Az 1987 szeptembere óta megjelenő Wargame Illustrated egy több, mint 100 oldalas színes angol nyelvű havilap, amely most már letölthető formátumban is megvásárolható. Minden szám általában egy fő téma köré épül, amihez több cikk is kapcsolódik. A magazinra erős befolyással bír a az új-zélandi Battlefront, ezért minden számban van egy, vagy több az éppen aktuális Flames of War-hoz kapcsolódó cikk, de megismerhetjük az Osprey kiadó legfrissebb könyveit is. Az újságban megjelenő játékleírások általában 28, 15, vagy 10 (1:100) méretarányban játszott csaták, csak a legritkább esetben fordul elő 20mm-es (1:72/76) méretarány. A legtöbb cikk egy történelmi háttérleírásból és egy hozzá kapcsolódó játékról szól. A leírásokban szereplő játszmák a legkülönfélébb szabályok szerint zajlanak, így némi képet alkothatunk az éppen divatos és használt játékrendszerekről. A lapban általában van egy képes beszámoló egy-egy nagyobb wargame fesztiválról is, illetve több gyártó is hirdet benne, így tudomást szerezhetünk jó pár, ismert és kevésbé ismert gyártó újdonságairól is. Wargame Illustratred honlapja

A blog hasábjain megpróbálok időről időre egy kis szubjektív összefoglalót adni ennek a magazin tartalmáról…

blog128-01_1.jpg

blog128-04.pngWargame Illustrated 2014. január (315)

Ennek a számnak a központi témája az 1944. végén, 1945. elején lezajlott könyörtelen német szovjet összecsapások, melynek az apropóját a FoW Desperate Measures könyve adja.

-Az első cikk a katlancsaták adta játéklehetőségeket taglalja, és ötleteket, forgatókönyveket ad annak lejátszásához.

-Egy 12 oldalas játékbeszámoló keretében ismerhetünk meg, egy az előző cikkben felvázolt kitörés lejátszását. Az új játék követi azt a tendenciát, hogy egyre több, és több páncélos makett kerüljön fel az asztalra és megmondom őszintén, ahogy néztem a játékról készült képeket, nagyon illúzió rombolónak tartom, azt ahogy egymás mellett pár milliméternyire sorakoznak egymás mellett egyvonalban a harckocsik.

-Egy riport keretében ismerhetjük meg a Donnybrook szabálykönyvet, amely az 1660. és 1760. közötti skirmish játékok megelevenítéshez használhatunk.

-Ez a szám sem tud meglenni valami hatalmas terepasztal bemutatása nélkül. Ezúttal a waterlooi csatát megelőző összecsapásról a quatre bras-itól olvashatunk. Megismerhetjük az előzményeket, röviden Wellington és Ney életútját, magát az ütközetet, a terepet, és azt is hogy lehet feleleveníteni mindezt a játékasztalon.

-Folytatódik az amerikai polgárháború seregeit bemutató sorozat. A mostani számban, mindkét oldal lovassága kerül terítékre, bemutatva a katonák felszerelését, fegyverzetét és a korabeli lovasság taktikáját. Számomra érdekes volt, hogy felhívta figyelmemet két érdekes kézi lőfegyverre is.

-A Historicon 2013-an mutatták be a Pickett híres rohamát is feldolgozó játékot egy 8x7,5 lábnyi asztalon. A készítők az Amerikában népszerű Fire & Fury szabály szerint játszották le, mintegy öt óra alatt a 17 kört. A déliek oldalán 421 gyalogos és lovas talp, és 126 ágyú míg az északiaknál ugyan ez 292 és 126 volt, ami 2-3 15 mm-es figurát jelentett minden egyes alapon. A cikkhez kapunk egy térképet illetve az újság honlapján hadrendet és forgatókönyvet is.

blog128-03_1.jpg

-Aki ismeri, vagy esetleg megvan neki a Dead Man’s Hand western szabály, most egy kiegészítő szkenáriót és négy, hozzávaló kártyát is kap az újságban.

-A Viktória királynő gyarmati háborúit bemutató sorozat ezúttal Szudánba visz minket. Megismerhetjük a Mahdi felkelést, annak győztes és hanyatló időszakát. Olvashatunk a különböző brit expedíciókról és azok csatáiról, belértve Khartum elestét és Gordon halálát. Érdekes módon ezúttal egy általam teljesen ismeretlen szabályt ajánlanak, a Cometh the Hour-t megspékelve néhány karakterszabállyal. Olvashatunk egy forgatókönyvet és kapunk hozzá egy részletes hadrendet a Black Powder szabálykönyvhöz igazítva a Khartum eleste előtti időszakból. Azt azonban meg kell mondanom, hogy aki kedvet kap ehhez, annak fel kell készülnie, hogy mindkét oldalon legalább 300-300 figurát kell megvásárolnia és kifestenie.

-Maradunk Afrikában, egy riport keretében ismerhetjük meg egy angliai baráti társaság Afrika napját, ahol több asztalon elevenítették fel a fekete kontinens és az európaiak nem éppen mindig békés kapcsolatát.

-Megismerhetjük, hogy miként készült a 2013-as Adepticon-on bemutatott Tarawa dioráma és hozzá egy forgatókönyvet a Bolt Action szabály alapján. Természetes kapunk egy hadrendet, bár kicsit illúzióromboló, ahogy a cikk megmagyarázza, hogy azért használnak a történelmi hűségnek nem megfelelő páncélosokat – Buffalo-t az Alligator, Shermant a Stuart, illetve Chi-Ha-t a Ha-Go helyett - mert azt, mon dieu, nem árul a Warlord.

-A vietnami háborúban használt amerikai páncélosokat ismerhetjük meg, természetesen a FoW nézőpontján makettekkel illusztrálva. Megmondom őszintén a képeket nézegetve, nem sok jót néztem ki a cikkből, de kellemesen csalódtam. Meglepő részletességgel tájékozódhatunk az írásból a Vietnám szolgáló amerikai csapatok – Hadsereg és Tengerészgyalogság – páncélosainak szervezéséről, taktikájáról, a hadszíntéri módosításokról, de még az egyéni festésükről is.

-Végül láthatunk egy képes beszámolót az antwerpeni Crisis 2013-ról.

 

blog128-02.pngWargame Illustrated 2014. február (316)

Rendhagyó módon, de nem példa nélküliként, a februári szám nem egy konkrét történelmi eseményhez kötődik, hanem a hadviselés egy sajátos formájához, a tengerparti rajtaütésekhez.

-Az első írás, egy rendes brit laphoz illően a kora középkori Angliába visz minket, ahol az Alfred’s Last Battle szabály alapján küzdhetünk egy szász nagyúr szerepét felöltve magunkra. A játék érdekessége, hogy ez egy kampány és természetesen rendelkezünk hajókkal is, amelyek segítségével akár rajta is üthetünk a királyi birtokokon.

-Maradva a témánál és a helyszínnél de ugorva néhány évszázadot, egy számomra eléggé meglepő történelmi tényt ismerhettem meg. Ismét a Brit-szigeteken járunk, de már az 1600-as évek első felében, amikor a békés polgároknak önmagukat és javaikat kell megvédeniük a török/szaracén kalózoktól, igen tőlük. Számomra teljesen meglepő módon az angol polgári forradalmat megelőző időszakban a muzulmán kalózok számos alkalommal csaptak le a dél-angliai és írországi partok falucskáira, hogy onnan szerezzenek be árút Észak-Afrika rabszolgapiacaira, de portyáik során még Izlandra is lecsaptak. A következő játék alapja is ez a téma, amit a Warhammer rövid életű Legends of the High Seas alapján néhány speciális szabály közbeiktatásával próbálnak újrajátszani.

-Ha nem is szorosan a témába vág de talán ehhez köthető az az óriásjáték, amely 28 mm-ben a francia flotta kitörését modellezi le Brestből 1801-ben. Igen az asztalon a vitorlás hajók 1:50-esek és ráadásul van belőlük öt francia és hét brit, köztük mindkét oldalon egy-egy első osztályú sorhajó is. Persze ehhez kell egy játéktér is, amely nem kisebb, mint 22x6 láb. Hogy mind ezt el tudjuk képzelni, a 14 oldalas cikket 35 fotóval illusztrálták. Megmondom őszintén, szép, szép, de nem igazán tudom, mi ebben a játék, sokkal inkább egyféle mutassunk nagyot verseny egyik részvevőjének érzem az egészet és azt gondolom, hogy ezek az óriás csaták sokkal inkább elveszik, mint meghozzák a játékhoz való kedvet, de ennek ellenére mostanában minden számba kerül egy-egy ilyen, de kétség kívül eddig ez vitte el a pálmát.

blog128-05.jpg

- Folytatódik az amerikai polgárháborús seregek egyenruháit és felszerelését bemutató sorozat, ezúttal a különcök kerültek sorra, azaz olyan csapatok, mint a zuávok, a vadászok, vagy éppen Brenadan mesterlövészei. Az írás már csak azért is érdekes, mert betekintést enged ezeknek az alakulatok uniformisának változásaiba is a háború folyamán.

-Úgy látszik nem múlik el úgy egy fél év, hogy ne jelenne meg egy újabb amerikai polgárháborús szabály, íme az idei első a Firebell, amit egy 6 oldalas írás mutat be.

-A Black Powder alapszabály úgy látszik egyre népszerűbb, de a készítők azt is belátták, hogy bizony igény van seregkönyvekre, maga a keretszabály az olyan játékosoknak, akik nem biztos, hogy eléggé tájékozottak a témában, vagy egyszerűen nem szeretik a vitás helyzeteket. Nos neki szól a Zulu, amely Dél-Afrika harcterein zajló játékokhoz nyújt segítséget.

-No nem csak Afrika déli csúcsán zajlottak akkortájt háborúk, a Viktória királynő háborúit bemutató sorozat hetedik része ezúttal Kínába, a boxerlázadás közepébe repít el minket, aminek mint tudjuk van osztrák-magyar vonatkozása is, így talán tekinthetjük ezt az írást egyben a Ferenc József háborút bemutató írás első tagjának is. Az az igazság, hogy eleinte nem nagyon kedveltem ezt a sorozatot, pedig a korszak közel áll hozzám, de egyre jobba megszeretem. Igazából tetszik, hogy a történelmi eseménynek bemutatása mellett mostanában nem mindig egy-egy kevésbé ismert szabályt is bemutat, és ez most sem történik másképp. A boxerlázadáshoz a Life & Limb szabályt ajánlják, amelynek igazi érdekessége, hogy egy kampányszabály, ahol van nevesített hősünk, aki ha megsebesül a játszma végén 3d6-tal meg kell határozni, hogy mi is történt vele, pl . ha 9-et dobunk, akkor elvesztette az egyik szemét és innentől minden lövését meg kell ismételni, és csak az is sikeres, akkor ért el találatot, de a többi is hasonló képen jópofa.

-A kötelező FoW cikk kivételesen érdekes témát boncolgat, egy interjú keretében mutatja be, hogy hogyan is lehet a híres 79. páncéloshadosztály keretében szolgáló Hobbart mókás műszaki harckocsijait megépíteni konverziók segítségével.

-Szintén FoW, de a keleti front. Azzal talán nem írok le túl nagy újdonságot, , hogy a szovjetek, mielőtt végső rohamra indultak volna Berlin ellen a és átverekedték magukat a Seelow magaslatokon, a kitörést a küstrini hídfőből hajtották végre. Igen ám de hogy került ez az odera-parti városka a kezükre, ennek történetét, illetve játszhatóságát taglalja az írás.

-Ez a szám egy képzelt múltba is elvisz minket, mégpedig a Dust Tactics alapján. Aki kíváncsi erre az 1947-ben zajló játékra, annak melegen ajánlom Roodie írását az Inkvizitoron. Egyébként ez után a beharangozó után, a márciusi számhoz mellékeltek egy 40 oldalas szabályleírást is, amelyből részletesebben is megismerhetjük a háttértörténetet. Ugyan nem hoznak lázba az ilyen játékok, de el kell ismernem a harceszközök elnevezéseit ötletesnek találtam.

-Az ehavi szám a readingi Warfare 2013-ról nyújt egy képes beszámolót.

 

blog128-06.jpgWargame Illustrated 2014. március (317)

Ugyan a márciusi szám vezérfonala az amerikai polgárháborúhoz, és azon belül Vicksburg ostromához kapcsolódik, de az az igazság, hogy ha nem nézzük a címlapot, egy zulu háborús számnak is nézhetnénk.

-Mint mindig, most is egy rövid történeti áttekintést kapunk, aminek a legfőbb célja, hogy megértsük a következő cikksorozatot.

-Vickburg ostroma nem csak egy klasszikus erődharc volt, hanem több megelőző ütközetből is állt. Ezek közül dolgoztak fel négyet, az Amerikában oly népszerű és már negyed százados múltra visszatekintő Fire and Fury szabály alapján, a hadihajós részekhez a Age of Iront alkalmazták. A cikk érdekessége, hogy a játékleírás mellett, azt is megtudhatjuk, hogy a valóságban mi is történt ott akkor.

-Az előző óriási ütközetek bemutatásánál, noha alapjában véve annyira nem szeretem a skirmish összecsapásokat, a témához kapcsolódó másik játékleírás mégis jobban megfogott. Az alaphelyzet szerint, a déliek egy kis beszivárgó csoportjának, egy éjszakai kommandó akció keretében el kell hallgattatnia az északiak ütegeit, amelyek folyamatosan bombázzák a várost. Mindehhez a Confederate Sortie szabályt és oldalanként egy-egy doboz 28 mm-es gyalogost (37-37 figura), és két doboz tüzért (6 löveg és személyzete) használtak fel.

-Úgy látszik befejeződött az előző lapszámokban közölt, általam nagyon kedvelt Outfitting sorozat, amely töviről hegyire bemutatta mindkét oldal hadseregének felszerelését és egyenruházatát. Talán ennek a megkoronázása az az alig két oldalas, fázisfotókkal és színkódokkal illusztrált, cikk amely az amerikai polgárháborús gyalogság kifestéshez ad hasznos tanácsokat. Ugyan a cikk 15 mm-es figurákat mutat be, de néhány mondat erejéig kitér a nagyobb, 28 mm-es babák festésére is.

-Bemutatásra kerül, a Salute-on debütáló Jugula rendszer, amely a császári Róma arénáinak világába röpít minket. A rendszer egy egyszerű sakktábla-osztású, azaz 8x8-as porondon játszik, úgyhogy helyhiánnyal küszködők előnyben. Ebből az első cikkből, is minden hasonlóból megismerhetjük a gladiátorok típusait, ami azért jó, mert mindenhol leírják, de viszont sohasem jegyezzük meg. Az írás második fele, már a szabályok alapjaival foglalkozik.

-A Saga amellett, hogy frissíti magát, új jópofa ötleteket is kipróbál. Ez a játék bemutató is a helyhiánnyal küszködőket segíti, noha ez a kora középkori játékrendszer korábban sem a nagy helyigényéről volt ismert. A most bemutatásra kerülő összecsapás legnagyobb előnye, hogy akár otthon az íróasztalon, vagy a dohányzóasztalon is le lehet játszani. A sötét középkort felelevenítő játékleírás helyszíne, ahol a szászok csaptak össze a vikingekkel egy király palotája, igazából sokkal inkább egy nagy háza, amely egy tucat helyiségből áll, és a szemben álló erők sem nagyobbak egy-egy doboznyi Gripping Beast figurából. Azért azt tegyük hozzá, hogy vagy némi energia és szabadidő ráfordításával megépítjük a helyszínt, amelyet aztán eléggé korlátozva használhatunk, vagy nem kevés pénzből megvásárolhatjuk a cikkben is szereplő 4Ground makettet.

 -Általában nem szoktam elolvasni a riportokat, két okból is, mert azok általában számomra meglehetősen semmitmondóak, általában olyanokról szólnak, hogy miért is erre, vagy arra esett a választásod stb. Hogy-hogy mot valamiért kivételt tettem, és mondhatom nem bántam meg. Az interjú egy jó értelemben vett „nemnormálisról” szól. Az amerikai Stephen St Clair, nem kisebb dolgot vett a fejébe, mint hogy elkészíti egy az egyben a waterloo csatát 6 mm-ben, persze ez így elsőre megmosolyogtató, de azután ahogy olvassuk a cikket, dolog egy kicsit kezd más megvilágításba kerülni. Az interjúalany 1968-ban ismerkedett, meg a wargame világával. 1971-ben hivatásos katonának állt és rá következő évben elkészítette az első 15 mm-es seregét, egy angol polgárháborúst, igen nem amerikait, hanem angolt, amiben minden egyes figura kilenc valóságos katonát jelenített meg. Később a 80-as években áttért a 6 mm-re és az amerikai polgárháborúra, de ekkor fordult a figyelme a napóleoni háborúk felé is. 1994-ben megvált a hadseregtől, de az USAID szervezet tagjaként 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban is megjárta Afganisztánt. Stephen a cikk során elárulta, hogy leginkább a Heroic & Ros figurákat kedveli, amelyekből egy több, mint 500 fős zászlóaljat 24-36 óra alatt fest ki, amelyben benne vannak az árkászok és a zenészek konvertálása is. És végül, hogy a waterlooi csata 1:1-es terve mennyire nem vicc ahhoz egy kis adalék, ma veterán hősünk több, mint 100.000 kifestett figurával rendelkezik, és a tervei szerint, a gyűjteményét majd egyszer egy múzeumban szeretné kiállítva látni. Ehhez nei sigazán tehetünk mást hozzá, mint hosszú életet és egészséget kívánunk Stephennek, hogy megvalósíthassa tervét.

blog128-07.jpg

-Mint a bevezetőben már említettem, a szám több cikk erejéig is megemlékezik a zulu háborúról, amelynek az egyik apropóját a Warlord Games 28 mm-es műanyag figurakínálata és a hozzá kapcsolódó Black Powder szabálykönyv Zulu kiegészítője adja. Egy hosszabb írás azt mutatja be, amint a vérszomjas zulu hordák, hogyan akarják elhajtani a telepesek jószágait, miközben azok buzgó imádkozás és heveny lövöldözés mellett várják a fehérek vezette natali baráti törzsek felmentő seregeit.

-Még egy zulus cikk, amely azonban kisebb méretarányú figurák tömeges összecsapását mutatja be egy sajátos szabályrendszer segítségével, amely a különböző oldalszámú kockák segítségével valósítja meg az egységek közötti különbségeket.

-A Fow felújította, és újra kiadta az olaszországi hadjáratot feldolgozó könyveit, amit el kezdett népszerűsíteni, egy rövid, az új könyvek tartalmát bemutató cikkel.

-A másik Battlefronthoz kapcsolódó cikk az amerikai 29. gyalogos hadosztályról szól, amelyből megismerhetjük a második világháborús ténykedését, a FoW szabályai szerinti sereg-összeállításait és egy kész sereget is, mind támadó, mind védő összeállításban.

-Ismét előkerült a harckocsik száz évét bemutató sorozat, amely ezúttal korunk lánctalpas erődjeiről szól. Megmondom őszintén nekem nem sok érdemi információt tartalmazott, amit talán érdemes megemlíteni, hogy felsorol néhány gyártót, amelyek gyártanak modern tankokat de egyszerűen annyira szelektív hogy az már-már nevetséges.

Ambasa

Szerző: ambasa  2014.11.04. 00:00 4 komment

Címkék: könyv Wargame Illustrated

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr1006788217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Matney 2014.11.04. 22:44:42

A Donnybrook szabályrendszert ismered? Ha igen, megköszönném, ha írnál róla pár sort.

ambasa 2014.11.05. 08:17:35

@EnvoyCorps:

Nem nagyon. A cikk szerint kell egy 4x4 lánas terepasztal, négy 3-12 fős csapat. A játék kártyavezérelt, minden karakternek, és minden csapatnak van egy kártyája és van egy kőr vége kártya, a húzás sorrendje szerint aktivizálódnak az egységek, ha kijön a kör vége, akkor a fel nem fedett lapok már nem játszanak. Az aktivált egység/karakter tud mozogni, lőni és közelharcba bocsátkozni. A Force on Force-hoz hasonlóan több oldalú kockákat kell használni a különböző minőségű figuráknál, az újoncok D6, a képzettek D8, az elitek D10 és hősök D12-t használnak, miközben a célszámok azonosak.
Nagyjából ennyi lényegeset sikerült kihámoznom a cikkből.

TG

Matney 2014.11.08. 09:44:50

Köszönöm! Gondolkodtam, hogy kipróbálom valamikor, bár a skirmishnél jobban kedvelem a nagyobb csatákat.

janos900 2014.11.15. 11:37:31

A Crisisrol beszereztem 8 WI-t, igy most majdnem utolertem magam. :)
süti beállítások módosítása