrela-2 kézi légvédelmi rakétákkal is rendelkezett 1987-ig, amikor is sima lövésszázaddá szervezték át.

Az ezred tüzérosztály kezdetben 85mm-es D-44-es páncéltörő ágyúval volt felszerelve, amit 1982-ben 122mm-es D-30-as tarackokra cseréltek. Az osztály ezen kívül fel volt szerelve 82- és120 mm-es aknavetőkkel is.

Az alakulat néhány alegységét, mint pl. a felderítőket és az aknavetősöket, az AK-74 rövidebb változatával az AKSz-74 gépkarabéllyal szerelték fel.

A díszelgő alegységeknél, mint a 10. gépesített lövészzászlóalj 28. és 29. gépesített lövész-századaiban, erre szolgáló SzKSz karabélyokat és szablyákat is rendszeresítettek.

A felderítő zászlóalj ejtőernyős századának fegyverzetében a csehszlovák gyártmányú Skorpion géppisztolyt is megtalálható volt.

A tömegoszlatási feladat ellátásához pajzsokkal és gumibotokkal is felszerelték az ezredet.

Az alakulat szállításáról IFA, Ural teherautók mellett Ikarusz autóbuszokkal is gondoskodtak. Ezek a járművek a Népi Rendőrség VP betűkkel kezdődő rendszámtábláit viselték.

blog61 06.jpg

 

Wachregiment Friedrich Engels, WR-1  – Friedrich Engels őrezred

blog61 07.jpg

blog61 08.gifA Friedrich Engels őrezredet az NDK Nemzeti Néphadseregének állományában állították fel 1. Friedrich Engels őrezred néven 1962 októberében az NDK Védelmi Miniszterének 99/62. számú rendelete alapján.

Az ezredet díszelgő alakulatként hozták létre, de feladata volt az NDK Honvédelmi Minisztériumának, Berlinben található épületeinek őrzése, illetve az NDK hírszerzés Berlin-Köpenickben található központjának a védelme is.

Az ezred mind a hét századának állomáshelye Berlinben volt.

Az alakulat három százada különböző protokoláris feladatokat látott el. Feladata közé tartozott, a „fasizmus és a militarizmus áldozatainak emelt emlékmű” díszőrségének ellátása is, illeteve különböző állami fogadásokkor, ünnepélyeken, koszorúzások alkalmával katonai díszőrség biztosítása.

A fennmaradó négy századból három láttak el az ezred őrző-védő feladatait, míg a hetedik tartalék volt.

Az ezred állományát 18 hónapra bevonult sorkatonák alkották.

Az ezredet az Hugo Eberlein őrezred állományából állították fel 1962-ben Wachregiment 1. néven. Friedrich Engels nevét csak 1970-ben vette fel. Az ezred hivatalosan a berlini helyőrség része volt, annak parancsnokának volt alárendelve.

Ezt az ezredet is 1990-ben oszlatták fel.

Egyenruha:

Az egyenruha megegyezett a Nemzeti Néphadseregben rendszeresítettel, kiegészítve azt egy, őrezred nevét tartalmazó mandzsetta szalaggal.

Fegyverzet:

Az ezred fegyverzeti érdekessége volt, hogy a díszelgő katonák két SzKSz karabéllyal rendelkeztek, egyet kiképzési, egy másikat pedig díszelgésre használtak. A díszelgésre használt karabély és szuronya krómozott volt.


blog61 09.jpg


blog61 10.jpg

blog61 11.jpg

 

Wachregiment Hugo Eberlein, WR-2 – Hugo Eberlein őrezred

blog61 12.JPG

blog61 13.jpgA 2. Hugo Eberlein őrezred az NDK Nemzeti Néphadseregében részeként 1956-ban állították fel Strausbergben, Berlintől 30 kilométerre. Az ezred nevét Hugo Eberlein német kommunistárol kapta, aki 1941 októberében a sztálini tisztogatások álozatává vált.

Az ezred A Frierdrich Engels őrezredtől eltérően nem díszelgő és protokoláris céllal hozták létre, hanem valóban őrzés-védelemre. Az ezred elsődleges feladata az NDK Honvédelmi Minisztériumának Stausberg-Nord-ban található épületegyüttesének védelme volt, majd 1962-től átvették annak Berlinben lévő objektumainak őrzését is. Természetesen ez az ezred is az NDK pártvezetésének pretoriánus gárdájához tartozott, a másik két őrezreddel egyetemben.

