Az év utolsó hétfőjén Ákos barátomnál egy amolyan év végi wargame fesztivál zajlott, amin egész nap dörögtek a fegyverek. A délelőtt folyamán egy új bimbózó, ígéretes rendszerrel ismerkedtem meg a Dicső napok 1848-cal, amely már bemutatkozott a Games-Dayen, míg délután a szokásos középkori WAB összecsapás zajlott a Magyar Királyság és a létére törő Porta hadai között. A WAB-ról már írtam ezen oldalon, úgyhogy most inkább az előbbi játékról szeretnék egy képes beszámolót közzétenni.
A játék 15mm-es jórészt saját készítésű figurákkal zajlott, bár mindkét oldalon tűntek fel hivatalos gyártók által készített figurák is. Maga a Dicső napok 1848, talán nem túl meglepó módon, egy régebben általam is néha játszott szabály, az amerikai polgárháborúra írt, és valamikor az ősidőkben lefordított Dicső napok az 1848-49-es Szabadságharcra módosított változata. Aki nem is merné a szabályt, annak elmondanám, hogy a rendszernek van egy érdekes sajátossága, amely kicsit megbolondítja, és némi taktikai gondolkodásra készteti a játékosokat. Hogy mi is ez a csavar? Nos a játék elején a felek dobnak a kezdeményezésre és a nagyobbat dobó kezd, de ebben eddig nincs semmi nóvum, de nem úgy a továbbiakban. Amikor az egyik fél valamit akar az egységével tenni, akkor azt aktiválnia kell, majd a másikat és a harmadikat, majd ismét valamelyik már aktivált egységet, de ezt már egyel rosszabb feltételekkel, ezt egészen addig folytathatja, amíg el nem rontja az aktivációt. Így egység a saját körben akár 3-4-szer is játékba hozható, persze az is előfordulhat, hogy már az első dobás nem sikerül, és ilyenkor a kezdeményezés azonnal visszaszáll a másik félre.Lehetőség van akár ugyan annak az egységnek a folyamatos aktiválására, persze minden dobás után eggyel romló feltételekkel. Minden egység egy körben egyszer lőhet és ez nem számít aktiválásnak, azonban ha az egység nem ér el találatot olyan mintha sikertelen aktiválást hajtott volna végre és az eredmény, akkor is az, hogy ismét az ellenfél kap lehetőséget a játék folytatására. Ha egy egységet sebek érik, az aktiválás szerint levehetőek, de ez igen nehéz, azonban rossz dobás esetén megint csak az ellenfél jön. Talán ebből is látszik, hogy a játékosoknak igen meg kell fontolnia, hogy milyen sorrendben is próbálja játékba hozni serege alakulatait, mert egy hibás döntése és természetesen szerencsétlen dobása, egyből az ellenfelet hozza játékba és a paszív szemlélő állapotába kerül.
A rövid bevezetés után, lássuk a délelőtt történéseit:
Miután a megvirradt és a seregekek csatarendbe álltak, nyomban megindultak egymás felé
A magyar jobbszárnyon az Olasz Légió...
...középen a tolnai Nemzetőrök, Damjanich Vörössipkássai alkottak egy dandárt, amelyeket két század vadász is támogatott...
...míg a balszárnyon Honvédcsapatok sorakoztak fel egy huszárosztállyal megerősítve
A Lengyel Légió a tartalékot képezte, várva hogy a döntő pillantban beavatkozva eldöntse csatát
A hőn áhított cél, Cegléd városa
A magyar balszárnnyal szemben, Cegléd bevételére az osztrákok két vértes osztályt sorakoztattak fel...
...a centrumban a tüzérséggel megerősített osztrák sorezredek zászlóaljai vonultak fel...
...míg az Olasz légióval újabb három osztrák sorzászlóalj, köztük egy gránátos nézett farkasszemet
Mindkét osztrák gyalogosdandárt két-két jager század is erősítette.
A játék kezdetén a magyar huszárok egy zseniális hadmozdulattal kitértek az osztrák nehézlovasság elől, és átlovagoltak Cegléden. Ezt látva lekesedés hullámai magasra csaptak a magyarokok között, azonban ez nem tartott sokáig, mert a képzett osztrákok villámgyors előrenyomulásba kezdtek a teljes arcvonalom, míg a lelkes de képzetlen magyar csapatok erre nem tudtak hasonló ütemben válaszolni.
Középen az osztrák dandár gyorsan teret nyert...
...de a másik osztrák gyalogdandár is sem szakadt le róla, és így hamarosan a teljes osztrák gyalogság vonalai az asztal közepén sorakoztak
Közben az osztrák vértesek egy lendületes rohammal kiszorították a magyar huszárokat Ceglédről
Végre a magyar centrum is megindult, hogy megütközzön a vele szemben csatarendbe állt osztrák gyalogsággal, míg a balszárnyon a gyalogság erős védelmi állást vett fel a Ceglédre néző magaslaton.
Heves összecsapás vette kezdetét itt, mind magyar...
...mind osztrák részről
Noha a magyar tüzérség lelkes volt, de osztrákok képzetségét ez nem tudta ellensúlyozni. A csata során heves tűzpárbajt vívot a két fél tüzérsége de jobban célzó osztrák tüzérek pontos tüze egymás után hallgatta el a magyar ágyúkat.
Miután az osztrák ágyúk tüze elsöpörte a Honvédek tüzérésgét immár zavartalanul új célpont után nézhetett, és ez nem volt más mint a magyarok elit egységei. A gyílkos ágyútűz első áldoza a Vörössipkások voltak, akik egy tapodtat sem vonultak vissza de mind egy szálig ott pusztultak, rövidesen ugyan erre a sorsra jutott az Olasz Légió egyik zászlóalja és az erdő mögül előmerészkedő lengyel ulánusok is.
A magyar balszárny még tett egy kísérletet Cegléd visszavételére, és a vadászcsapatok sikeresen el is érték a város egyik felét de az oszták lovasok szilárdan tartották a másikat, azonban ekkkor már a lekesedés mindkét fél részéről alábbhagyott. Az osztákok tudták, hogy győztek, és miután a magyar jobbszárny és a centrum súlyos veszteségeket szenvedett és csak idő kérdése volt hogy a gyalogságuk mikor jelenik meg a Cegléd környékén felsorakozott magyarok hátába és keríti be azokat.
A magyar hadvezetésnek végül fel kellet adnia terveit, be kellett látnia, hogy az osztrák túlerő győzőtt és Cegléd ismét a császáriak kézre került. Ugyan érthetetlen módon megkésve a Lengyel légió is bevetésre került, de az ulánosok önfeláldozása sem tudta már megmenteni a magyarokat a vereségtől.
Akinek ez az írás felkeltette az érdeklődését annak figyelmébe ajánlom a wargame.hu ide vonatkozó írásait:
Egy másik csata leírása a wargame.hu-ról
Illetve a hozzá kapcsolódó fórum.
Talán nem árulok el nagy titkot, hogy a Dicső napok 1848 még csak egy szárnyait bontogató rendszer, de talán egyszer majd ez is lesz olyan népszerű, mint a lengyel Ogniem i Mieczem (by Fire and Sword – Tüzzel-vassal). Mindenesetre drukkolok neki, és remélem hamarosan immár egy olyan összecsapásról tudósíthatok ahol fiatal forradalmi hadsereg diadalmaskodik a gaz elnyomókon. Ugyan én a 20mm-es figurákat kedvelem, de eljátszottam a gondolattal, és talán kivételt fogok tenni és én is beszerzek dandárnyi rebellis magyart, megerősítve egy lengyel légióval, vagy/és ellenfélnek esetleg egy orosz dandárt...
Ambasa
