Immár közel öt éve kezdtem el építeni az első világháborús seregeimet 20 mm-ben. Egy oroszt a Zvezda, és egy késői németet, pedig a Revell kitűnő készletéből. Ezek azonban csak gyalogságból álltak némi géppuska megerősítéssel. Azonban már akkor is hiányzott mindkét sereg mellé a kiegészítő elemek, mint pl. a tüzérség. Sajnos hol beszerezhetetlenek voltak az alkalmas készletek, hol nem találtam olyat, amely elnyerte volna a tetszésemet. Aztán az évek folyamán szép lassan sikerült megvásárolnom mindkét oldalhoz erősítéseket, amelyek mára el is készültek…blog239-01.JPG

A németek

A németek sorait nem saját nemzetiségükből, hanem a szövetséges Osztrák-Magyar Monarchia hadfiaiból egészítettem ki. Ehhez először is vettem egy fél doboz Hat osztrák gyalogost Vadásztól, aki eredetileg második világháborús norvégokat akart belőlük konvertálni. A készlet kellemesen meglepet, ugyanis a gyártó legtöbb szettjével ellentétben meglepően kemény műanyagból készült. A pózok jók, van bennük tiszt, ugyanakkor nincs hozzájuk semmiféle nehézfegyveres. Vagyis a német gyalogságom 2 tiszttel és 22 gyalogossal gyarapodott, amivel két újabb rajt tudok belőlük felállítani, és még marad egy parancsnoki részleg is.

blog239-02.JPG

blog239-03.JPG

blog239-04.JPG

blog239-05.JPG

A tüzérségnél is az osztrákokra esett a választásom, több okból is. Választhattam volna Hat német tüzérségét, vagy az Emhartét. Ez utóbbi nem tűnt rossznak, de a négy, egyetlen kezelővel rendelkező géppuska eléggé elriasztott. Tudom, nem kell mindent felhasználnom, és a Revelltől már volt két darab Maximom. Volt egy másik jelentős okom is, ami miatt nem a németek mellett döntöttem. Nekem a játékhoz alapvetően csak egy lövegre van szükségem, ugyanakkor a Hat monarchiás tüzérkészletei mindenből négyet tartalmaznak, viszont lövegből kettő közül is választhattam, lehetett a Hat, 75 mm-es Skoda hegyiágyúja, vagy a 14.M 10 cm-es tábori tarackja. Nos az oroszok miatt a kisebb űrméret lett volna alkalmasabb, de voltak távlati céljaim is, ami miatt a nagyobb, tarack mellett döntöttem. Ez, pedig a jövőben elkészülő Magyar Királyi Honvédségem, amelyben ugyan szolgált mindkét típus, de 75 mm-es csak a hegyi-csapatoknál és a lovasságnál. És ezzel már azt is megmagyaráztam, hogy a készlet fennmaradó keretei hova fognak majd kerülni. Ezekre a szettekre sem volt panaszom, bár már nem abból a jó kis kemény műanyagból készültek, hanem a megszokott félpuhából.

blog239-06.JPG

blog239-07.JPG

blog239-08.JPG blog239-09.JPG

Általánosságban mindkét figura készletről elmondható, hogy kellően tagolt, részletgazdag, könnyen festhető, száraz-ecsetelhető. A lövegek nem túl bonyolultak, de azért pl. megkapjuk hozzá a Görtz lövegtávcsövet is.

A figurák festését több próbálkozás után, ahol szerepelt kék, majd szürke alapozás kék bemosással, végül a Humbrol 157-es matt azúrkékkel kezdtem, amelyet valamikor kedvezményesen vásároltam, azzal a felkiáltással, egyszer majd jó lesz valamire, és jó lett. Kellő száradási idő után, hiszen ez még zománcfesték a Revell 56-os kékjének és 75-ös palaszürkéjének keverékével szárazecseteltem. A bőr részek a korábbi gyakorlatomtól eltérve nem feketét, hanem bőrbarnát kaptak, beleértve a bornyút is. Hogy ne legyenek annyira egyhangúak a figurák a kenyérzsákokat és azok szíjait bézsre festettem. Ezek, és az arcok, kezek, amelyeknél a Vallejo 341-es bőrszínét használtam, kaptak egy enyhe Vallejo szépia bemosást. A fegyvereknél a hagyományos gunmetalt használtam. Az ágyúknál próbáltam valamilyen sárgászöldet használni, olyat, amilyre most a Hadtörténeti Múzeumban kiállított korhű lövegeket mázolják. Nem biztos, hogy ez a megfelelő szín, de örültem, hogy nem kellet azokat is a szürke valamelyik árnyalatára festenem.

A festés és talpalás után mindegyik megkapta a „szentháromságomat” egy réteg Pebeo lakkot, egy réteg Maestrot, majd ismét egy Pebeot.

 

Az oroszok

Természetesen, ha oroszok, akkor kellenek kozákok is. Noha furcsa módon jelenleg a Központi Hatalmak nálam több katonával rendelkeznek, vagyis az orosz még sincsenek annyian, mint az oroszok, de később majd ennek is meg lesz az ellenszere, addig is kiegészítésül majd megkapják a Pegasus második világháborús tengerészeiből a puskásokat. De ne szaladjunk ennyire előre. A Strelets doni/kubányi kozákjait is kéz alatt vettem. A pózok jók, van benne atamán, tiszt és kürtös szablyás és karabélyos is. Zászlós eredetileg nem volt, de miután az egyiküknek letörött a szálfegyvere, azt egy orosz lobogóval pótoltam. Sajnos ezek a figurák már koránt sem olyan kidolgozottak, sőt kicsit bumfordiak, főleg a puskáik. A kezek és a fegyverek találkozása sem olyan kidolgozott, ami szerintem egy kicsit megnehezíti a festésüket.

blog239-10.JPG

blog239-11.JPG

blog239-12.JPG

A tüzérséghez szintén a Hat készleteit választottam, az orosz tüzéreket és a 76 mm-es 1902. M Putyilov ágyút. Az okok itt is hasonlóak, az első világháborúsok csak egy darabot kaptak, a többi viszont jó lesz a korai második világháborús szovjet tüzérségemhez, hiszen a negyvenes évek elején, a Barbarossa megindulásakor, bizony a jó öreg Putyilov még rendszerben volt.

blog239-13.JPG

blog239-14.JPG

blog239-15.JPG

blog239-16.JPG

Az egyenruhák alapját a Revell 48-as tengerzöldje adta, amely többé-kevésbé megfelel a Humbrol 30-asnak. Tudom az orosz egyenruhához egy kicsit sötét, de már a gyalogságnál is hasonlót, Humbrol 86-ost használtam, amelyet azután enyhén bézzsel szárazecseteltem így adva meg az enyhén szürkés árnyalatot. Itt kicsit élénkebb lett, mivel alapvetően nem voltam elégedett és ezért a szárazecsetelés előtt a figurákat bemostam a Vallejo fekete-zöld tintájával, amely nekem nagyon jól bevált a zöld felületeken. A tüzérek szíjazata fekete, a kozáké barna lett, a csizmák egységesen mindenkinél fekete. Hogy a kozákok ne legyenek annyira egyhangúak, a korábban zöldre festett nadrágjukat végül Revell 56-os kékre cseréltem, majd a Vallejó kék bemosójával árnyaltam. A barna és a fekete lovakat Ákos barátom módszerével festettem. Miután feketével lealapoztam őket, az előbbieket pirossal (igen azzal) az utóbbiakat, pedig páncélos szürkével szárazecseteltem. A fehér, bocsánat szürke lovaknál a szokásos világosszürke alapozás és fehér szárazecsetelés helyett a saját módszeremet alkalmaztam. A feketére alapozott lovakat fehérrel átfestettem, ami természetesen nem fedett teljesen, majd a Vallejo palaszürke bemosójával átkentem. Utána nyergek és a táskák és a szíjak Revell 80 sár barna festést kaptak. Ez a szín a bőrbarnál világosabb, de így jobban elüt a lovak sötétbarnájától, és én szeretem, ha a figurák kicsit kontrasztosak. A takarók valamilyen világos szürkés-zöldet kaptak, amelynek nem emlékszem a kódjára. Az ágyú szintén 48-as zöld lett a fekete-zöld bemosóval, viszont ezt világos szürkével szárazecseteltem. A talpalás után ezek is megkapták a szokásos három lakkrétegüket.

Ugyan, ezek után nagyjából befejezettnek tekintettem a két sereget, amikor is derült égből jött a hír, hogy pont a napokban megjelent a Strelets magyar huszárjai. Így a központi hatalmak is megkapják a lovasságukat, bár sokáig kacérkodtam ugyanezen cég német dragonyosaival, de a huszárok mégis csak huszárok. Azonban ha azt beszerzem, akkor nagy valószínűséggel kénytelen leszek az erőegyensúly fenntartása érdekében a Strelets Austin Putyilov páncélautóját és a vele járó 12 nagykabátos gyalogost is megvennem…

Ambasa

Szerző: ambasa  2017.06.27. 00:00 2 komment

Címkék: makettezés első világháború wargame Ausztria Németország 20mm Oroszország/Szovjetunió

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr312619981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KVadász 2017.06.29. 17:13:40

Nocsak, egészen megszólítva érzem magam. :)
Szépek lettek a magyar bakák. Nekem annyi volt a bajom velük, hogy elég sorjásak, amit ebben a méretarányban levakarni rémálom. De ettől eltekintve szép munkát végeztél.
Az orosz ágyúhoz talán annyi okoskodás, hogy kifúrhattad volna festés előtt vékony fúrószárral. :) Mondjuk én sem tettem a cseh légiónál, szóval ez csak kötözködés.

ambasa 2017.06.29. 18:32:15

@KVadász:

Igen, utólag én is bántam, hogy nem sorjáztam le őket, bár sohasem szoktam, de a szárazecsetelés kihozta a hibákat. Az osztrák tarackot kifúrtam, lehet, hogy majd az orosz ágyún is pótolom.

TG
süti beállítások módosítása