Unternehmen Felix, azaz a Félix hadművelet, egy olyan terve volt III. Birodalomnak, amely ha megvalósul és sikeres bizonyára érzékenyen érintette volna Brit birodalmat. Egy esetleges német sikernyomán a britek utánpótlás vonalai olyan hosszúra nyúltak volna, hogy minden bizonnyal Churchillt, a stratégiájának átgondolására késztette volna, ha egyáltalán a kormányon maradhatott volna utána. De mit is rejt ez rejtélyes ötbetűs szó? Nem kevesebbet álmodtak a németek, minthogy spanyol területről kiindulva megrohanják Tarik szikláit és beveszik Gibraltár. Talán nem nehéz elképzelni, hogy egy német győzelem nyomán a Földközi-tengerre berajzó U hajók, milyen mértékben késztették volna Brit-szigetek és a gyarmatok közötti utánpótlási útvonalakon hajózó konvolyokat Afrika megkerülésére, és ez mennyiben érintette volna a Szaharában dúló, változó sikerű harcokat. Vajon a Félix sikere után mikor, és egyáltalán sor került volna-e a Torch, majd később a Husky hadműveletre, azaz előbb az amerikai invázióra Észak-Afrikában, majd később Szicília megrohanására és ezek elmaradása, vagy késlekedése meddig hosszabbította volna meg Mussolini hatalmát és az olaszok részvételét a Tengely oldalán.

blog113-00.jpg

Miután a panzerek 1940. kora nyarán végig dübörögtek Észak-Franciaországon és alig 43 nap múltán a gallok kénytelen voltak békét kérni. Hitler válaszút elé érkezett, el kellett döntenie, hogy mielőtt seregeit kelet felé fordítja, hogyan tudja a lehető legjobban biztosítania az új nyugati határvidéket. Mivel Nagy-Britannia nem adta fel a harcot és még mindig a páston maradt kézenfekvő megoldásnak kínálkozott, a közvetlen megközelítés elve szerint egy, a szigetország elleni invázió. Természetesen Anglia sikeres lerohanása egyszer és mindenkorra megoldotta volna a német kancellár gondjait. Ezt a hadműveletet találóan Sealöwenek azaz tengeri oroszlánnak nevezték el. Azonban ennek sikeres megvalósításának több feltétele is volt, amelyek miatt, több német vezető is más alternatívákban kezdett el gondolkodni.

Göring, és Guderian is úgy látta, hogy a németeknek - akik ekkor kétséget kizárólag uralták Európa szárazföldi csatamezőit és a felettük lévő égboltot - sokkal inkább ezt az előnyüket kellene kihasználniuk és még nem kellene kimerészkedniük egy olyan közegre, a tengerre, ahol az esetleges siker már nem olyan egyértelmű. 1940 júniusában, még azelőtt, hogy Franciaország letette volna a fegyvert, Guderian megpróbálta meggyőzni Hitlert Gibraltár kulcsfontosságú szerepéről, amihez a fegyverszünet után Göring is csatlakozott. Guderian arról győzködte Hitlert, hogy ne kössön még fegyverszünetet, hanem indítson két páncélos hadosztályt dél felé és foglalja el először Spanyolországot, majd a Földközi-tenger nyugati kapuját, Gibrlaltárt, amin kersztűl törjön be Észak-Afrikába és szállja meg Franciaország ott lévő tengerentúli megyéit. Jodl, az OKW parancsnoka be is nyújtott egy tervet, amely Anglia elfoglalása helyett, gyakorlatilag magáévá tette Guderian elgondolását és még tovább is ment, mert azt javasolta, hogy meg se álljanak a Szuezi csatornáig.

A németek megkezdték az esetleges hadművelet előkészítését. Júliusban Canaris, az Abwehr, a német titkosszolgálat feje Madridba utazott és találkozott a spanyol diktátorral, Franco tábornokkal és hadügyminiszterével, hogy kipuhatolja az ibérek szándékát. Ugyanebben az időben július 25-én és 26-án, német tisztek utaztak Dél-Spanyolországba, hogy felmérjék Gibraltár védelmi képességeit és egy ostrom szükségleteit. Canaris, aki nem igazán szimpatizált Hitlerrel, jelentésében kétségének adott hangot az iránt, hogy Franco belépne-e a háborúba, ugyanakkor szerinte kész az együttműködésre.

blog113-04.jpg

Az ostrom sikeréhez, a delegáció véleménye szerint 2 gyalogezred, amely közül az egyiknek hegyivadásznak kell lennie, 3 utászzászlóalj, amelyből kettő Goliath távvezérelt romboló járművekkel rendelkezik, és nem kevesebb 11-12 tüzérezred szükségeltetne. A tüzérség mintegy 167 tüzérségi eszközből állt volna állományukban, 8,8 cm-es Flak-ok és 21 cm-es mozsarak is megtalálhatóak lettek volna. A bizonyság jelentésében egy klasszikus ostrom terve körvonalazódott ki. A támadást egy erős 30 perces tüzérségi zárótűzzel indult volna, amely főleg az ismert légvédelmi állásokra zúdult volna illetve a lőtávolságon belüli tengeri célpontokra. A tüzérségi zárótűz után a Stukák csaptak volna le a város északi részére és azokra a tengeri célokra, amelyet megkímélt a tüzérség. A Luftwaffe távozta után, a tüzérség újra teljes intenzitással csapott volna le brit állásokra, majd 4-5.000 sorozatvető rakétát indítottak volna védelmi vonal azon pontjaira, ahol a német gyalogság rohammal át akart törni. Ezen közben azok a német rohamutászok, nyomukban a hegyivadászok rohamszázadaival az előző éjszaka folyamán elfoglalt kiinduló állásaiból megindultak volna brit vonalak felé. Ez nem lett volna sétagalopp, mivel ezeknek a katonáknak nyílt terepen 1.500 métert kellett volna megtenniük minél gyorsabban. A németek a siker érdekében füstfüggöny fedezete mellett tengeri deszant bevetésével is számoltak. A bizottság szerint egy ilyen erő, e szerint a terv szerint, három napos, súlyos harcok közepette tudta volna bevenni Gibraltárt.

Augusztus közepén a német vezér jóváhagyta a Gibraltár elleni támadás tervét, a Nagy-Britannia elleni általános stratégia részeként. Szeptember 6-én pedig parancsot adott az előkészületek megkezdésére.

Október 23-án Franco és Hitler találkoztak. A német diktátor megpróbálta meggyőzni kollégáját, hogy hazája a következő év januárjának elején csatlakozzon a német szövetségi rendszerhez és engedjen át egy német kontingenst, amely feladata Gibraltár bevétele. Franco továbbra is hangsúlyozta, országa német segítség nélkül nem képes hadba lépni, szükségük lenne segítségre, gabonára és olajra a gazdaság fellendítésére és korszerű fegyverekre a haderő felszereléséhez. Franco aggodalmát fejezte ki, hogy ha országa hadba lép a németek oldalán, akkor a britek nagy valószínűséggel megtámadják a Kanári-szigeteket, amelyet a spanyol fegyveres erők nem képesek megvédeni. Fejtegetéseire az tette fel a koronát, hogy szerinte a szigetország megszállása sem törné meg a briteket, mivel a Royal Navy Kanadába hajózva tovább harcolna amerikai támogatással. Hítler csalódottan távozott a találkozóról.

November 4-én a Führer egy értekezleten, magas rangú katonai vezetők előtt kijelentette: „ Akár Francoval, akár nélküle, be fogjuk venni Gibraltárt”.

Nyolc nappal később, november 12-én Hitler kiadta a 18. számú direktíváját az Unterhnemen Felixet, azaz parancsot adott Gibratár elfoglalására.

A Félix terv

A diplomácia nézeteltérések ellenére a német vezérkar kidolgozta a hadműveletek részletes tervét. Mivel a spanyol vasúti hálózat áteresztő képessége hagyott kívánni valót maga után, ezért egy teljes mértékben gépesített haderővel számoltak.

A terv szerint, amint a szárazföldi csapatok átlépik a francia-spanyol határt, a Luftwaffe támadást intézett volna Gibraltár ellen. A támadás megindulásakor az U-bootok blokád alá vették volna a kikötőt, miközben az afrikai oldalon lévő spanyol partrvédő ütegek, német segítséggel lezárták volna a szorost. A német támadó erő 65.383 főből, a gépesítés ellenére 1.094 lóból állt volna, az ostromhoz 13.179 tonna lőszert kívántak összpontosítani. A gyalogság rohamát megelőző 24 órában 6.000 gránát kilövését tervezték, lövegenként 100 darabot. A brit védelem teljes megsemmisítésére a számítások szerint a 210 német lövegből több, mint 20.000 különböző tüzérségi lőszer terveztek felhasználni a következő megoszlásban: 9.360 darabot szántak a britek 98 szárazföldi és 50 légvédelmi lövegének megsemmisítésére, majd további 10.800-at az egyéb célpontok ellen. A német felderítés 27 brit kazamatát azonosított be, amely a spanyol határ felé nézett, ezek rombolására 18 löveget különítettek el, amelyek minden brit bunker elhallgatására összesen 100-100 gránátot lőtt volna ki. A gyalogság támogatását 18 üteg biztosította volna, azaz száz méterenként kettő. A tervek szerint a légitámogatást két Ju 88-asokkal felszerelt bombázó ezred hajtotta volna végre, amelyet egy vadászezred védelmezett volna.

A támadásban két német hadtest vett volna részt a XXXIX. gépesített hadtest és a XXXXIX. hegyihadtest. A két seregtest parancsnoka Walther von Reichenau volt. A Rudolf Schmidt vezette XXXIX, gépesített hadtestet alkotó három hadosztály feladata lett volna a Gibratár elleni támadás szárnyainak biztosítása és egy esetleges brit partraszállás felszámolása. A gépesített hadtest alárendeltségében lévő 16. gépesített hadosztály feladata lett volna Valladolid, a 16. páncélos hadosztályé Cáceres, míg a 3. SS hadosztályé Sevilla birtokbavétele. A tényleges támadóerőt Ludwig Küber tábornok parancsnoksága alatt álló XXXXIX. hegyihadtest alárendeltségében lévő roham-, és két további hadosztály alkotta volna. Giblaltár bevételére az előzetes terveknek megfelelően három napot szántak. A támadó csoportosítás része volt még a különleges diverziós Brandenburg ezred 150 fős különítménye is.

A terv szerint, Giblaltár eleste után egy páncélos és egy gépesített hadosztály át kelt volna Afrikába, míg további német csapatok szállták volna meg Madeirát, az Azori-, és a Kanári-szigeteket, az utóbbi védelmére négy 15 cm-es német üteget is telepítettek volna.

A rohamhadosztály a következő alakulatokból állt volna:

blog113-01.jpg-Az 1. hegyi hadosztály törzse Hubert Lanz ezredes parancsnoksága alatt

-Az 1. hegyi hadosztály 98. hegyivadászezredének 3 zászlóalja, egyenként 5 századdal

-A Grossdeutschland ezred 5 zászlóalja, beleértve két nehézfegyverzetű zászlóaljat.

-A 79. hegyi tüzérezredet, állományában két hegyiágyús, egy 10,5cm-es hegyi tarackos és egy 15 cm-es gépvontatású hegyi tarackos tüzérosztállyal.

-A Geiger műszaki ezred 3 utászzászlóaljjal.

-1-2sorozatvető osztály

-1 hegyi híradó osztály és egyéb hadosztály közvetlen támogató alakulatok

A hadosztályt 460 tiszt és 16.000 legénységi állományú katona alkotta.

A hadosztály a svájci határhoz közeli Jura hegységben kezdete meg a felkészülést a tényleges támadásra 1940 végén.

blog113-03.jpg

A Giblaltár védeleme

A britek Franciaország eleste után, augusztus 24-ére egy tervet dolgoztak ki, ami alapján megvédhették a Sziklát egy esetleges Spanyolország felőli támadás esetén. Megtervezték 13.000 polgári személy, nők és gyerekek evakuálását is, és októberben 10.600 személyt el is szállítottak a félszigetről, majd a következő év májusában további 4.000-et, viszont 2.200 kikötői munkás maradt, mivel az ő munkájuk nélkülözhetetlen volt.

blog113-06.jpg

blog113-05.jpg

blog113-07.jpg

Gibraltárt először július 18-án érte légitámadás, ami csekély anyagi kár mellett néhány áldozatot is szedett. Az augusztus 20-i támadást a légvédelmi ágyúk tüze hiúsította meg. Az első súlyos támadásra szeptember 24-én került sor, amikor is mintegy 60 bombázó két és fél órán keresztül támadta a sziklát, majd másnap újabb 4-5 gépes kötelékek támadtak két órán keresztül. A sziklát ezekben a hónapokban összesen 33 légitámadás érte, miközben 500 bomba hullott a területére. A dolognak csak egy szépséghibája volt, ezeket nem a Luftwaffe és nem a spanyolok, hanem a Catapult hadműveleten felháborodott, egykori szövetséges francia légierő követte el.

A németek a hadműveleti tervükben 10.000 védővel, amelyek része volt 5 gyalogzászlóalj számoltak (valójában ekkor csak 4 volt ott). Szerintük a védők és a félszigeten lévő további 16.000 polgári személy ellátást 18 hónapig tudta volna biztosítani a Gibraltárban felhalmozott készletek

A németek szerint a brit védelem 101 tábori és partvédelmi lövegből állt, amelyek űrmérete 75 és 305 mm között mozgott, ezt egészítette még 86 darab légvédelmi ágyú és gépágyú.

blog113-10.jpg

A britek mindig is tisztában voltak Gibraltár jelentőségével, már a háború előtt is mintegy 11 km-nyi alagutat vájtak a sziklába, ami a háború végére 40 km-re növekedett, lehetővé téve egy 16.000 fős helyőrség teljes elhelyezését 16 hónapra.

blog113-08.jpg

blog113-09.jpg1941. tavaszán a helyőrséget a következő alakulatok alkották:

-The King’s Regiment 2. zászlóalja

-Somerset Light Infantry regiment 2. zászlóalja

-The Black Watch Regiment 4. zászlóalja

-Devonshire Regiment 4. zászlóalja

-A Királyi Tüzérség 3. nehéz tüzér ezrede (később partvédő ezred), állományában 8 db 9,2” (234 mm),7 db 6” (152 mm) és 6 db 6 lbs (57 mm) ikercsövű partvédő ágyú alkotta

-A Királyi Tüzérség 10. légvédelmi tüzérezrede, állományában 4 db 3” (76 mm), 4 db 3,7” (94 mm) és 2 db 2 lbs (40 mm) légvédelmi ágyú

-A Királyi Tüzérség 82. nehéz légvédelmi tüzérezrede állományában 16 b 3,7” (94 mm) légvédelmi ágyú és 8 db 40 mm-es Bofors légvédelmi gépágyú, amelyek tüzét radar is segítette.

-A Királyi Tüzérség 3. fényszórós ütege

A tüzérséget 27 megerősített állásban helyezték el.

blog113-12.jpg blog113-13.jpg
blog113-11.jpg blog113-14.jpg

Később a védelmet egy 15 harckocsiból álló harckocsiszázad is erősítette.

blog113-16.JPG

A terv vége

Decemberben Hitler még azt mondta Mussolininek egy találkozó alkalmával, hogy januárban megtámadják Gibraltárt, de ez még februárban sem következett be. Január 28-án Jodl felvette Hitlernél, hogy a Felix-re elkülönített csapatokra szükség van a Szovjetunió közelgő megtámadásához. A Führer ezután február végéig elnapolta tervet, ugyan akkor kikötött annak naprakésszé tételét. Március 10-én a hadművelet új nevet kapott ez után Felix-Heinrich néven emlegették, az új név új lehetséges dátumot is tartalmazott 1941. október 15-ét.

A német diplomáciának nem sikerült Francot megpuhítania, aki nem akarta átengedni a német csapatokat, tartva egy esetleges brit ellenreakciótól. Ugyanakkor az idő előrehaladtával egyre inkább előtérbe került a Szovjetunió megtámadásának terve, amelyhez a Felexre elkülönített csapatok nélkülözhetetlenek voltak. Ez a két ok együttesen a terv feladásához vezetett.

A nagyra törő német tervekből végül is egy 1943 májusi légitámadás valósult csak meg.

blog113-15.jpg

A játék

Aki esetleg kedvet érezne, hogy akár a védők, akár a támadók oldalán kipróbálja magát annak a Strategy & Tactics 153 számát tudom ajánlani, amellyel egy társasjáték keretében vívhatjuk meg ezt a sohasem volt csatát…

blog113-17.jpg

Ambasa

Szerző: ambasa  2014.03.04. 00:00 Szólj hozzá!

Címkék: hadtörténelem második világháború Nagy-Britannia

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr695831394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása