Anno amikor elkezdtem foglalkozni a harmincéves háborúval, és a hozzá kapcsolódó hadügyi forradalommal, még nem gondoltam, hogy ennyire felkelti majd az érdeklődésemet a korszak hadviselése. Írtam is róla két könyvajánlót, az elsőt a magyar a másikat, pedig az európai hadviselésről. Amikor a korszak magyarországi háborúiról olvastam, ezen belül a tizenötévesről, egyre inkább fogant meg a gondolat, hogy jó lenne jobban belemélyedni azokba a háborúkba, amikor már az európai haderők egyenrangú félként szálltak szembe az oszmán seregekkel. Ráadásul ezt a korszakot szerintem az is izgalmassá teszi, hogy ez megint egy nagy átalakulás időszaka. Elég csak arra gondolni, hogy ekkorra a korai hadivállalkozók ezredei, igaz még zsoldosként az állandó hadsereg részei lettek. Megjelentek az egyenruhák, és a kerek kalapot felváltotta a trikorn, a háromszögű csákó. Ahogy terjedt a muskétára tűzhető szurony, úgy veszítettek jelentőségükből a pikások, de még nem tűntek el teljesen.

Igazából nagyon hamar kiderült számomra - Buda visszavételéve kapcsán - az 1980-as években szerencsére számos könyv jelent meg a felszabadító háborúkkal kapcsolatban. Úgy döntöttem, hogy ezekhez - egy kicsit tágabban értelmezve a korszakot - még visszamegyek az időben és igazából a az 1600-as évek második felétől a pozserováci békéig tekintem át az elérhető, és a kezem ügyébe eső szakirodalmat...

- Bél Mátyás: Buda visszavívásáról (Zrínyi 1986.)

- dr. Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban (Budapest Fővárosa 1886.)

- ifj Barta János: Budavár visszavétele (Kossuth 1985.)

- R. Várkonyi Ágnes: Buda visszavívása 1686 (Móra 1984.)

- Péter Katalin, Szalai Anna - Buda ostroma 1686 (Szépirodalmi Kiadó 1986.)

- Szakály Ferenc, Rózsa György: Buda visszafoglalásának emlékezete 1686 (Európa 1986.)

*******

- Bél Mátyás: Buda visszavívásáról (Zrínyi 1986.)

Eredetileg nem akartam kortárs visszaemlékezést elolvasni az ostromról, csak megemlíteni a létezését. Azután egy antikváriumban szembe jött velem 600 jó magyar Forintért, aminek nem tudtam ellenállni.

Maga a könyv egy kis alakú alig 140 oldalas, puhatáblás, megsárgult lapú könyvecske. A könyv egy előszót tartalmaz, majd azt a 100 oldalas törzsszöveg követi, végül a jegyzetek illetve egy latin magyar szakszótár/szómagyarázat zárja.

A mű előszavából kiderül a könyv eredete, amelyet Bél Mátyás polihisztor az ostrom után 50 esztendővel írt meg „Az Új Magyarország történeti és földrajzi ismertetése” című művének egyik fejezeteként. Maga Bél Mátyás írása, jelentős részben a nagyszombati Franz Wagner jezsuita szerzetes és tanár 1719-ben Bécsben megjelent „Historia Leopoldi Magni” ostromleírásán alapul némi kiegészítéssel. Ez a kiadás kritikai kiadás, ugyanis hála a Perjés Géza szaklektornak, az eredetileg latinul megjelent magyar fordítás tartalmazza a szerző szövegének bizonyos értelmezését, illetve a jegyzetekben felhívja a figyelmet az esetleges tévedésekre.

A könyv és a fordítása egy lendületes, a régi szöveg ellenére olvasmányos mű. Nem kell bajlódnunk régies szófordulatokkal. Mind emellett pontos és részletes. Amit ír az a kor ismeretei szerint helytálló, vannak tévedései, de azok nem szándékosak, illetve onnan ered, hogy Bél Mátyás nem hadtörténész, így nem biztos, hogy pontosan tudta értelmezni Wagner írását. Erről egyébként a latin szószedet elején írnak. Mellesleg ez a rész számomra azért érdekes, hogy a sok szinonima és miatt nem is olyan egyszerű egy ilyen mű értelmezhető lefordítása. És e miatt le a kalappal a fordító Déri Balázs és a már említett lektor Perjés Géza előtt, akik egy olvasható fordítást adtak a kezünkbe.

Én azt gondolom erről a műről, hogy megéri rászánni azt pár órát, amit ez az alig több, mint 100 oldalas mű elolvasása kerül. Nekem személy szerint nagyon tetszett, és azt gondoltam sem kidobott pénz, sem elfecsérelt idő nem volt az amit rászántam. Mindenkinek, akit érdekel a téma és a korszak, csak ajánlani tudom.

- dr. Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban (Budapest Fővárosa 1886.)

Igazából nem akartam elolvasni ezt a könyvet, de mivel az mek.oszk.hu oldalon pdf formátumban elérhető úgy döntöttem, hogy mégis sort kerítek rá ebben az összefoglaló cikkben.

A könyveket a megírásuk szerint írom, de a valójában ezt olvastam el utoljára, így néha utalok majd a későbbi ismertetőkre.

Maga a könyv tíz fejezetből áll és 430 oldalon. Az első négy fejezet a politikai hátteret vázolja fel benne a francia-habsburg és, a belnémet viszonyokat beleértve a birodalmi katonai segélyt, és a pápai pénzügyi támogatást. A negyedik fejezet a magyar belviszonyokat mutatja be. A következő hat fejezet maga a Buda alá vonulást és az ostromot írja le. A könyv végén egy függelékben a térképek magyarázata található és egy kis cikk arról, hogy ki volt az első magyar, aki bejutott a várba.

Maga a könyv nem könnyű olvasmány a régies nyelvezete miatt, ugyanakkor e miatt érdekes. Lassan haladtam, de élvezet volt olyan szavakkal találkozni, mint: „hajdúk, vagy, mint őket szintén rendesen nevezték: talpasok” gátony, daczmű, víárok, tűzmérnök, lobgömb, ágyú telep, váracs. Maga a szöveges rész első négy fejezete volt az, ami újat adott, a korábbi olvasmányaimhoz képest. Ez a rész a külpolitikai történésekbe ad mélyebb betekintést. Igaz némileg elfogultan. Részletes a könyvben a magyar részvétel ismertetése. Szintén érdeme a könyvnek a térképek, bár sajnos a pdf változat minősége hagy kívánni valót maga után. Az is látszik, hogy az általam olvasott, későbbi könyvek sokat merítettek ebből a műből. Ami nem csoda, hiszen látszik a mögötte lévő, a kor színvonalán álló alapos kutató munka.

Annak ellenére hogy a később, a nyolcvanas években kiadott könyvek tartalma jórészt megegyezik ezzel, csak jóval olvashatóbb nyelvezettel. Mégis ajánlom azoknak, akiknek van idejük, és türelmük, hogy olvassák el a régies nyelvezet miatt, bár nem lesz könnyű dolguk.

- ifj Barta János: Budavár visszavétele (Kossuth 1985.)

Erre a könyvre véletlenül akadtam egy antikvárum szekérnél, potom 300 forintos áron. Úgy gondoltam, hogy ilyen áron, főleg az egyre inkább a téma felé fordulásom miatt nem lehet kihagyni.

Maga a könyv a Kossuth szivárvány sorozatának tipikus darabja. Kis alakú puhatáblás 250 oldalas mű amelyet számos illusztráció gazdagít. A szerzőről tudni kell, hogy az MTA tagja, a fő kutatási területe a Habsburgok.

Azt gondolnánk, hogy a könyv, mint annyi más társa Bécs sikertelen ostromával kezdődik, de nem. A szerző mielőtt belekezdene az ostrom ismertetésébe, megpróbálja felvázolni azt a bonyolult helyzetet amelyben a magyarság ebben az időszakban volt. Így a könyv a kuruc mozgalommal és Munkács várának ostromával kezd, amelyre epizód jelleggel majd vissza-vissza tér. Igazából ezzel azt a bonyolult helyzetet vázolja fel az olvasónak, hogy magyarként és keresztényként, miközben óhajtotta a békét és a királyság visszaállítását, de ezt nem Habsburg uralom alatt, amelytől nagy adókat, és vallási elnyomást kapott, miközben a porta uralma alatt, viszont pangás és folyamatos békétlenség volt az osztályrésze. Persze egész máshogy látta egy nyugat-dunántúli kisnemes, egy felső-magyarországi polgárt, egy hegyaljai paraszt, vagy épen egy erdélyi szász, vagy székely.

A könyv első, bevezető része ezt és a török világot mutatja be Magyarországon. Ez után természetesen Bécs ostromától indít a könyv, majd röviden ismerteti az ezt követő harci cselekményeket az 1686-os ostromig, beleértve a sikertelen 1684-est. Majd következik az hadseregek bemutatása és a tényleges ostrom eseményeinek részletes ismertetése. A könyvet az ostrom utáni események és az azt követő háborús események rövid ismertetése követi, majd a szerző személyes véleménye zárja.

A könyv színes leírás, bár a Munkács vonal belekeverése nekem idegenül hatott, és felesleges szálnak éreztem. A terjedelme ellenére nekem Sugár István és Nagy László a korábbiakban már ismertetett művei katonailag pontosabb leírásként hatottak rám. Ez azonban nem jelenti, hogy ez nem lenne jó, inkább csak kevésbé katonás. Ez a könyv is nagymértékben támaszkodik a korabeli leírásokra, de majd minden könyv ezeket a forrásokat használja és ezekkel színesíti a leírásait. Ami ebben a könyvben különleges, az az, hogy nem hallgatja el az ostrom negatív eseményeit, az ostrom utáni fosztogatást. Ugyanakkor érdekes módon, a szerző próbálja megmagyarázni a Habsburgok kormányzási indokait és megértetni velünk, hogy ami a magyar Nemzetnek káros volt, azt nem egyfajta német rosszindulat, hanem a birodalmi kormányzati logika diktálta. Ez érdekes, hiszen az előző rendszerben (is) volt egyfajta negatív megítélése (nem ok nélkül) a Habsburg uralomnak amit a szerző megpróbál árnyalni. Külön kiemelendő, hogy kitér és elemzi azt a kérdést, hogy ki is volt az első aki bejutott a falakon belülre. (lásd fentebbi ismertető)

Ez egy jó, olvasmányos leírása az ostromnak, de nem a legjobb. Amellett, hogy pontosan ismerteti az ostrom eseményeit, mégis látszik, hogy a szerző történész és nem hadtörténész. Másra helyezi a hangsúlyokat, amelynek van előnye és hátránya is. Van nála jobb hadtörténeti leírás, de arra mindenképpen jó, ha valaki az átlagosnál alaposabban akarja megismerni az ostrom történetét.

- R. Várkonyi Ágnes: Buda visszavívása 1686 (Móra 1984.)

Anno a Móra kiadónak volt egy hadtörténeti sorozata csaták címmel, amelybe olyan ütközeteket mutatott be, mint Lepanto 1571. Borogyino 1805, Pákozd 1848. Amiens 1918. Ebbe a sorba tartozik bele ez a kötet is.

A könyv a sorozat formátumát követi. Kis alakú, négyzetes formátumú 380 oldalas, gazdagon illusztrált mű. A szerző történész, művelődéstörténész, fő kutatási területe a kuruc-kor.

Maga a könyv érdekesen indul, hiszen rendhagyó módon Eger 1552-es ostromával kezd. Ennek megfelelően, noha az ostromról szól, de sokkal tágabb képet vetít elénk és megmutatja a magyarság helyzetét a két nagyhatalom a Habsburgok és az Oszmán birodalom között. Ez, a mellett, hogy bemutatja az ostromot végigkíséri a könyvet. A könyv újdonsága, hogy kitér az utókor emlékezetére a kötet végén.

Természetesen ez a könyv nem nekem, hanem a 10-14 éves korosztálynak szól. Ez egy dicséretes dolog, hogy felkelti a történelem iránti érdeklődést. Természetesen erre nem az ostrom pontos leírása a legjobb forma. Saját tapasztalatom szerint, ha egy témáról olvasok, akkor általában az első könyvhöz viszonyítok, és csak nagyon nehezen változtatom meg az első véleményemet. Ezzel a könyvel épp ez a bajom, hogy szerintem egy hamis képet ad. A könyv erénye és egyben hibája, hogy eltúlozza a magyarok érdemeit a vár megvívásában. Természetesen nem jó ennek tagadása, de ez a könyv egy teljesen hamis képet fest a magyarok részvételéről az ostromban, miközben a külföldiek érdemeit meg kisebbíti. Ez szerintem nem jó. Ez nem azt jelenti, hogy megmásít dolgokat eseményeket, hanem azt, hogy ezekből önkényesen válogat. Ugyanakkor a könyv jó példa arra, hogy az előző rendszerben is volt hazafias nevelés, minden tévhittel ellenében.

Sajnos a könyv pontatlanságai és irányított tartalma miatt sokkal inkább mesekönyv, mint történelmi mű, mint ilyen viszont illik a Móra kiadó profiljába.

*****

Buda ostromával kapcsolatban még meg kell említenem két könyvet, amelyek a korabeli levelezéseket és naplókat adta közre a 300. évforduló kapcsán. Én ezeket a könyveket nem olvastam el, mert a többi könyv jelentős mértékben ezekre épít, hivatkozik és ezekből idéz. Azoknak akik maguk akarnak véleményt alkotni érdekes lehet, mivel máshogyan is súlyozhatják az eseményeket, illetve belőlük néhány, apróbb részletet is megismerhetnek. Én úgy gondoltam, hogy ezt meghagyom a történészekre, ezen korabeli írások szűrését meghagytam neki. Ennek ellenére, akit érdekel a téma, jó ha tudja hogy léteznek ezek a művek is:

- Péter Katalin, Szalai Anna - Buda ostroma 1686 (Szépirodalmi Kiadó 1986.)

- Szakály Ferenc, Rózsa György : Buda visszafoglalásának emlékezete 1686 (Európa 1986.)

Hát ennyi fért bele az második részbe, folytatása következik...

Ambasa

Az első rész: 367. Könyvek a török alóli felszabadító háborúkról I.