blog122-01.jpgMár rég jelentkeztem, de ennek több okai volt köztük egy olyan, amit majd itt is olvashattok. Ugyan nem szeretem az évfordulókhoz kötött írásokat, de a mai napon még talán én sem tehetem meg, hogy valamilyen formában ne emlékezzek meg normandiai partraszállásról. Erről az eseményről még magyarul is számos kiváló, és kevésbé jó könyv jelent meg, úgyhogy talán nem is szaporítanám az ezzel kapcsolatos írások számát, bár talán egyszer érdemes lenne ezeket egy könyvajánló keretében összegyűjteni. Ellenben már régóta terveztem, hogy írok az egyik, itt hírnevet szerzett alakulatról, a 29. gyalogos hadosztályról…

 

29. gyalogos hadosztály története egészen 1917. július 18-ig vezethető vissza, amikor is az amerikai Nemzeti Gárda keretén belül döntöttek a felállításáról. Maga hadosztály ténylegesen augusztus 25-én alakult meg az alabamai Camp McCellanban. A hadosztály alakulatai az ország több államából jöttek.

57. gyalogos dandár

-113. gyalogezred (New Jersey)

-114. gyalogezred (New Jersey)

58. gyalogos dandár

-115. gyalogezred (Maryland)

-116. gyalogezred (Virginia)

110. tüzérezred (Maryland)

111. tüzérezred (Virginia)

112. tüzérezred (New Jersey)

A hadosztály különböző alakulatai olyan államokból származtak, amelyek egy része az 1861-65-ös polgárháború északi, egy másik, pedig a déli oldalán harcoltak, innen jött a beceneve kék-szürkék.

blog122-02.jpg

A hadosztály a kiképzése után nem egész egy évvel Franciaországba hajózott, ahol csatlakoztak az Amerikai Expedíciós Haderőhöz. A hadosztály június 8-án hajózott ki Brestben, akkor még nem tudták, hogy majdnem napra pontosan 26 évvel később utódaik nem messze innen egész más körülmények között fogják megismételni apáik partraszállását. Szeptember végén esett át a hadosztály a tűzkeresztségen, amikor is az 1. amerikai hadsereg XVII. hadtestének részeként részt vett a meuse-argonne-i offenzívában. 21 napi kemény harc eredményeként hét egész kilométert nyomultak előre, miközben 2.148 hadifoglyot ejtettek és megsemmisítettek 250 géppuska fészket és tüzérségi állást. Győzelemért súlyos árat kellett fizetni, a 29-esek 30%-os veszteséget szenvedtek, szám szerint 170 tiszt és 5.691 legénységi állományú esett el, vagy sebesült meg (más adatok szerint 5.570 amelyből 787-en estek el és 4.783-an sebesültek meg). A harcok alatt a hadosztályt Charles G. Morton és William C. Rafferty felváltva vezették. Nem sokkal később szerencsére véget ért az első nagy világégés és 1919 májusában az alakulat hazatért, majd még ennek a hónapnak a végén a new jersey-i Camp Dix-ben leszerelték.

blog122-03.jpg

A második világháború kitörése után, még nem hadviselőként az amerikaiak is megkezdték haderejük növelését és felkészítését. Ennek részeként 1941. február 3-án felébresztették csipkerózsika álmából a 29-eseket is. Az hadosztály, ekkor már nem az első világháború végén is korszerűtlen szervezési elvek szerint állították fel. Hanem egy korszerűbb hadrend szerint. A gyalogdandárokat megszüntették, és az alárendelt alakulatok egy része is megváltozott:

115. gyalogezred

116. gyalogezred

175. gyalogezred

110. 111. 224. 227. tüzérzászlóalj

121. műszaki zászlóalj

és egyéb támogató alakulatok

A reaktivált hadosztály parancsnoka ekkor Milton A. Reckord vezérőrnagy volt. Az alakulat Európába 1942. október 5-én a híres óceánjáró az RMS Queen Mary fedélzetén kelt át. Ekkor a parancsnoka már Leonard T. Gerow vezérőrnagy volt. Megérkezésük után angliai és skóciai támaszpontokon kezdték meg a felkészülést az invázióra. A 29-eseket az V. hadtest részeként 1943 májusában Dél-Angliába vezényelték.

blog122-04.jpg

1943 júliusában Charles H. Gerhardt vezérőrnagyot nevezték ki a hadosztály élére, aki egészen a háború végéig vezette azt.

1944. június 6-án nagy nap virradt a hadosztályra, a 116. ezred katonái az elsők között voltak, aki a később „véres Omaha”-nak is nevezett partszakaszon Normandia partjára léptek. A 29-eseknek, az amerikai 1. hadosztály katonáival vállt vállvetve, súlyos harcok árán sikerült megvetniük a lábukat a parton. 6-án, a nap végére a két hadosztály veszteségei elérték a 2.400 főt, de sikerült megszilárdítaniuk a helyzetüket a parton. Estére a hadosztály parancsnokságai is partra szállt és másnap a két alakulat zöme is beérkezett. A normandiai csatáról számos írás jelent meg magyarul, így erről én itt most nem szeretnék bővebben írni.

blog122-05.jpg

Június 7-én már a hadosztály egésze a kontinensen volt, és 9-re sikerült teljesen uralniuk a partot, sőt elfoglalták Isigny-t is. 14-én az alakulatot az 1. hadsereg XIX. hadtestének rendelték alá.

Ezt követően a hadosztály súlyos harcokat vívott a normandiai bokázsok között, miközben fokozatosan nyomult előre. Részt vettek St.Lo, Vire felszabadításban. Eközben hol az V. hol a VIII. hadtest alárendeltségében harcoltak. A sors különös fintoraként augusztus 25. és szeptember 18. között részt vettek Brest ostromában.

blog122-08.jpg

A súlyos, veszteségekkel terhes harcok után a hadosztály, rövid, de megérdemelt pihenőre vonult.Októberben ismét a XIX. hadtest részeként felzárkózott a német határra, majd azt átlépve ott harcolt egészen a háború végéig. Harcoltak többek között a Roer folyónál, Mönchengladbach-nál és a Ruhr-vidéken is. A háború vége a hadosztály alakulatira, Brémánál és az Elba partján köszöntött rá immár a XIII. hadtest részeként.

blog122-13.jpg

A 29-esek a háború végéig 242 harcnapot töltöttek a fronton mialatt összesen 28.776 főt vesztettek (3.720-an elestek, 15,403-an megsebesültek, 462-en eltűntek, 526-an fogságba estek, és 8.665 volt a nem harc közben megsérültek száma), ez gyakorlatilag az alakulat létszámának kétszerese. A harcok során 38.912 német hadifoglyot ejtettek. A 29-esek katonái bátorságukért számos kitüntetést kaptak köztük öt Kongresszusi Becsületrendet is.

blog122-07.jpg

A hadosztály 1945 végéig Bréma térségében megszálló feladatokat látott el, majd 1946 januárjában hazatért és ismét leszerelésre került.

Azonban még annak az évnek októberében újra aktív állományba helyezték a 29-eseket a virginiai Norfolkban, igaz csak, mint tartalékos alakulat, a Nemzeti Gárda részeként. Mint ilyen természetesen nem került teljesen feltöltésre. 1959-ben a hadosztályt az akkori szervezeti elvek alapján ismét átalakították, majd 1963-ban ismét.

1968-ban, a vietnámi háború idején az amerikai katonai vezetés számos Nemzeti Gárda alárendeltségében lévő hadosztályt leépített, így a 29-eseket is.

1984. június 6-án a normandiai partraszállás 40. évfordulóján, a hadsereg bejelentette, hogy a 29-eseket ismét reaktiválják a Nemzeti Gárda alárendeltségében. 1985. szeptember 30-án a virginiai Fort Belvoirban fel is állt az alakulat.

blog122-09.jpg

A hidegháború után a leépítések a 29-eseket sem kerülték el, de a hadosztály maga megmaradt. 2001-ben a hadosztály katonái részt vettek a boszniai békefenntartásban.

2006-ban a hadosztályt ismét átszervezték. 2006 decembere ás 2007 novembere között részt vettek a koszovi békefenntartásban, majd harcoltak Irakban és Afganisztánban is.

blog122-12.JPG

A hadosztály ma is szerves és megbecsült része az Egyesült Államok szárazföldi haderejének.

blog122-11.jpg

Ambasa

Szerző: ambasa  2014.06.06. 00:00 Szólj hozzá!

Címkék: hadtörténelem második világháború csapattörténet USA

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr226281980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása