Anno amikor elkezdtem foglalkozni a harmincéves háborúval és a hozzá kapcsolódó hadügyi forradalommal, még nem gondoltam, hogy ennyire felkelti majd az érdeklődésemet a korszak hadviselése. Írtam is róla két könyvajánlót, az elsőt a magyar a másikat, pedig az európai hadviselésről. Amikor a korszak magyarországi háborúiról olvastam, ezen belül a tizenötévesről, egyre inkább fogant meg a gondolat, hogy jó lenne jobban belemélyedni azokba a háborúkba, amikor már az európai haderők egyenrangú félként szálltak szembe az oszmán seregekkel. Ráadásul ezt a korszakot szerintem az is izgalmassá teszi, hogy ez megint egy nagy átalkulás időszaka. Elég csak arra gondolni, hogy ekkorra a korai hadivállalkozók ezredei, igaz még zsoldosként az állandó hadsereg részei lettek. Megjelnetek az egyenruhák, és a kerek kalapot felváltotta a trikorn, a háromszögű csákó. Ahogy terjedt a muskétára tűzhető szurony, úgy veszítettek jelentőségükből a pikások, de még nem tűntek el teljesen.

Igazából nagyon hamar kiderült számomra, hogy Buda visszavételéve kapcsán az 1980-as években szerencsére számos könyv jelent meg a felszabadító háborúkkal kapcsolatban. Úgy döntöttem, hogy ezekhez - egy kicsit tágabban értelmezve a korszakot - még visszamegyek az időben és igazából a az 1600-as évek második felétől a pozserováci békéig tekintem át az elérhető, és a kezem ügyébe eső szakirodalmat...

-Sugár István: Lehanyatlik a török félhold (Zrínyi 1983.)

-Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon (Zrínyi 1986.)

-A szentgotthárdi csata - Háború és béke Zrínyi Miklós korában (Szülőföld 2015.)

blog367_cimkep.jpg

*******

blog367_lehanyatlik_a_torok.jpg-Sugár István: Lehanyatlik a török félhold (Zrínyi 1983.)

Megmondom őszintén Sugár István neve számomra nem sokat mondott. Igazából amikor, elkezdtem keresni az idevágó könyveket, valahol rémlett ennek a címlapja, de összekevertem egy másik hasonlóval, így először azt szereztem be. Azonban amikor Petyó barátommal szóba került a téma, kiderült, hogy ez két külön mű, ráadásul nem is azonos szerzőtől. Így egy szerencsés tévedés egyszerre két könyvet repített a polcomra. Maga könyv természetesen ma már csak antikvár példányként kapható. Jómagam, egy kis keresés után, az interneten keresztül, potom 750 Ft-ért jutottam hozzá.

Maga a könyv egy kis alakú, keménytáblás mű. Nagyon gazdagon illusztrált csaknem 500 oldalas mű. A szerző 1683-as Bécs ostromától, az 1718-as pozserováci békéig 45 fejezetben dolgozza fel a magyarországi felszabadító háborúk történetét.

A mű hagyományos módon épül fel, és a fejezetek az időrendet követik. Általában egy-egy fejezet egy-egy év hadi-eseményeit mutatja be, de vannak kivételek, mint pl. Buda ostroma, vagy olyan esztendők, amelyekben több jelentős összecsapás is lezajlott. Ezek külön fejezeteket kaptak, illetve van a könyvben néhány, a hadviselésre, vagy épen a magyarországi állapotokra vonatkozó áttekintő, mélyebb hátteret adó rész is.

A mű igen olvasmányos, ugyanakkor szakmai is. A könnyebb megérthetőséget segíti a sok térkép, váralaprajz, de a csataképek és a katonákat, hadvezéreket, fegyvereket ábrázoló képek is. Amikor olvastam az első benyomásom szerint inkább ismeretterjesztő műnek tekintettem, de ahogy egyre jobban belemélyedtem jöttem, rá, hogy noha nincsenek benne lábjegyzetek - amelyeket mellesleg igen ritkán olvasok csak el - nagyon alapos és szakmai mű. Szerintem Sugár István zseniálisan ötvözi a szakmaiságot az olvasmányossággal. Hiába van benne rengeteg adat, én mégis könnyen haladtam benne. Egyszerűen faltam a könyvet. Addig nem is gondoltam, hogy a korszak hadviselése ilyen izgalmas és változatos. Ennek igazolására elég elolvasni a Buda vár visszavételére vonatkozó részeket.

Ha negatívumot kell megemlítenem, az csak a könyv nyomdai minősége. Hiába keménytáblás, sajnos a papír minősége nem a legjobb és ezért a képek sem túl jó minőségűek, de ezt tudjuk be a korszak könyvkiadásának. Ugyanakkor, ennyire talán még sohasem találkoztam, hogy egy mű szövegét ilyen jól követi az illusztrációja. Mindig panaszkodok, hogy a csataleirásokhoz nincsenek jó térképek, amelyeken lekövethetem az eseményeket, na ez nem az a könyv. Itt minden fejezethez térképek, váralaprajzok kapcsolódnak, amelyeken pontosan végigkövethetőek az események. Egyszerűen nem tudok mást írni: le a kalappal!

Azt kell mondanom, hogy régen olvastam ennyire jól megírt művet, ahol a szakmaiság, és az olvasmányosság ennyire összhangban van. Azt gondolom, ha valakit csak egy kicsit is érdekel ez a nem túl népszerű, és ismert időszak Sugár István könyvét mindenképpen olvassa el.

 

blog367_nagy_torok_vilag.jpg-Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon (Zrínyi 1986.)

Nos ez volt az a könyv, amelyet egy szerencsés tévedés folytán elsőként szereztem be egy antikváriumból 600 jó magyar Forintért. Nagy László, noha rutinos szerző, az előbb ismertetett mű miatt nem volt könnyű helyzetben. Mivel évforduló volt, remek alkalom volt feldolgoznia a felszabadító háborúkat, amelynek szakavatott ismerője, hiszem a több könyvet is írt a hajdúkról, az erdélyi fejedelmek haderőiről, gyakorlatilag az 1600-as évek magyarországi hadviseléséről és hadairól.

Maga mű nagyon hasonló formátumú, mint a fentebbi. Kis alakú, kicsit több, mint 400 oldalas puhatáblás kiadvány. Nagy László Sugár Istvánnal ellentétben, nem a kézenfekvő időrendi sorrendet választotta, hanem a személyeken keresztül mutatja be az eseményeket. Igazából Nagy László is az időrendet követi, de az egyes fejezetek között vannak átfedések, vagy épen visszatekintések. Maga a mű - saját tagolása szerint - három nagyobb részre osztódik. Az első egy általános áttekintő a török világról, illetve ezen belül Magyarországról, mintegy 60 oldalon. A második nagyobb rész adja a könyv gerincét, amely a korszak császári és oszmán hadvezéreit mutatja be. Megismerhetjük Kara Musztafát Bécs megostromlóját, Lotharingiai Károlyt Buda felszabadítóját, Abdurrahman pasát, Buda védőjével, Badeni Lajost, aki Buda visszavétele után alig pár év alatt kisöpri Magyarország túlnyomó részéről a törököket, Körpülü Musztafát, aki megpróbálta megfordítani a hadiszerencsét, Veterani Frigyest Erdély védelmezőjét, és végül Savoyai Jenőt, aki új alapokra helyezte a török elleni háborúkat és végül döntő vereséget mért rájuk. Ezek a hadvezéri életrajzok általában olyan 30-50 oldalt tesznek ki, de ezek is alfejezetekre oszlanak. A mű harmadik része a magyarság kettős viszonyát mutatja be a felszabadító háborúkhoz. Ne feledjük, a mi szempontunkból nem teljesen egyértelmű a háború megítélése, hiszen egy megszállást egy másik követett. Ez a rész ezt az ellentmondásos helyzetet próbálja bemutatni és árnyalni, ahol egyáltalán nem volt egyszerű a "jó" oldalra állnia egy magyar embernek.

Az előző könyvvel ellentétben, nem mutatja be háború második, rövidebb szakaszát, és az 1699-es karlócai békével zárul. A művet egy részletes, tizenöt oldalas időrendi összefoglaló zárja le.

Nagy László műve kevésbé illusztrált, mint az előző, ezért formátumát tekintve töményebbnek tűnik. Én szeretem ha egy szerző nem a hagyományos megoldásokat követi, így nekem tetszett, hogy nem a sokványos időrendet követi, hanem a főszereplők köré fűzi fel a történetet. Szerintem nagyon jó megoldás, hogy az háború legfőbb eseményét - Buda visszavételét - egymás után ismerhetjük meg mindkét oldalról. Szerintem Nagy László, rutinjánál fogva igen jól oldotta meg a feladatát, és ismerteti meg velünk az 1683-tól 1699-ig tartó háborút. Ha valami nem tetszett, egy apróság. Valamiért a szerző, általam ismeretlen okból, úgy gondolta, hogy az akkor igen népszerű Illatos kert miatt valamiért be kell vinni egy kicsi bulvárt. Így a török világ ismertetésénél, még talán érthető, hogy bemutatja a hárem világát, de az már kevésbé érthető, hogy erre miért kell állandóan visszatérnie, az meg aztán már teljesen érthetetlen, hogy mi köze van Savoyai Jenő életének Velence erkölcseihez, ahol azok az adomák, pont nem vele történnek meg, vagy Badeni Lajosnak Párizs hálószobatitkaihoz. Ugyanakkor érdekes vonulata, vagy épen gondolata Thököly Imre személyének és tragikus életútjának bemutatása a szerzőtől, illetve az, hogy mi is lehetett volna belőle.

Szerintem ez is egy érdekes mű, és jól kiegészíti a fentebb bemutatottat. Noha én ezt olvastam előbb, de szerintem szerencsésebb lett volna egy fordított sorrend. Ennek egyik oka, hogy Nagy László nem írja le olyan részletességgel a hadi eseményeket, de ugyanakkor mélyebben ábrázolja a főszereplőket. Én minden esetre csak ajánlani tudom ezt a művet is, már csak azért is, mert ez mind a két (három) hadviselő felet bemutatja, amellyel egy teljesen más, sokkal árnyaltabb képet alakíthatunk ki magunkban.

 

blog367_szentgotthardi_csata_1664.jpg-A szentgotthárdi csata - Háború és béke Zrínyi Miklós korában (Szülőföld 2015.)

Nos ez az a könyv, amely nem az 1683-ban meginduló felszabadító háborúról, hanem egy azt megelőző időszakról szól.

Maga a könyv hála a lokálpatriótizmusnak, és gondolom a befolyásos helyi képviselőnek, aki ráadásul a honvédelmi miniszter is volt, köszönhető. A politikai állásfoglalásomtól függetlenül azt kell mondanom, még több ilyet. Jó dolog, ha egy település, régió, vagy éppen közösség odafigyel a múltjára és ápolja is azt.

Ugyan nekem a pdf változat van meg de volt szerencsém kezembe fogni egy antikváriumban a papir alapú változatot is. Maga a könyv szép kiállítású nagyalakú keménytáblás, 400 oldalas kiadvány. Látszik rajta, hogy mire készült, mind kivitelében, mind tartalmában. Ez Szentgotthárd városának egy emlékkönyve.

Maga a könyv 400 oldalon sokféle képen mutatja be a szentgotthárdi csatát és a hozzá kapcsolódó 1664-es eseményeket, illetve előzményeit. Maga a kiadványt a polgármester több nyelvre lefordított köszöntőjével kezdődik, amelyet Csuk Ferenc, a csatáról írt hosszabb költeménye követ. A számomra érdekes rész - a tanulmányok - az 50. oldaltól kezdődnek. Bevallom a könyvet kivonatosan olvastam és leginkább erre a részre koncentráltam. A következő 250 oldalon összesen 9 hosszabb-rövidebb tanulmány található. Az írások 20-50 oldalasak. Ezek felölelik az 1664-es esztendő főbb eseményeit, beleértve a csatát és Zrínyi-újvár elestét is. Megvilágítják az események előzményeit, bemutatják a csatatér tágabb és szűkebb környezetét, illetve ismertetik a korabeli török és francia visszaemlékezéseket. A tanulmányok sorát Perjés Géza írása nyitja, melyet a korszak neves kutatóinak esszéi követnek. A könyv második részében - amelyet nem olvastam - megismerhetünk egy korabeli mondát, megismerhetjük a környék emlékhelyeit, illetve Szentgotthárd városának a csatára való emlékezését. A könyvet, ismét több nyelven írt összefoglaló, illetve egy kronológia, egy rövid ki-kicsoda és egy minilexikon, fogalomtár zárja.

Maga a könyvnek az általam olvasott, a tanulmányokat és a záró melléklet részt is beleértve tetszett. Nem könnyű olvasmány. Egyes tanulmányok jobban lekötöttek, egyesek kevésbé. Egyesek olvasmányosak voltak, mások kevésbé, de ez teljesen természetes, amikor több szerző, más-más témáról ír. Alapvetően a saját tudásom szerint, ezek az írások számomra érdekesek, érthetőek és színvonalasak voltak. Megismerhettem belőle az eseményeket, és Perjés Géza írása nagyszerűen rekonstruálja a csatát. Tetszik benne, hogy nem kinyilatkoztat, hanem ha források ellentmondanak, akkor azt is ismerteti. Így nem a szerző által kedvelt verziót ismerhetem csak meg. Ugyan ennyire érdekesek korabeli török és francia visszaemlékezések, illetve a Zrínyi és Montecuccoli kapcsolatát boncolgató írás is (bár itt éreztem egy kis szépító szándékot is a szerző részéről). Ha valami nem tetszett, az a kötet végén található fogalomtár volt. Kicsit kilógott az egészből, olyan volt, mintha azt egy amatőr helytörténész írta volna, minőségében teljesen elütött a tanulmányoktól.

Én azt gondolom, hogy akit érdekel ez, a magyar történelem egy kevésbé ismert részlete, érdemes elolvasnia a tanulmányokat, vagy legalább is azok egy részét. Ez a mű nagyban segít megismerni a korszakot, és azt, hogy abban a korban egyáltalán nem volt olyan egyszerű magyarnak lenni két nagyhatalom sakkjátszmájában, de azt is megismerhetjük belőle, hogy azért a császári udvar egyáltalán nem volt annyira Zrínyi- és magyarellenes, mint azt később tanították.

A könyv itt érhető el pdf formátumban.

 

*******

Azt gondolom, ebben cikkben nem csak könyveket, hanem a korhoz kapcsolódó videókat is érdemes ajánlanom.

 

-Így elsőként következzen az előbbi könyvajánlóhoz kapcsolódó, a Digitális Legendárium tartalmas filmje: A szentgotthárdi csata és a vasvári béke

 

-A másik, a fő témánkat mutatja be: Dr. Borbély Zoltán: Magyarország felszabadítása a török uralom alól (1683-1718) amely a Líceum TV csatornáján található:

 

Hát ennyi fért bele az első részbe, folytatása következik...

 Ambasa

Szerző: ambasa  2022.01.04. 00:00 Szólj hozzá!

Címkék: könyv hadtörténelem újkor Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://karosszektabornok.blog.hu/api/trackback/id/tr1416792852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása