Resize of blog46 01_1.jpgA közelmúltban Krisztián barátom megkeresett, a wargame.hu oldalról, hogy lenne-e kedvem cikket írni a legújabb művéhez, a frissen elkészült szipoj figurákhoz. Azonban, mivel ez egy így egy közös munka, ezért egy időben olvasható a cikk mind itt, mind a fent említett oldalon, úgyhogy kérem senki se lepődjön meg az esetleges hasonlóságon, ez nem a véletlen és csak is a véletlen műve...

A szopoj szó eredete

A szipoj szó, noha Indiához kötődik a köztudatban, eredete mégis a perzsa birodalomból ered. A szó jelentése perzsa nyelven katonát, hadsereget jelent, a szó innen terjedt el.

A szipoj szó a perzsáktól nyugatra vándorolva a Török Birodalom területén, mint szpáhi vált ismerté, amelyet egyfajta lovaskatona megnevezésére használtak. Perzsiától keletre az Indiai szubkontinensen azonban ettől merőben eltérve, egyfajta gyalogos katona megnevezésévé vált.

A szipoj szó, mint egyfajta katona megnevezése a mai napig fennmaradt, a modern indiai és pakisztáni hadseregben a rendfokozat nélküli katonákat illetik ezzel a névvel.

blog46 02.jpgAz indiai szipojok

Indiában, kezdetben, a Mogul birodalomban sokféle lovas és gyalogos katona szolgált, az utóbbiak közül nevezték az egyiket szipojnak. Az európaiak megjelenése előtt a szipojok a mogul birodalom és a mysorei királyság hadseregeiben jelentek meg. Aurangzeb mogul (1685-1707) állította fel az első szipoj alakulatot hadseregében. Ezek a szipojok muskétával voltak felszerelve, de harcuk során alkalmaztak gránátokat és rakétákat is. Fegyverzetük révén a szipojokat különösen ostromok esetén alkalmazták sikeresen. Aurangzeb mogul szipoj csapatai különösen kitüntették magukat Bidar, Bijapur Golconda ostroma során.

Szipojok brit szolgálatban

A XVIII. században az Indiai szubkontinensen megjelentek a különböző európai hódítók, és az azok érdekeit képviselő kereskedelmi társaságok. Ezek a hatalmak és társaságok a saját érdekeik és biztonságuk biztosítására a saját katonaság mellett egyre jobban támaszkodtak helyi toborzású hindu és muzulmán katonákra, köztük szipojokra is. Az idők folyamán ezek közül egyre jobban kiemelkedett és közel korlátlan befolyásra tett szert a Brit Kelet-indiai Társaság, amely segítségével a britek befolyásuk alá hajtották Indiát. A Társaság, már amikor megvetette a lábát támaszkodott különböző bennszülött katonákra, de ezek közül kezdetben a szipojok közössége csak egy volt a sokból. Azonban ahogy a Társaság hatalma és az általa ellenőrzött területek nőttek egyre több fegyveresre lett szüksége és ezek a katonák egyre inkább a helyi bennszülöttekből toborzott szipojok lettek.

Kezdetben a britek a szipojokat  Madras és Bombay környékén toborozták figyelembe véve az újonc fizikai alkalmassága mellett a kasztját is. Ugyan akkor a britek India más területein is állítottak fel szipoj alakulatokat. A bengáli hadsereg szipojait a brajman és a rajput közösségekből toborozták, akik a mai Uttar Pradesh és Bihar államokból területén éltek. Ezek a katonák Indiai más vidékein felállított szipoj alakulatoktól eltérően kizárólag magas kasztokhoz tartoztak. A szipoj alakulatok harcos közösségekből kerültek ki, az egy alakulathoz tartozó katonák gyakran nem csak egy vidékről, vagy faluból származtak de nem volt ritka közöttük a szoros rokoni kapcsolat, sőt a családi kötelék sem. Ezek a katonák teljes hűséget fogadtak a Kelet-Indiai Társaságnak, és hűen szolgálták azt.

A Társaság által a szipojoknak fizetett zsold ugyan nem volt magasabb, az Indiában szokásosnál, de viszont állandó jövedelmet jelentett annak, aki hűen szolgálta a britek érdekeit. Amennyiben a szipoj katonát külföldön vetették be külszolgálati díj illette meg, és a családjának lehetősége volt előleg felvételére. A Társaság biztosította s szipoj katonák ruházatát, fegyverzetét és felszerelését. A szipoj alakulatok ellátása állandó volt és központilag oldották meg. Ezek a juttatások éles ellentétben álltak a különböző indiai fejedelem szolgálatában álló sorstársaiktól, akiket ezek töredéke sem illette meg, sőt önmaguk ellátását nem ritkán fosztogatásból oldották meg.

Resize of blog46 03.jpg Resize of blog46 04.jpg

 

A Társaság hatalmának csúcsán, azaz a XIX. század közepén - közvetlenül az indiai felkelést megelőzően, amelyet gyakran hívnak szipoj lázadásnak is, noha nem csak cikkünk témájául szolgáló katonák vettek részt benne - 300.000 szipoj és 50.000 európai katona biztosította a britek uralmát csaknem egész India felett. Természetesen az, hogy ezzel amúgy nem csekély erővel ezt sikeresen meg tudták valósítani nem kis részben oka volt India megosztottsága miatt sikeresen alkalmazható oszd meg és uralkodj elvnek és a csaknem végsőkig hűséges szipoj katonáknak. Az 1857-es lázadás előestéjén a britek szolgálatában álló szipojok területi alapon megosztva a bombay-i, a madrasi és a bengáli hadseregbe szervezték. Ezek a hadseregek társadalmi összetételükben is különböztek. Míg a bengáli hadsereg sorait magas kasztokhoz tartozó hindukból és muszlimokból töltötték fel addig a két másik hadseregben a madrasiban és a bengáliban sokkal inkább támaszkodtak alacsonyabb társadalmi rétegek soraiból kikerült de fizikailag alkalmasabb harcosokra.

1856-ban új szolgálati szabályzatot léptette életbe a Társaság, nagymértékben csökkentette a szipoj katonák juttatásait. A továbbiakban nem voltak jogosultak nyugdíjra és már nem járt nekik a külszolgálati díj sem. Ezek a rendelkezések önérzetükben leginkább a bengáli hadsereg magasabb kaszthoz tartozó katonák önérzetét sújtotta legjobban. Mindeközben Indiában a britek egyre több társadalmi csoportot hangoltak maguk ellen és váltottak ki ellenszenvet, ami lázadás küszöbére sodort egyes vidékeket, sőt néha nyílt felkelések is kitörtek. Ezek elfojtására szolgáltak volna a szipojok, akiknek hűsége az új szabályoknak köszönhetően rohamosan megcsappant. A bengáli szipojok lázadásának egy gyúelegye egy tévhithez volt köthető. A brit hadseregben és az alkalmazásukban álló bennszülött zsoldosok soraiban egyre nagyobb számban alkalmazták a z 1853-as Enfield puskát. Ehhez a puskához új típusú, előre szerelt papírtöltényt rendszeresítettek, amelyet a közhiedelem szerint állati zsírral impregnáltak, amely disznózsír és faggyú keveréke volt. Az előbbi a muzulmán, míg az utóbbi a hindu katonák vallási előírásait sértette. Az, hogy ez a tabu leginkább a bengáli hadsereg magasabb kasztjaiban jelentett gondot jellemző példa, hogy volt eset, amikor egy alacsonyabb kaszthoz tartozó teherhordó szemére vetette a magasabb kaszthoz tartozó szipoj katonának, hogy azzal, hogy elharapta az állati zsiradékkal átitatott lövedéket, elvesztette magasabb kaszthoz való tartozását és ez által páriákká váltak. Ugyan a britek megpróbálták eloszlatni ezt a hiedelmet és a lövedéket is megváltoztatták oly módon, hogy ne keljen harapni, hanem lehessen tépni is, de az események menetén ez már nem segített. Az 1857 májusában Észak-Indiában kitörő lázadáshoz egyre több a bengáli hadsereg kötelékében szolgáló szipoj katona csatlakozott, vagy hagyta el helyőrségét és alakulatát. Ugyan akkor a másik két hadsereg szipojai nagyobb részt hűek maradtak, vagy legalább is semleges magatartást mutattak. Végül is a britek kicsit több mint egy év alatt sikerült leverniük a lázadást, majd az elkövetkező hónapokban stabilizálták uralmukat, miközben szörnyű bosszút álltak a lázadókon. Ekkor születtek azok a hírhedt képek, amelyeken ágyúkkal végeznek ki szipojokat és lázadó indiai előkelőségeket.

blog46 06.jpg

Ugyan a britek sikeresen verték le a lázadást, amelyet az utókor később India első függetlenségi háborújának is nevezett, de le kellett vonniuk a tanulságokat, hogy a továbbiakban a hatalmukat ezen a módon India felett már nem gyakorolhatják. A britek gyorsan cselekedtek, a Brit Kelet-Indiai Társaságot feloszlatták és vele együtt annak szipoj haderejét is. India a társaságtól közvetlenül a brit korona hatalma alá került. India megszállására az anyaországi csapatok mellett létrehozták az indiai hadsereget is. Az új indiai hadsereg soraiban a korábbiaktól ellentétben minimalizálták a bengáli katonák számát, az 1857 előtt létező 74 gyalog és 10 lovas ezredből az újjászervezés után mindössze 12 gyalogezred maradt meg, a többi vagy részt vett a lázadásban, vagy feloszlott, illetve feloszlatták. Ugyan akkor a hadsereg soraiba egyre több szikh illetve gurkha került. Az indiai tüzéralakulatokat, néhány hegyi-tüzér alakulat kivételével brit egységekkel váltották fel. Míg a lázadás előtt a bengáli reguláris szipoj ezredekben mindössze 26 brit tiszt, míg az irreguláris ezredekben alig néhány brit tiszt és tisztviselő próbálta irányítani a bennszülött katonákat, addig az új hadseregben növelték a brit katonák arányát. Az új hadsereg megtartotta a szipoj elnevezést, de ezek után már nem egyes alakulatokra alkalmazták, hanem a rendfokozat nélküli bennszülött katonák elnevezésére szolgált. Az átszervezés meghozta a hatását, amit az indiai hadsereg katonáinak helytállása mutatta, mind az első, mind a második világháborúban.

blog46 07.jpg

 

blog46 05.jpgSzipojok francia szolgálatban

1719-ben a Francia Kelet-Indiai Társaságmegalakulása után szipoj alakulatokkal bővítették a francia és svájci zsoldos csapatok létszámát. 1720-ra már 10.000 szipoj állt a zsoldjukban. Az 1760-as wandewashi döntő csatavesztés után a francia szolgálatba álló szipojok száma a minimálisra csökkent, de noha csekély számban fennmaradtak egészen 1898-ig, amikor is helyileg toborzott csendőrökkel váltották fel őket, miközben alakulataikat feloszlatták.

Szipolyok portugál szolgálatban

A portugálok szintén toboroztak szipojokat Indiában. Számos szipojt alkalmaztak szerte szét a portugál gyarmatbirodalom egész területén, beleértve Afrikát is. A szipoj (portugálul cipaio) elnevezés átragadt azon afrikai katonákra is, akiket a rend fenntartására alkalmaztak a fekete kontinensen.

 

A portugál szipojokhoz köthetően a szó megjelent Spanyolország északi felén is. A baszk szeparatisták gúnyolták a szipoj (baszkul Zipaio) szóval azokat a baszk rendőröket, akik Baszkföldet a megszálló hatalom szolgálatában álltak.

Figurák

Ennek az írásnak a megszületése jórészt Krisztián barátomnak köszönhető, aki elküldte legújabb alkotásait, amik indiai szipojok voltak. Ezek a figurák egyedi faragásúak nem már meglévő készletek konvertálásával születtek. A figurák egy német barátjának készültek, akinek blogjára érdemes ránézni, mivel meglehetősen egzotikus témákat is feldolgoz, mint például az én szívemhez is közel álló afrikai királyságok lovagjai:

http://historyin172.blogspot.hu/

Ezek az unikumnak számító figurák meg is vásárolhatóak a készítők webshopján keresztül.

http://www.fritz-figures.de/shop/catalog/browse?sessid=v8fZR3DYmo4xUcjRRmce9orUnR6kyx1LeXCiHeXHIBw7924Hp9sHKdUmVmH8pdML&shop_param=shop_overview_pager%3D3%26cid%3D2%26

Lássunk most ezekről a figurákról készült képeket:

blog46 08.jpg

blog46 11.jpg

blog46 12.jpg

blog46 13.jpg

blog46 14.jpg

blog46 15.jpg

blog46 16.jpg

blog46 17.jpg

blog46 18.jpg

(fotók: Takács Krisztián)

Ambasa

Szerző: ambasa  2013.01.04. 00:00 2 komment

Címkék: makettezés újkor csapattörténet India

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr674989932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KVadász 2013.01.04. 10:21:38

nem túl világos a figurák bőrszíne? vagy csak a képek sugallják ezt??

ambasa 2013.01.04. 20:21:00

@KVadász:

Igazából nem tudom, a képeket kaptam a babákat nem láttam élőben.

TG
süti beállítások módosítása