Sajnos az utóbbi időben egyre kevesebbet jutok el könyvesboltokba, így nehezen tudom követni az újabb és újabb megjelenéseket. Mivel lehet, hogy nem csak én vagyok így, ezért megpróbálom időről időre megosztani olvasmányélményeimet a blog olvasóival, hátha egyesek kedvet kapnak egy-egy olyan könyvhöz, amelyről még nem hallottak, de az érdeklődési körükhöz tartozik…
- Jacques-Yves Cousteau, Philippe Diolé: Kincskeresés a tenger mélyén (Gondolat - Világjáró sorozat 1983.)
- Bona Gábor: A szabadságharc katonai története - Pákozdtól Világosig 1848-1849 (Zrínyi 1998.)
- John Keegan: Az első világháború (Európa 2010.)
- Mike Spick: A II. világháború híres bombázói (Hajja & Fiai 1999.)
- Alfred Price, Mike Spick: A II. világháború híres vadászgépei (Hajja & Fiai 1999.)
- Varga A József: Magyar autógyárak katonai járművei (Maróti 2008.)
- Savanyújóska: Első és második angol-holland háború (Hét tenger blog 2022-2023.)
*****
- Jacques-Yves Cousteau, Philippe Diolé: Kincskeresés a tenger mélyén (Gondolat - Világjáró sorozat 1983.)
Akik olvassák ezt a blogot, azokban joggal merül fel bennük a kérdés, hogy került be ez a könyv ebbe a válogatásba. Persze, mint egy régészeti kutatást feldolgozó mű már önmagában is megjelenhetett volna, de ez ennél több. A könyv fejezetei egymást váltva két párhuzamos, de összetartó történetet dolgoznak fel. Az egyik vonal, maga a régészeti feltárás története, a másik magáé a kutatás tárgyáé, a hajóé, beleértve a megépítését és annak környezetét, a végzetes útját, de a roncs első felfedezését és kincsinek kiemelését több száz esztendővel ezelőtt.
Maga a könyv, a sorozat többi tagjához hasonlóan a korhoz viszonyítva igényes kiadvány. Kis alakú, keménytáblás 270 oldalas könyv, amely 11 nagyobb fejezetből, zárszóból és egy mellékletből áll. A melléklet ad némi történelmi hátteret a spanyolok előtti és a spanyol Amerikáról illetve egy kislexikont tartalmaz, amely megmagyarázza könyvben előforduló szakkifejezéseket. A könyv tartalmaz néhány térképet, vázlatrajzokat a kutatási területről, és sok nagyon szép színes képet.
Magának a könyvnek ez a párhuzamos megközelítése, amely végül összefut egy érdekes, és nekem tetsző megközelítés. Érdekes a feltárás leírása, de számomra érdekesebb volt a történeti rész. Látszik hogy az egyes fejezetek két különböző szerző tollából születtek, a történelmiek lendületesek és olvasmányosak, régészetiek kevésbé. Ott a szerző szeret elmerengeni, filozofálni. Tetszett, hogy a történeti rész nem áll meg a hajó, és korának bemutatásával, a hajótörés történetével, hanem tovább megy és ismerteti az első - sikeres - roncs-mentés történetét is. Szintén jó a végén lévő mellékletek. Igazából ezek a fejezetek önmagukban is megállnának.
Nekem tetszett a könyv, főleg a történelmi részek igen jól vannak megírva. Akiket érdekel a kora újkor, a vitorlások kora, a víz alatti világ azoknak csak ajánlani tudom.
- Bona Gábor: A szabadságharc katonai története - Pákozdtól Világosig 1848-1849 (Zrínyi 1998.)
Ennek a könyvnek története van számomra. Én alapvetően távol tartom magamtól a magyar történelmet, mivel nehéz azt objektíven szemlélni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne érdekelne, így szerettem volna egy összefoglaló művet olvasni a szabadságharc hadtörténetéről, de ekkor még nem jelent meg Hermann Róbert nagy összefoglaló műve. Húztam halasztottam a vásárlást. Aztán mire évek múlva elhatározásra jutottam már nem lehetett kapni, és még a zrínyis ismerősömnél sem tudott szerezni. Aztán egyszer csak a megjelenés után nyolc esztendővel később rábukkantam a keresett könyvre egy antikváriumban egy eléggé elfogadható áron, így megvettem és feltettem a polcomra. Aztán ott pihent további nyolc évig, mígnem szembe nem jött egy kihívás a Moly.hu-n. hogy olvassunk el egy Hermann Róbert könyvet a történész 60. születésnapja alkalmából. Szerencsére ebben a könyvben Hermann társszerző így belefért a kihívás teljesítésére. Így végre sok-sok év után a kezembe vettem ezt a kötetet is.
Maga a könyv egy közepes alakú, keménytáblás, közel 300 oldalas kiadvány. A mű tíz, 15-35 oldalas fejezetből áll, melyeket Bencze László (1), Bona Gábor (4), Csikány Tamás (1) Hermann Róbert (3), Kedves Gyula (1) írt. Az első négy fejezet a hátteret vázolja fel, bemutatja a hadseregeket és a politikai hátteret, Az ezt követő fejezetek pedig időrendben végigveszik a szabadságharc katonai eseményeit. Az utolsó rész az emigráció történetét dolgozza fel röviden. A könyv nem tartalmaz képeket, viszont nagy örömömre rengeteg térképet igen. Minden fejezetet irodalomjegyzék zár.
Általában a többszerzős könyveknek hullámzó a színvonala. Nem azért mert az egyik szerző jobb, mint a másik, hanem a nem egységes megközelítés miatt. Ugyan ez is egy ilyen könyv, de itt ezt egyáltalán nem tapasztaltam, egyik fejezet jobb, mint a másik. Természetesen vannak szárazabb és színesebb leírások, de ez engem nem zavart. Általában kritikám a térképek hiánya, illetve ha vannak is a hivatkozott helyek nem találhatóak meg rajtuk, no ennél a könyvnél ilyenről még véletlenül sincs szó. Természetesen vannak szárazabb fejezetek, hiszen a legtöbbünk a csatákra, hadjáratokra kíváncsi. Én mondjuk kivétel vagyok, mert érdekelnek a szervezési kérdések, de még nekem is új volt Hermann Róbert fejezete, amely a hadsereg megszervezésének jogi és politikai hátterét mutatja be. Úgyan így figyelmet érdemel Csikány Tamás írása, amely a hadsereg ellátásáról, utánpótlásáról, egészségügyi szervezetéről, vagy épen a magyar hadiipar alapjainak lerakásáról szól. A hadiesemények leírásakor nagyon tetszett, hogy a szerzők (Bona, Hermann, Kedves) nem csak úgy belevágtak az történések ismertetésbe, hanem felvázolták a másik oldal hátterét, így nem csak a saját, hanem az ellenoldal motivációját is meg lehet ismerni.
Összességében, nekem nagyon tetszett a könyv, a terjedelmi korlátokat jól kihasználva egy tömör, mégis olvasható könyvvel lettem gazdagabb. A kötet nem beszerezhetetlen, de nem is olyan könnyű hozzájutni és ez mutatja az értékét, hiszen akinek a birtokában van nem igazán válik meg tőle. Csak ajánlani tudom.
- John Keegan: Az első világháború (Európa 2010.)
Keegan nagy kedvencem, bár már többször hallottam történészektől, hogy azért néha csinnyán kell kezelni. Bárhogy is van Keegannek van egy sajátos stílusa és gyakran a történéseket nem egy hagyományos, hanem egy szokatlan nézőpontból mutatja be.
Ez a könyv két magyar kiadást is megélt, nekem a szebb, Európa kiadós van meg. Ez kis alakú, keménytáblás, majdnem 950 oldalas mű, amelyből 850 a törzsszöveg a maradék 100 pedig a hivatkozások, források, és a név- és tárgymutató. A törzsszöveg 10 nagyobb fejezetből áll, amelyből az első három az előzmények és a háború kitöréséhez vezető diplomáciai utat mutatja be, majd ez követi a maga a Nagy Háború bemutatása hét fejezeten keresztül időrendben. A könyvben található néhány térkép és mintegy 50 kép.
Alapvetően ez egy lendületesen megírt, olvasmányos könyv. A kis alakú volta miatt gyorsan haladtam vele, volt olyan nap, amikor akár több, mint 100 oldalt is elolvastam belőle. Ezzel nincs is baj. A könyvet - szerintem ebben a témakörben legjobb fordítója - dr. Molnár György magyarította.
Ugyan azt írtam, hogy Keegan szereti a sajátos megközelítéseket, de itt a hagyományos történetmesélést választotta. Időrendben halad, de nem arányosan. Néhány dolgot jobban kifejt, néhány eseményt csak érint. Jellemzően a brit vonatkozású történéseket jobban kifejti, mint a brit szakirodalomban kevésbé taglaltakat. Hiszen ne legyenek illúzióink, Keegan abból főzött, ami a keze ügyébe akadt, amin ne csodálkozzunk, hiszen alapvetően ez a könyv a brit olvasóközönségnek íródott összefoglaló mű. De legyek igazságos, ugyanis az aránytalanság nem csak brit irányban van. Hasonlóan bővebb kifejtést kap maga a háborút megelőző diplomáciai történések, de az orosz összeomlás és azt követő zűrzavar. Ugyanakkor számomra meglepő módon az amerikaiak tevékenysége, eléggé el van nagyolva.
Szerintem ez egy érdekes és olvasmányosan megírt összefoglaló mű. Nem a számunkra megszokott a látásmód és az események súlyozása, de én pont kedvelem ezeket, sőt pont nem szeretem azt amikor mindent a saját világtörténeti esemény a saját szűk látásmódunkon keresztül akarunk értelmezni. Ugyan elsőre a terjedelem elriaszthat, de ennek ellenére gyorsan olvasható. Én mindenkinek akiket érdekel az első nagy világégés csak ajánlani tudom.
- Mike Spick: A II. világháború híres bombázói (Hajja & Fiai 1999.)
- Alfred Price, Mike Spick: A II. világháború híres vadászgépei (Hajja & Fiai 1999.)
Ez a könyv, amint azt a kiadó előszava is írja, egy a kettőben. Eredetileg, az angol kiadás egy könyv volt, de nálunk ez ikerkötetben jelent meg. A két könyv hat ikonikus, második világháborús repülőgép, 4 vadász és két nehézbombázó történetét dolgozza fel. A Supermarime Spitfire, a Messerschmitt Bf 109, és a Me 262, a P-51 Mustang, az Avro Lancaster és a B-17 Flying Fortress történetét.
A könyvek nagyalapú keménytáblás kiadványok, az egyik 200 a másik 130 oldalas, vagyis típusonként 50-60 oldalas leírást kapunk. A könyv rengeteg illusztrációt tartalmaz. Minden típushoz kapunk egy két oldalas röntgenrajzot és rengeteg fényképet. Sajnos a könyv papírminősége elég gyenge és így a képek minősége is. Igaz hogy kerüli a bélyeg méretű fotókat, de ezt hazavágja a nyomdai minőség.
Maga a könyv lendületes, jól olvasható. Egyszerre mutatja be műszaki részt és a hadit is. És ezt nagyon jól vegyíti. Látszik a szerzők rutinja. Jól, és érdekesen megírt történeteket olvashatunk, pont olyan mértékben amennyire szükséges.
Én ezeket a könyveket csak ajánlani tudom.
 |
 |
- Varga A József: Magyar autógyárak katonai járművei (Maróti 2008.)
Ezzel a könyvel már nagyon régen találkoztam, még akkor a mikor jártam a Zrínyi egyetem könyvtárába. Igazából nem is ezzel a könyvvel, hanem ennek elődjével, egy kereskedelmi forgalomba nem került belső kiadvánnyal. Aztán nagyon megörültem amikor ennek megjelent egy kereskedelmi kiadványa, de amikor megláttam az árát azért legörbült a szám. Aztán teltek múltak az évek és, ami 2008-ban megfizethetetlen volt, az 15 esztendővel később már majdnem egy átlagos ár. Egyszer csak tavaly lett egy bekattanásom és elkezdtem keresni és arra jutottam, hogy a kiadó boltjában a könyv még eredeti áron kapható. Nosza felkerekedtem és meg is vásároltam.
Maga a könyv egy nagyon szép, nagy alakú, keménytáblás, közel 500 oldalas, gazdagon illusztrált kiadvány. A könyv tizennégy 15-50 oldalas fejezetből áll, melyeket más-más, a téma szakértője írt. Az 1-6 fejezet a monarchiás időktől a második világháború végéig öleli fel a témát, míg a 7-14 az az utáni időket egészen 2008-ig. Az utolsó fejezet az akkor épen aktuális gépjármű beszerzési programot mutatja be. A fejezetek különböző szemszögekből íródtak, vannak összefoglalóak és vannak olyanok, amelyek egy-egy nagy gyártó történetét foglalja össze az adott korszakban. Így megismerhetjük a haderő fejlődését, de Weiss Manfréd/Csepel, Magyar Waggon/Rába, Gödöllői Gépgyár/Currus, Ikarus történetét. A könyv a rengeteg fénykép és rajz mellett számos táblázatot is tartalmaz.
Maga a könyv, egy nagyívű összefoglaló mű. A könyv számottevő részben egy cikkgyűjtemény jórészt a Haditechnika folyóirat cikkeire támaszkodva. Nekem ezek az újságok megvannak és olvastam is a cikkeket, de nem találom ezt rossznak, hiszen itt összegyűjtve, szerkesztett formában vehetem kézbe, ráadásul plusz illusztrációkkal. És a félreértések elkerülése végett, a könyv nem csak ezekből áll, hanem sokkal többől. A könyv egy szakmai kiadvány így helyenként a nyelvezete száraz, műszaki leírás. Ez egy olyan kiadvány amelynek fejezeteit különböző személyek írták és így magán viseli ennek minden előnyét és hátrányát. Az előnye, hogy a témához értő ír róla, a hátránya, hogy sok átfedést tartalmaz. Ez nekem még önmagában nem lenne baj, de azt azért nem teljesen értettem, hogy amikor két egymást követő fejezetet ugyan az a személy írta, akkor miért kell szóról szóra olvasnom ugyanazon bekezdéseket, miközben kimarad a FUG adatlapja ugyan onnan. Nem ez az egyetlen szerkesztési hiba, van táblázat amiről nem tudjuk, hogy miről szól, és van olyan is, amiben ismétlődő adatok vannak, de ezek a könyv méretéhez képest elenyésző mennyiségű szerkesztési hiba. Ami engem inkább zavart az az, hogy a szerzők némelyike következetlen a LE/kW használatában. Én személy szerint az a generáció vagyok aki még a LE-t érti, annak ellenére, hogy gyerek korom óta kW-van. Én ezért szeretem, ha mindkét adatot látom, és a könyv sok esetben így is tesz de nem következetes. Szintén hiányolom, noha a könyvnek vannak színes oldalai, de az eredi elődkiadvány Forintos Kálmán féle színes oldalnézeti rajzai sajnos csak kisebb méretben és fekete-fehérben jelennek meg a könyvben.
Minden esetre ez, egy fontos és nagyívű, összefoglaló mű. Aki kézbe veszi egy nagy átfogó művet olvashat el a magyar katonai gép- és harcjármű gyártásról. Én mindenkinek csak ajánlani tudom.
- Savanyújóska: Első és második angol-holland háború (Hét tenger blog 2022-2023.)
Nem tagadom nagy rajongója vagyok a Hét tenger blognak és Horváth Zoltán korábbi blogjainak is. Kevés az ilyen blogíró, aki nem tíz mondatot ír, hanem rendesen körbejár egy-egy eseményt, vagy technikai eszközt. Megmondom őszintén, hogy irigylem a tudását, és az, hogy az írásai alatt szakmai vita alakul ki. Ezért is teszem be a könyvismertetőben, mert Zoltán írásai, gyakorlatilag könyvek, amelyeket folytatásokban közöl. Ez a két írása összesen 16 rész és 140 oldal szöveg.
Engem eleve érdekel a korszak, anno én is elgondolkodtam, hogy írnom kellene róla. Szerencsére nem tettem meg, ezen a színvonalon egyszerűen nem tudtam volna megtenni. Ez egy alapos írás, ahol nem csak az eseményeket, hanem a személyeket, a politikai viszonyokat, de technikai, harcászati részleteket is megismerhetünk. Természetesen részletes leírást kapunk a hadieseményekről. A szerző nagyon alapos leírást ad mindezekről és nem fél leírni, ha nincs elég forrás bizonyos részletekről és nem kezd kitalálni lehetséges változatokat. Innen látszik, hogy tudása megfelelő önkritikával, szakmai alázattal is párosul. Ha mindenáron valami kritikát meg akarok fogalmazni, az az, hogy néha önismétlő, de ez egy ekkorra írásnál valahol természetes. Aki írt már tíz oldalnál többet, az tudja, hogy el kellene olvasnia, de nincs kedve, és írás közben nem emlékszik, hogy ezt már megírta. úgyhogy az vesse rá ezért az első követ, aki máshogy teszi ezt.
Vannak akiknek nem teszik Zoltán stílusa és kiszólásai, de - még ha nem is értek vele mindig egyet - pont ez teszi egyedivé, és ez tetszik. Nem gépiesen idéz, több forrásból ír egy cikket, hanem gondolkodik, használ forráskritikát és erre fel is hívja a figyelmet. Szerintem ahogy ír a példás. Én csak ajánlani tudom, mindenkinek, aki szereti a hajózást, érdekli a kora-újkor és annak hadviselése, történelme.
A cikksorozat első részei itt kezdődnek:
Az első angol-holland háború 01.
A második angol-holland háború 01.
Tarr (ambasa) Gábor
