Folytatom prágai múzeum ismertetőmet a hadsereg harmadik múzeumával a Ziskov-hegyi Hadsereg Múzeumával. Ez az intézmény gyakorlatilag az ottani, cseh hadtörténelem bemutatására szakosodott, hasonlóan mint a mi egykori budavári múzeumunk.
A múzeum nem volt ismeretlen számomra, először 2001 késő őszén jártam ott, majd tizenkét esztendővel ezelőtt. A második látogatásomról itt olvashattok egy összefoglalót az akkori állapotokról és az Intézmény történetéről. Akkor a két látogatásom között, nem sok változás történt, így – megmondom őszintén – most sem vártam sokat. Nem véletlenül, az utolsó napra hagytam, azzal a felkiáltással, hogy bemegyek, és hamar letudom. Nagyobbat nem is tévedhettem volna...
Amikor oda értem már meglepett, hogy eltűnt a T-34-es, és a bejárat sem a megszokott helyen volt. Az előtérben a recepciónál lévő diákmunkás meg is kérdezte, hogy jártam-e már itt. Én lazán közöltem, hogy igen, 12 és 23 éve, mire megnyugtatott, hogy ez pompás, mert a múzeumot teljesen átrendezték. És valóban, egy teljesen új múzeumot nézhettem meg.
Az új kiállítást egy nagyon ötletes koncepció mentén építették fel. Lifttel fel kell menni a legfelső szintre és lefelé haladva jutunk az ókortól napjainkig. Na jó nem teljesen a legfelső szintitől mert a tetőteraszon egy kávézót alakítottak ki, ahonnan fél Prágára van kilátás. Innen lesétálva utunkat a 2. emeleten kezdhetjük meg.
Az első kiállítás az ókorral indít, majd nagyon hamar belecsöppenünk a középkorba, ahol a második teremben egy életnagyságú I. János cseh király található lovon, két kísérőjével. Ő volt az a király, aki vakon is rohamra indult, de ott is veszett a crecy csatában. És a harmadik teremben egy másfél huszita szekér másolatát - benne kezelőkkel - nézhetünk meg. Érdemes figyelni a tárolók melletti jelzéseket, mert kinyitható szekrényekben lévő tárgyakat kézbe vehetjük, pl. felpróbálhatunk sisakot, vagy más fegyverreplikákat. Ennek a szárnynak a második nagy témája természetesen a harmincéves háború amelyet pompás páncélok, és diorámák jelenítenek meg. Ennek a résznek a végén van egy érdekes életnagyságú display, ahol megnézhetjük, hogy egy XVII. századi muskétás, egy XVIII. és egy XIX. századi gyalogos, majd egy első világháborús és végül egy második világháborús lövész mennyi idő alatt tud leadni egy lövést bemutatva a teljes töltési folyamatot. Szerintem ez a rész a múzeum egyik, ha nem a legjobban sikerült része.
Ezzel szemben található az 1740-1914-es időszakot bemutató kiállítás, amelyben jelentős részt kap a königgratz-i csata. Ez a rész a világháborúra készülő Monarchia haderejének bemutatásával zárul. De mielőtt ide beérnénk egy galériás helyiségben fegyverritkaságokat és díszfegyvereket csodálhatunk meg. Itt olyan különleges fegyverek vannak beleértve szálfegyvereket, szerszámíjakat, pisztolyokat és puskákat, amelyek igazi fegyverműves remekművek.
Innen utunk egy emelettel lentebb vezet. Ennek a szintnek az egyik fele az 1914-18-as időszakot, míg a másik az 1918-38-as Csehszlovák hadsereget történetét tárja elénk. Mindkét kiállításon számos egyenruhába bújtatott próbababát, fegyvert, és mindenféle felszerelési eszközt tekinthetünk meg bele értve kisebb lövegeket, vagy akár motorkerékpárt is. A Csehszlovák hadsereget bemutató rész sorra veszi a haderő haderőnemeit, fegyvernemeit és szakcsapatait mindegyiket sorra mutatva be egy-egy tárlóval. Mégis ennek az emeletnek az egyik legnagyobb attrakciója egy külön terem, ahol egy első világháborús lövészárok zegzugos árkában találjuk magunkat. Ez önmagában nem lenne nagy durranás, hiszen ilyen számos más hasonló kiállításon láttam már, az azonban már a szó szoros értelmében nagy durranás az, ami ott történik a gyanútlan látogatóval. Amikor belépünk, ugyanis áthaladunk egy fotocellán, ami beindít egy mechanizmust. Először egy villanást látunk, mintha az ellenség lövegei tűz alá venné azt az állást, ahol éppen vagyunk, majd hamarosan követi egy nagy robaj, a becsapódás hangja, de itt nincs még vége a történéseknek, mert hamarosan zöld füst kezd el szivárognia az árok falából. Igen egy gáztámadást élhetünk át. Az árok többi része innentől a szokásos fedezék, mellvéd pihenő stb.
Innen lesétálva eljutunk a bejárati szintre amely szintén két részből áll, ráadásul több szinten. Természetesen az első fele az 1938-1948 időszak, vagyis a Csehszlovák államiság elvesztése és annak visszaállításának időszaka. Itt is számos egyenruhás bábú, fegyver, és lövegek, motorok stb. látható illetve néhány nagyobb repülőgép makett is illetve dioráma. Amit hiányoltam, a régi kiállításon volt egy ampuljomet, ami viszont most hiányzott a kiállításról. Ennek a résznek a másik fele a Csehszlovák Néphadsereg bemutatása majd az önálló Cseh Hadsereg tevékenysége a közelmúltig, beleértve a missziós tevékenységét is.
Ott jártamkor volt egy időszakos kiállítás a második világháború időszakáról sok életnagyságú diorámával.
A múzeum látogatása a hadsereg másik múzeumaihoz (Kbely, Lesany) hasonlóan ingyenes a belépés. Szabadon lehet fényképezni, bár sokszor elég sötét van. Apró megjegyzés, tapasztalatom szerint a csehek valamiért azt gondolják, hogy egy múzeumban sötétnek kell lenni, és inkább csak helyi megvilágításokat alkalmaznak. Ez odáig megy, hogy a II. világháború és az azt követő időszakot összekötő résznél van egy fegyvergyűjtemény, csak az üvegre ragasztott fekete betűket egyszerűen nem tudtam elolvasni. Amúgy a feliratok cseh és angol nyelvűek és a múzeumban ingyen wifi is van, az interaktív eszközök használatának elősegítésére. A múzeum ajándékbolttal is rendelkezik illetve cseh, angol és német nyelvű térképet is adnak ingyen a múzeum bejárásához.
Számomra az új múzeum egy igen kellemes meglepetés volt. Csak ajánlani tudom.
Tarr (Ambasa) Gábor
