Kedves Mindenki!
A HM HIM „Hadtörténelmi Délutánok” sorozat 2014. október 25-én, szombaton 13 óra 30 perckor folytatódik a HM HIM (1014-Budapest, Kapisztrán tér 2-4.) II. emeleti Dísztermében.
Ezúttal Antal Gábor tart előadást „Tengeri hadműveletek a Salamon-szigetek térségében, 1942. augusztus-december” címmel. Az előadást a szokásos fórumrész követi.
A másik, HD-keretekben zajló sorozatról
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a második világháború magyarországi szárazföldi hadműveleteinek 70. évfordulója alkalmából hadtörténeti előadássorozatot indít. Az előadásokat jómagam tartom.
Az előadások 2014. szeptember és 2015. április között havi egy alkalommal kerülnek megrendezésre.
Célunk a 70 esztendővel ezelőtt lezajlott hadi események bemutatása, az ezekkel kapcsolatos újabb kutatási eredmények megosztása a szélesebb közvéleménnyel. A felvezető (mintegy 75-80 perces) előadást minden esetben fórum követi, amelynek keretében hozzászólások és kérdések formájában közösen dolgoznánk fel egy-egy hónap hadi krónikáját, érdeklődés esetén a részletekre is kitérve.
A második előadás 2014. október 25-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (1014-Budapest, Kapisztrán tér 2-4.) II. emeleti Dísztermében.
A 2. téma: 1944 októbere.
vagyis:
- az alföldi páncéloscsata;
- a "Panzerfaust" akció;
- a magyar 1. hadsereg harcai ebben a hónapban;
- a szovjet 46. hadsereg a Duna-Tisza közén.
A felvezető előadást jómagam tartom. Ezt a téma megbeszélése követi a fórumrészben.
A belépés mindkét rendezvényre mindenki számára ingyenes!
Mindenkit nagyon sok szeretettel várunk!
Üdvözlettel:
Számvéber Norbert
Először is egy vallomással tartozom, igazándiból ennek az írásnak csak csekély köze lesz a hazánkban csak egérkamionként is emlegetett népszerű lengyel kisautóhoz, sokkal inkább a nálunk kevésbé ismert elődjéhez a FSO Syrenahoz.
Elég sokat olvastam már a második világháború témakörében, de most alkalmam nyílt egy kicsit tovább gyarapítani a tudásomat, méghozzá magyar vonatkozású adatokkal, tényekkel. 
Vihar, Örvény, Hurrikán, azaz Myrsky, Humu, Pyörremyrsky, e három szó nem takar mást, mint azokat a próbálkozásokat, amelyben a finnek a második világháború folyamán megpróbáltak kifejleszteni saját gyártású vadászgépet. Amikor a kicsiny Finnország, 1940 telén háborúba keveredett a Szovjetunióval kénytelen volt rádöbbenni, hogy korántsem olyan egyszerű fegyvereket, mi több korszerű fegyvereket beszerezni a nagyvilágból. Keserűen kellett tapasztalnia, hogy pl. Németország, pillanatnyi érdekeitől vezérelve, megtagadta a fegyverszállításokat, és így sokszor kénytelen volt beérni már akkor is elavultnak számító haditechnikai eszközök beszerzésével. Noha a finn katonák még ezekkel a fegyverekkel is sikerrel dacoltak, a szovjet Vörös Hadsereg mennyiségi és minőségi fölényével, a politikai vezetés felismerte, hogy nem kerülhetnek még egyszer ilyen helyzetbe, ezért megkezdték többek között egy vadászgép kifejlesztését…
„Bárha mély fájdalommal tölt el, hogy a przemysli helyőrség merészen megkísérlett áttörése az ellenség túlerején megtörött, mégis bánatos büszkeséggel látom hasonlíthatatlan áldozatkézségét azoknak a derék katonáknak, akiknek a siker nem jutott osztályrészül. Mindazok, akik itt harcoltak, fogadják a hőstettért legszívélyesebb köszönetem és áldom dicső emlékét azoknak, akik a becsület mezején életüket adták. A történelem még a messze jövőben is hirdetni fogja azt, amit Ausztria-Magyarország háborúja a przemysli vár makacs védelmével teljesített. Önök állhatatosak és vitézek voltak egészen a legvégsőkig.”
Ezen a blogon ezidáig csak olyan cikkek jelentek meg, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a haditechnikához, a hadtörténelemhez, vagy a történelmi asztalos hadijátékhoz. Ez az írás sem lesz kivétel, noha csak nagyon kevés szó fog esni a fenti háromról. Aki ismer, az tudja, hogy már nagyon régen érdekel a hajózás, és azon belül az óceánjárók története, ugyanez a helyzet a falklandi háborúról, és van két hajó, amelyben ez a két dolog összekapcsolódik, és ez az SS Queen Elisabeth II és a mostani írás témája az SS Canberra. Személy szerint ez az egyik kedvenc hajóm, és mint ilyenről szeretnék megemlékezni egy rövid írás keretében.
A szárnyas huszárok voltak a lengyel lovasság krémje. Ugyan gyökereik a mi huszárságunkig vezethető vissza, mégis attól eltérő, sajátos fejlődési pályát jártak be és a nehézlovassággá válva a portyázó, felderítő szerepkörrel ellentétben a lengyel hadsereg öklévé váltak. Így nem véletlenül ez a lovasság nem közemberekből, hanem a lengyel nemesség színe-virágából állt. A szárnyas huszárok, mintegy 200 évig uralták a lengyel csatamezőket, és sorra győzték le ellenfeleiket, az osztrákokat, a németeket, a svédeket, a törököket, a tatárokat, és az oroszokat…
Az Ansaldo
Az Ansaldo
Az Ansaldo
Már rég jelentkeztem, de ennek több okai volt köztük egy olyan, amit majd itt is olvashattok. Ugyan nem szeretem az évfordulókhoz kötött írásokat, de a mai napon még talán én sem tehetem meg, hogy valamilyen formában ne emlékezzek meg normandiai partraszállásról. Erről az eseményről még magyarul is számos kiváló, és kevésbé jó könyv jelent meg, úgyhogy talán nem is szaporítanám az ezzel kapcsolatos írások számát, bár talán egyszer érdemes lenne ezeket egy könyvajánló keretében összegyűjteni. Ellenben már régóta terveztem, hogy írok az egyik, itt hírnevet szerzett alakulatról, a 29. gyalogos hadosztályról…
Amikor kitört az első világháború, Nagy-Britannia nyomban blokádot hírdetett a Kaiser birodalma ellen. A várakozásokkal ellentétben, azonban ezt a Királyi Haditengerészet nem közvetlenül a német partok előtt, hanem attól jóval távolabb állította fel, ami által a sokkal kevésbé vált sebezhetővé a német haditengerészet által. A blokád hatásai csak hamar érezhetővé váltak és a háború derekára Németország ipara egyre jobban érezte bizonyos nyersanyagok hiányát. A hagyományos kereskedelmi hajók nem, vagy csak ritkán tudták áttörni a hatékony brit tengerzárat. A németek kénytelenek voltak valami radikálisan új megoldást keresni, hogy a semleges kikötőkön keresztül hozzájussanak azokhoz a stratégiai fontosságú anyagokhoz, amelyekből ekkora már égető hiány kezdett mutatkozni. A németek úgy döntöttek, ha a felszínen nem tudnak áttörni, akkor azt a felszín alatt kell megpróbálni. Ennek a gondolatnak a nyomán született meg a világ első két kereskedelmi tengeralattjárója a Deutschland és a Bremen…