Az alakulat 1990 szeptemberéig létezett, utolsó parancsnoka Steinkopf ezredes volt.

Szervezet:

-törzsszakasz (50 fő és 60 polgári alkalmazott)

-I. őrzászlóalj (állományában három 100 fős őrszázad és a zászlóaljtörzs)

-II. őrzászlóalj (mint az I. őrzászlóalj)

-biztosító század (110 fő)

-légvédelmi osztály (négy üteg, egyenként 36 fő)

-műszaki szakasz (30 fő)

-altisztképző század (120 fő)

Egyenruha:

Az egyenruha megegyezett a hadseregével, kiegészítve egy, őrezred feliratot tartalmazó mandzsetta szalaggal egyes források az ezred nevével ellátott szalagot említenek, de erről fotót nem találatam.

Fegyverzet:

Mindegyik őrzászlóalj fegyverzetéhez tartozott 27 BTR-60-as pszh. A légvédelmi osztályt 23mm-es ZPU-23-as iker-gépágyúkkal szerelték fel.

blog61 14.jpg

blog61 15.jpg

Természetesen mindhárom alakulat, a Német Demokratikus Köztársasággal és annak haderejével az Nemzeti Néphadsereggel és az Állambiztonsági Minisztériummal együtt 1990-ben megszűnt.

blog61 16.jpg

Ambasa

Szerző: ambasa  2013.04.02. 00:00 10 komment

Címkék: csapattörténet Németország XX.század

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr145187504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KVadász 2013.04.02. 15:17:05

Meleg téma, de tetszik. Figurakínálat nem nagyon van hozzá, mi? :D

DrCsernus 2013.04.02. 17:07:52

Műanyag 72-esben nem igazán, ennek a készletnek az első sora (4 póz):

www.plasticsoldierreview.com/Review.aspx?id=400

Fémből gondolom van tonnaszám (15 és 20 mm), csak az meg nem feltétlenül magyar pénztárcához van tervezve, bár a játék léptékétől függ.

ambasa 2013.04.02. 20:48:15

@KVadász:

én is csak a doktor úr által említett készletet ismerem.

Igazából az a kérdés, hogy milyen játékban lehetne használni? Maximum azt tudom elképzelni, hogy az M.I.6 006-os ügynöke akar behatolni a a F.E.D. ezred által szigorúan védett berlini pártközpontba, hogy kompromittáló fotókat készítsen Eric Honneker és Leonyid Iljics Brezsnyev csókváltásáról. A sikeres akció után a Volkspolize zöld csíkos, fehér Wartburgja és a Deutsche Grenzpolize zöld Trabant Trampja üldözőbe veszi az NDK-ban kicsit sem feltűnő, népautónak számító Aston-Martinját és sikeresen el is fogja.

TG

savaz 2013.04.04. 10:52:49

Megdöbbentő, hogy mennyire megtartották a 2VH-s egyenruhát. Szvsz a rohamsisak, a fegyver és a gázállarctok kivételével Wehrmact gyalogságnak is elmennének.

Belvárosi környezetben és erdőben a trabant tramp simán veri az Aston Martint. De mentem már olyan (kelet)német autobahn-on is, amin Mr. Bond az első diletáción fennakadna. A trabantot négy markos ifjúmunkás simán átemeli az ilyen akadályokon.

kiskorúbézoltán 2013.04.18. 13:47:20

"Az ezred tüzérosztály kezdetben 85mm-es D-44-es páncéltörő ágyúval volt felszerelve, amit 1982-ben 122mm-es D-20-as tarackokra cseréltek. Az osztály ezen kívül fel volt szerelve 82- és120 mm-es aknavetőkkel is."

A D-44 hadosztály ágyú volt, csak mi magyarok használtuk páncéltörőnek, a páncéltörő változat jelzése D-48 volt. Legalábbis én így tudom.

A D-20-as pedig 152mm-es nem 122. tehát vagy D-20-at kaptak, vagyvalamilyen 122-est.

Amúgy a D-20 csere is inkább azt erősíti, hogy nem páncéltörő feladatra szánták őket.

Amúgy grat, mindig jó olvasgatni itt a cikkeidet. :)

ambasa 2013.04.18. 22:05:46

@kiskorúbézoltán:

Köszi, hogy szóltál, sajnos a D-20 egy elírás, a 122mm stimmel, de D-30, már javítottam.

A D-44-el kapcsolatban természetesen igazad van az a szovjet terminológia szerint hadosztályágyú. Amennyire a német wikipediából kihámoztam, ők nem rendszeresítették a D-48-as páncéltörőt, viszont a D-44-et panzerabwehrkanone megnevezéssel használták, ezért itt ez az elnevezés helyesnek tűnik, de valóban átsiklottam felette és nem tűnt fel csak most ellenőriztem vissza ezt az ellentmondást.

Ezért jó, ha valaki szakmai kritikával olvassa a blogot, van visszajelzés, amit sajnos sokszor hiányolok, pedig jó lenne, a további hibák kiszűrése, javítása miatt.

Még egyszer kösz!

TG

kiskorúbézoltán 2013.04.19. 11:44:18

Nos, ha ők PAK-két rendszeresítették akkor bizony nálad az igazság és helyes a pct.lg. megnevezés.

Érdekes viszont ez a váltás, hogy egy páncéltörő alegységet fegyverzetváltással táborivá alakítanak át.
Önmagában a 85-ös kivonás teljesen érhető, ekkorra már régen elavult mint páncéltörő eszköz. '82-ben igazából már az utódja, a 100-as, is elavult volt. Lehetett volna korszerűbb pct. fegyverre is váltani, ez már bőven a második generációs IPTR-ek ideje volt. De nem, valamiért táborira váltottak.

HPetyo 2013.04.21. 20:01:13

@kiskorúbézoltán: gondolom azért, mert ha a belső ellenség ellen akarták bevetni, akkor jobban jött a tábori tüzérség. Az ellenforradalmároknak biztos kevés páncélosuk lett volna.

kiskorúbézoltán 2013.04.21. 21:08:41

@HPetyo: Gondoltam erre én is, de szerintem ilyen célra pont a 85-ös az ideálisabb. Az 52-es egyszerűen túl nagy - mondjuk úgy - járulékos károkat okoz. A 85-ös egyszerűbb, harmad, negyedannyi tömegű, van éjjellátója. Mindent tud szinte amit az 52-es csak kevesebb pusztítást okoz.
Szerintem egyszerűen a helyi tüzér főnökség keze lehet inkább a dologban. Rendszerinte elég tábori túlsúly van a tüzér pk-ságokon, a táboriak viszont semmibe se nézik a páncéltörőket. Így ha csere van akkor igyekeznek táborira váltani mert az az "igazi".
Persze ez teljesen hasraütés, csak egy szinte lábakon se álló feltételezés.

ambasa 2013.04.22. 21:10:56

Hát amit sikerült kiderítenem a németek a D-44-eket 1956-ban rendszeresítették, mivel 1953-ban leállt a gyártásuk valószínűleg valamennyire használt példányok voltak. 1965-től rendszeresítették a T-12 páncéltörőt, amely kiszorította a hadseregnél a 85mm-est ebből a szerepkőrből 1971-ben megjelent a D-30, ami a tábori szerepben is felváltotta és tartalékba kényszerítette. 1978-től megkezdték a D-30-ak felváltását 2Sz1-ekel, ami további D-30-akat fokozatosan feleslegessé. Szerintem az 1978-tól, a reguláris hadosztályok állományából felszabaduló készletekből kaphatták a D-30-akat, amely akkorra már csak rajtuk kívül a tartalékos alakulatoknál lehetett. Valószínű igazad van Zoli, hogy a tábori tüzér lobbi közbeszólt, de az is hozzátartozik, hogy 1965-től már inkább tábori, mint páncéltörő feladatkörben használhatták. Viszont ez esetben az a korábbi felvetésed lép életbe, hogy nem páncéltörő, hanem mégiscsak hadosztályágyú. ;)

Viszont 1986-ban egy nem várt fordulat állt be az NDK D-44-ek történetében, ugyanis a CFE szerződés keretében túl sok 120mm feletti tábori tüzérségi eszközzel rendelkeztek, ezért kivontak néhány további M-30-at, amelyeket a tartalékból előszedett D-44-re cseréltek le.

TG
süti beállítások módosítása