Mióta történelmi terepasztalos stratégiai játékokat játszok, többször szöget ütött a fejemben, hogy az adott kor magyar seregét meg kellene csinálni. Még ha soha nem is használom őket, legalább a magyarságtudatom miatt. Tervben van egy 2. világháborús magyar sereg, elsősorban a 1941-42-es évekre kihegyezve, egy korai 1. világháborús sereg, de gondolkodtam már valamilyen középkorin is. Igaz, utóbbi csak ötlet szintjén fogalmazódott meg bennem, a másik kettőért már lépéseket is tettem. Nemrég az Inkvizítoron közösen rendeltünk a Modelhobbies-től. Kaptam a kedvező ár adta lehetőségen és én a Strelets 1:72-es osztrák-magyar gyalogságát rendeltem.
Korábban riogattak, hogy a Streletsnek nagyon rossz minőségű figurái vannak, gyakorlatilag sorjaboglya az egész. Az 1. világháborús német seregemhez már rendeltem tőlük ulánusokat és meg kell mondanom, hogy pozitívan csalódtam. Nem volt olyan rossz a minősége. Így a jó tapasztalaton felbuzdulva bátorkodtam mégegyszer ezt a gyártót választani. (sok választási lehetőségem amúgy sem volt, mert nem sokan gyártanak ilyen készletet) Persze rendelés előtt azért ránéztem a plasticsoldierrewiev-n, de most majd kiderül, hogy a lovasokkal csak szerencsém volt-e.
Kibontva a dobozt hasonló látvány fogadott, mint legelőször. Konkrétan elég randák a keretek. Nem a rajta levő figurák, hanem csak első ránézésre elborzasztó az összhatás. Négy ugyanolyan keretet adnak, keretenként tíz figurával, tehát összesen negyvenet. A kereteken minden figura különböző, nincs két egyforma póz, de végeredményben így is minden figurából négy lesz ugyebár. A pózok amúgy nekem tetszettek, nincsenek más gyártókhoz hasonló „lehetetlen” beállású figurák, gondolok én itt pl. a Revel „műkorcsolyázó” angol gránátot dobó gyalogosaira. (a bemutatkozó cikkemben látni őket az egyik képen) Az egyetlen figura, ami nem tetszik, az sajnos pont a nehézfegyveres. Szegény baka a hónaljához szorítva áll valamilyen dobtáras könnyűgéppuskával, amolyan korai Rambó módjára. Ez valahogy nálam nem passzol hozzájuk. Őt ki is fogom venni majd a csapatból vagy megpróbálom felhasználni valamilyen konverzióhoz. Sajnos így nincs semmilyen nehézfegyver hozzájuk, tehát muszáj lesz beszerezni valahogy legalább egy géppuskát. A figurák öntési minőségével nekem nincs bajom, szerintem jól használhatóak. Igaz nem egy Ceasar szépségű és pontosságú munka, de azért megteszi. Sorja sincs rajta több mint másnál. Az azonban rögtön szembetűnik, hogy az arányok nem a megszokottak. A figurák testrészeinek egymáshoz viszonyított aránya kicsit torzított, nem a valódi embernek megfelelő, annak ponosan lekicsinyített másolata. Nincs ezzel semmi gond, nem torzak a honvédek, inkább csak kapnak tőle egy aranyos bájt. Ambasa úgy hívja az ilyen figurákat, hogy „olyan kis Svejk-ek”. A Renegade Miniatures figuráinál figyelhető meg ilyen Svejk-ség, de ők 28mm-ben gyártanak. Én 1:72-ben ilyet még nem láttam. Az asztalon szerintem jól fognak mutatni.
Mivel szeretek mindig legalább egy kevés hátteret is adni a csapataimnak, mindjárt kiötlöttem, hogy ők a nagyváradi 37. honvéd gyalogezred IV. zászlóaljának kötelékébe fognak tartozni. Legfőképpen az olasz hadszíntéren szeretnék velük játszani (nézegettem már Olaszokat melléjük, és szerintem a közeljövőben veszek is majd). Hogy miért pont a 37/IV.? Mostanában olvasgatom a nagyháború.blog.hu-t és ott kiváló forrásokat lehet taláni róluk. Ilyen például Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója vagy Hary József visszaemlékezéséből íródott könyv, aki a zászlóalj egyik géppuskás szakaszának parancsnoka volt. A forrásokból remekül lehet követni útjukat az Isonzó menti harcokban. A könyv címe amúgy Az Utolsó Emberig és ajánlom mindenkinek elovasásra. 1915-ben a zászlóalj részt vett az első ütközetekben Tolmein, Dolje, a Krn és a Mrzli Vrh hegységek környékén. Ekkoriban még minden kialakulóban volt, nem voltak még erős lövészárok rendszerek, kiépített állások, ezért még igen mozgalmas volt a harci helyzet. Egy-egy magaslat többször is gazdát cserélt, akár egy nap alatt is. Számomra ez az igazán érdekes része a Nagy Háborúnak, nem az állásharc.
Ha lesz időm, szeretném kifesteni is majd őket természetesen, de nem ez az elsőrendű feladat most. Bár az is lehet, hogy egyszercsak rámjön valami és gyorsan, pár nap alatt elkészítem a figurákat. Volt már ilyen.
Ajánlott linkek:
http://www.plasticsoldierreview.com/Review.aspx?id=1579
http://nagyhaboru.blog.hu/2012/03/12/dr_kemeny_gyula_naploja_1_resz
Petyo