blog217-01.jpgMinden hadsereg, amelyik egy kicsit is ad magára fontosnak tartja az „esprit de corps”-t  a testületi szellemet. Ennek egyik eleme, hogy a haderőt alkotó elemek, alakulatok, fegyvernemek, szakcsapatok, szolgálati ágak, stb. rendelkeznek egy olyan nappal, amely az övék és csak az övék. Az évnek ezen a napján az adott szervezeti egység, mint az emberek a születésnapjukon, megemlékeznek önmagukról, Ezeket, noha nem csak fegyvernemeknek, van valamiért, mégis fegyvernemi naponként nevezik. Ezek lehetnek az adott szervezet tényleges alapítási napja, vagy épen az első csatájának az évfordulója, de vannak olyanok is, amelyek a védőszentjük névnapjához kötik. Az hogy ezek mikor és hol alakultak ki nem tudom, minden esetre, ismertek több más hadseregben is.

Volt napja a Szovjet Hadseregnek (február 25,) vagy épen a Magyar Néphadseregnek (szeptember 29.). Ezt a hagyományt a Magyar Honvédség ma is ápolja és számos fegyvernemi nappal rendelkezik. Lássuk csak melyek ezek időrendben haladva…

 

február 4. - A katonai térképészek napja

Éppen idén 100 éve, hogy megalakult a Magyar Katonai Térképészeti Csoport. Az első világháború végéig nem létezett önálló magyar katonai térképészet, noha az igény már 1917-ben felmerült. Az ilyen jellegű szervezet a Közös Hadsereg része volt. Aztán a Monarchia felbomlása után természetes igényként merült fel egy ilyen létrehozása. Ne eledjük ekkor igen fontos volt az új határok pontos kijelülése, amelyre pl. egy katonai térképészeti intézet nagyon is alkalmas lehetett. 1919. február 4. Böhm Vilmos hadügyminiszter 2377. számú rendeletében parancsot adott a szervezet létrehozására, parancsnokául pedig Kirchlechner Károly alezredest nevezte ki.

 

február 6. - Rádiótechnikai csapatok napja

Már a második világháború alatt Magyarországon komoly radarkutatások folytak, amelyek eredményeként, több katonai radart is sikerült kifejleszteni. A magyar kutatások, a háború után is folytatódtak és 1946. február 6-án egy igen jelentős kísérletre is sor került. Bay Zoltán, és csapata ezen a napon, a világon elsőként, egy magyar kísérleti radarral, sikeresen mérte meg a föld-hold távolságot. 1990. óta e napot tekintik e szakág művelői születésnapjuknak.

blog217-02.png

blog217-03.jpg 

február 8. - Informatikai szolgálat napja

Érdekes módon ez a szakszolgálat nem a megszületéséhez, hanem a híres magyar matematikus, a számítógép atjának is tekintett Neumann János halálának napjához köti a megemlékezést.

 

március 1. - Haditechnikai kutatók és fejlesztők napja

1930. március 1-én Horthy Miklós megalapította a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézetet. Ugyan ma már ez a szervezet nem létezik ebben a formában, de hadmérnökök továbbra is vannak a Magyar Honvédség kötelékében, 1994. óta ünneplik magukat ezen a napon.

 

március 23. - Ejtőernyősök napja

Mint azt közismert repülős mondás tartja: ép ember ép ésszel, ép gépet nem hagy el, mégis 1918-ban ezen a napon a dél-tiroli Pergine repülőtere felett, a magyarok közül elsőként hajtott végre sikeres ejtőernyős ugrást Boksay Antal repülő hadnagy. 2003 óta ezen a napon ünneplik születésnapjukat a magyar ejtőernyősük.

blog217-04.jpg

 

április 25. - Műszakiak napja

1849 április 25-re virradóra Török Ignác hadmérnök vezetésével honvédeink, utászok és hajóácsok bárkák felhasználásával Komáromnál egyetlen éjszaka alatt hajóhidat vertek a Dunán, amellyel jelentős mértékben járultak hozzá a komáromi csata győztes befejezéséhez. A magyar műszakiak így ehhez a dátumhoz kötik a megemlékezésüket.

blog217-05.jpg

 

április 30. - Magyar katonazene napja

Talán az ókorig vezethető vissza a katonai zene, hiszen az ütem mindig is megkönnyítette a menetelést. Így a katonazenészek hosszú évszázadokon keresztül nagyon fontos elemi voltak a hadseregeknek. A magyar katonazenészek Lehár Ferenc születésének évfordulóján tartják a fegyvernemi napjukat.

 

május 4. - Vegyivédelmiek napja

Szent Flórián egy római katona volt, akit keresztény hite miatt az Enns folyóba fojtották 303. május 4-én. Később Szent Flórién lett az árvizek és tűzvészek elleni védőszent. Ezen mivolta miatt ő lett a tűzoltók és a kéményseprők védőszentje is, sőt 1999-óta a tűzoltók világnapjává nyilvánították ezt a napot. Így talán nem is annyira meglepő, hogy a vegyvédelmisek, akik a tűzoltókhoz hasonlóan egy az embereket érő csapások elhárításán fáradoznak, szintén Szent Flórián mártírhalálának napját választották fegyvernemi napjukak.

blog217-06.jpg

 

május 19. - Jogi és igazgatási Szolgálat Napja

Ugyan nem gondolnánk, de természetesen a modern hadseregek fontos része a katonai igazságszolgáltatás. Szt. Ivo, Yves Hélory de Kermartin néven a bretagnei Kermartban látta meg a napvilágot 1235-ben, egy nemesi családban. Jogot tanult Párizsban de közben jámbor életet élt támogatta a szegényeket.  Tanulmányai után Rennes-ben lett bíró, ahol messze földön hírnevet szerzett igazságosságáról és arról hogy védelmezte a szegényeket és az elesetteket, ha kellett ő rótta le a perköltséget helyettük. Élete alkonyán ferences-rendi szerzetesnek állt, majd pappá szentelték. 1303. május 19-én hunyt el mise közben. 1347-ben VII. Kelemen pápa avatta szenté. Szent Ivó élete miatt a jogászok, így magyar a katonai jogászok védőszentje is. Fegyvernemi napjukat halálának évfordulóján tartják.

 

május 29. – Magyar honvédelem napja

1992. óta az egykori Néphadsereg napja helyett (szeptember 29. a pákozdi csata évfordulója) egy kormányrendelet alapján május 21. Buda 1849-es visszavívás a lett a honvédelem és egyben a Magyar Honvédség napja is.

blog217-07.jpg

 

május 29. - Magyar Békefenntartók Napja

2002. december 11-én az ENSZ közgyűlése az Ukrán Békefenntartó Szövetség kezdeményezésére az 57/129. számú határozatában ezt a napot az ENSZ Békefenntartók Nemzetközi Napjává nyilvánította. Az első ENSZ békemisszió ezen a napon 1948-ban alakult meg, hogy az az évi arab-izraeli háborút követő törékeny békét fenntartsa. Természetesen az idegen nemzetiségű bajtársaikhoz hasonlóan a magyar békefenntartók is ezen a napon ünnepelnek.

blog217-17.jpg

 

június 6. - Katonai közlekedés napja

Természetesen nem létezik korszerű hadsereg motorizáció nélkül. A katonai gépjárművezetők Baross Gábor születésnapját (1848. június 6.) választottá fegyvernemi napjukká, akiben a miniszterként a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítóját tisztelhetjük.

 

június második szombatja - Elhelyezési szolgálatok napja

Hát, hogy miért pont ez a nap lett a katonák elszállásolásáért felelős szervezet ünnepnapja nem sikerült kiderítenem. Egyes források ezt a napot június 14-re teszik.

 

június 27. Lövészek napja

A lövészek az egyik legnagyobb magyar uralkodó nevenapját választották fegyvernemi napjukká. I. (Szent) László 1077-1095 között uralkodott és 1192-ben avatták szenté. László királyunk a lovagi erények és a középkori harcos magyar megjelenítője volt. Halála után komoly kultusz alakult ki körülötte, és számos monda maradt fent róla. Háborús időkben a magyar katonák tőle várták a lelki segítséget és számos alkalommal nevét csatakiáltásként használva rontottak az ellenségre.

blog217-08.jpg

 

július 1.  Honvédségi egészségügyi dolgozók napja

1992. óta Semmelweis Ignác születésnapja a magyar egészségügy napja. Így nem véletlen, hogy a katonai egészségügyisek is az 1818. július 1-ln a Tabánban született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője nevéhez kötik saját ünnepségüket, aki a magyar- egyik legnagyobb, illetve a nemzetközi egészségügy kiemelkedő alakja, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett gyermekágyi láz elleni küzdelemben.

blog217-09.jpg

 

július 2. Repülő-műszakiak napja

Adorján János 1882. január 1-én született. Bleriot példája nyomán, ő volt az első magyar repülőgép, a Libelle megépítő, amelynek erőforrása egy kéthengeres Adorján-Dedics motor volt. 1910. január 10-én Adorján János a Libellével sikeresen a levegőbe emelkedett. Ez volt az első alkalom, hogy magyar pilóta magyar tervezésű, és építésű repülőgéppel sikeresen szakadt el az anyaföldtől. Adorján nem csak a repülőiparban, hanem az autóiparban is jeleskedett, a mellett, hogy az első magyar pilótaiskola megalapítója. Az első világháború után a Mercedes magyarországi képviselője, majd a második világháború után az Ikarus mérnökeként tevékenykedett. Adorján János az első magyar repülőmérnök, 1964. július 2. hunyta le örökre a szemét. A magyar repülőműszakiak a neves repülőgép-konstruktőr halálának napján ünneplik magukat.

blog217-10.jpg

 

július 25. Harckocsizók napja

A magyar harckocsizók Szent Kristóf napját választották fegyvernemi napjukká. Szent Kristóf létezése vitatott, de ettől függetlenül, a tizennégy segítő szent egyike, a népies vallásosság talán legnépszerűbb alakja. Kristóf azzal írta be magát a vallástörténetbe, hogy segítette a zarándokokat egy sebes folyón való átkelésben, és egyszer magát Jézust is átvitte a folyón. Így nem véletlen, Szent Kristóf már a középkor óta az utazók, vándorok és a hajósok védőszentje.

blog217-11.jpg

 

július 25. Hadihajózás napja

Amikor kitört az 1848-as forradalom, a Batthyányi kormánynak nagyon hamar egy súlyos katonai helyzettel kellett szembenéznie a déli végeken. A kormány nyomban megkezdte a Honvédség szervezését, de a Duna, mint fontos viziút és utánpótlási vonal biztosítása a sikeres hadműveletek szempontjából létfontosságú volt. Gróf Széchényi István közmunka- és közlekedésügyi miniszter, és Mészáros Lázár hadügyminiszter kezdeményezték az óbudai hajógyárban álló, 1830-ben épített Franz I, gőzös megvásárlását és felfegyverzését. Az üzlet hamar megköttetett és 60000 jó magyar Forintért a hajó állami tulajdonba került. Nyomban megkezdődött a hajó átalakítása, amelyet 1848. július 25-én bocsátottak ismét vízre, immár Mészáros Lázár Országos Hadigőzős név alatt. A magyar flottillások az első honvéd hadihajó születésnapját tekintik megalakulásuk kezdetének és erre emlékeznek minden évben.

blog217-13.jpg

 

augusztus 1. Fegyverzettechnikai szolgálat napja

A fegyverzeti szolgálat egyik legfőbb működési területe a tüzérség volt, így talán nem meglepő, hogy elődszervezetük 1950-es megalakulását, a Tüzér Ellátó Csoportfőnökség megalakulásának napját tekintik születésnapjuknak.

blog217-14.jpg

 

augusztus 10. Katonai adminisztráció napja

A Magyar Honvédség ügyvitelesiei Szent Lőrinc napját választották szakterület napjává. Szent Lőrinc a legenda szerint II Szixtusz diakónusa (titkára) volt. A pápa mikor lefogták Lőrincet bízta meg, hogy vagyonát ossza szét a szegények között. Lőrinc meg is tette ura akaratát, de három napra rá maga is mártíromságra jutott.

 

augusztus 15. Repülő Fegyvernem Napja

A magyar repülősök napja Nagyboldogasszony ünnepére esik, amelyet ez a haderőnem a védőszentjévé választott. Nagyboldogasszony, akit csak Magyarországon neveznek így, igazából Szűz Mária mennybe menetelének napja, akinek István királyunk országát felajánlotta és Magyarország védőszentjévé választotta. Igazából, hogy miért pont ezt a napot választották a repülősök nem találtam adatot, maga az ünnep is viszonylag új keletű.

 

augusztus 15. Repülő Fegyvernem Napja

A magyar repülősök napja Nagyboldogasszony ünnepére esik, amelyet ez a haderőnem a védőszentjévé választott. Nagyboldogasszony, akit csak Magyarországon neveznek így, igazából Szűz Mária mennybe menetelének napja, akinek István királyunk országát felajánlotta és Magyarország védőszentjévé választotta. Igazából, hogy miért pont ezt a napot választották a repülősök nem találtam adatot, maga az ünnep is viszonylag új keletű.

 

augusztus 14. Katonai meteorológia napja

A modern hadviselésben a katonai meteorológia igen fontos terület, hiszen egy rossz, vagy jó tervezés akár hadműveleteket dönthet el, mint azt a második világháború több példája is bizonyította. A magyar katonai meteorológusok dr. Hille Alfréd születésnapján emlékeznek meg a szolgálatukról. Dr Hille Alfréd 1891. augusztus 14-én született Szegeden. Az első világháborúban a 2. tiroli császárvadász ezred katonájaként esett orosz hadifogságba, majd hét évet töltött Szibériába, mire haza tudott térni. 1922-ben a polgári repüléshez került, ahol egy légi meteorológia szakvélemény elkészítése lett az első megbízatása. Az ő támogartásával alakult meg szülővárosában az első magyar légi meteorológiai állomás. Tagja volt az 1925-ben megalakult Magyar Meteorológiai Társaságnak, miközben maga is számos magaslégköri repülési kísérletben vett részt. 1930-tól az akkori Pesti Hirlapban jelentek meg időjárás előrejelzései. A második világháború után részt vett a polgári légiforgalom újjászervezésében. 1955-ben jenet meg könyve Repülésmeteorológia címmel. 1958-ban nyugdíjba vonult. Nevéhez fűződik a balatoni viharjelzés elindítása. 1981. július 15-én hunyt el.

 

szeptember 1. Személyügyi igazgatás napja

 Hát erről sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy miért vált e nap ennek a szakszolgálatnak a napjává.

 

szeptember 1. Haderőtervezés napja

Ezen a napon alakult meg a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökség, a szervezet jogelődje.

 

szeptember 17. Híradók és elektronikai szervezetek napja

A magyar híradó katonák talán nem véletlenül Puskás Tivadar születésnapját választották fegyvernem napjukká. Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Budapesten és ugyan ott halálozott el 1893. március 16-án. Nevét a telefonközpont megalkotásával írta be a technika, és a híradás történetébe.

 

szeptember 28. Tűzszerészek napja

A második világháborút követően hazánk egyik nagyon komoly gondja volt a teméntelen mennyiségű lőszer és akna eltávolítása, amely komoly veszélyt jelentett a polgárokra. Így nem véletlen, hogy az új Honvédség egyik első felálló egysége az 1945. szeptember 28-án felállított tűzszerész alakulat volt. A magyar tűzszerészek, jogelődjük születésnapján ünnepelnek.

blog217-12.jpg

blog217-15.jpg

 

szeptember 29. Szárazföldi Haderőnem  napja

A Szárazföldi Haderőnem az 1848-as Pákozdi csata évfordulóját, az egykori Honvédelem, vagy Néphadsereg napját választotta emléknapjául.

blog217-16.jpg

 

október 4. Tartalékos honvédek napja

1848-ban Kossuth Lajos ezen a napon mondta el Szeged népéhez intézett toborzóbeszédét. A magyar tartalékosok erről a napról emlékeznek meg évről évre. Kossuth, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke 60000 ember előtt mondta el lelkesítő beszédét, majd másnap a szegedi várban raboskodó 500 olasz katonát állított a magyar forradalom oldalára. Kossuth híres beszédét emígyen kezdte:

„Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! mélyen megilletődve hajlok meg előtted. Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdtem, hogy mellemből kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, azt tapasztalom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, minthogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak.”

 

október 15. Hadműveletiek napja

Ezen a napon alakult meg a Hadműveleti Főcsoportfõnökség.

 

november 11. Felderítők napja

A magyar felderítő katonák védőszentje Szent Márton püspök. Szent Márton Pannóniában, azon belül is Saváriában (Szombathelyen) született 316-ban, vagy 317-ben. Apja, pogány katona volt. Ifjú korában a család Itáliába költözött, ahol Márton felvette a kereszténységet apja rosszallása dacára. Mártonról, a katonáról két ismert legenda is leledzik. Az egyik szerint egyszer kardjával kettéhasította köpenyét, hogy azt egy rablók által kifosztott koldusra terítse. A másik szerint, amikor 341-ben a barbárok Galliára támadtak a császár ajándékokkal próbálta meg a légionáriusokat harcra ösztönözni. Márton azonban nem fogadta el az ajándékot és nem akart fegyvert fogni. Ekkor gyávasággal vádolták meg, így hát fegyvertelenül vonult ki a táborból az ellenség felé. Végül nem került sor a csatára a barbárok elvonultak. Ezek után Mártonnak, keresztény hite miatt hányattatott sors jutott osztályrészül, de  371-ben tours-i püspökké akarták választani. Mártont szerénysége nem engedte, hogy ilyen magas tisztséget elfogadjon ezért egy libaólba bújt el, de a ludak gágogásukkal elárulták hollétét.

blog217-18.jpg

 

november 16.Katonai Pénzügy Napja

1996-ban ezen a napon vált önállóvá a pénzügyi szolgálat.

 

december 4. Tüzérek napja

A tüzérek a csataterek királynői Szent Borbála napján ünnepelnek. Borbála apja akarata ellenére titokban vette fel a keresztény hitet. Amikor azonban azt bevallotta apja szörnyű haragra gerjedt. Végül, mivel ekkoriban a keresztény hit a római birodalomban bűn volt, Borbálának mártírhalált kellett hallania. Az ítéletet a saját apja hajtotta végre, lefejezte a lányát. Azonban Isten haragja lesújtott rá és kivégzésről hazafelé tartva egy villám halálra sújtotta. Szent Borbála a tüzérek mellett a bányászok, kohászok, építészek, és az ágyú-és harangöntők védőszentje is. Ugyan nem találtam rá adatot, de tudtommal, Szent Borbála napja már a második világháború előtt is a tüzérek ünnepe volt Magyarországon.

blog217-19.jpg

blog217-20.jpg

 

december 16. Elektronikai Harc nap

Az elektronikai hadviselési szervek szervezeti feltételeinek kialakítását elrendelő parancs kiadási napjának évfordulója.

 

A cikk alapját a fegyvernemi-napok oldal szolgáltatta. A képek az internetről származnak.

Ambasa

Szerző: ambasa  2020.01.07. 00:00 Szólj hozzá!

Címkék: csapattörténet Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr5915370884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása