A Visztulától keletre elterülő táj egyhangúság csak néhány kisebb domb és számos erdő törte meg. Deblin felszabadítása után, már csak alig 100 kilométer választotta el a Tadeusz Kosciuszko lövészhadosztály katonáit szeretett, de sokat szenvedett fővárosuktól, Varsótól. Vajon még hányszor kell rohamra indulniuk, hogy elérjék Varsót? Ezen a reggel biztos. A gyalogság első lépcsője már elfoglalta a védelmi állásaikat a felderítők még az éjszaka leple alatt előrekúsztak, miközben a lövegekről lekerültek az álcahálók. Mindenki csak a hajnal első napsugaraira várt. A nap felkeltével egyszerre elszabadult a pokol, még a föld is megremegett, amikor a lengyel tüzérség óriási erejű, de nem túl pontos össztüzet zúdított a német fallschirmjagerek feltételezett állásaira. Amikor elült a tüzérség első tűzcsapásának bömbölése, egy másik annál tompább morajlás hangzott fel, rohamra indultak a tankok, rajtuk a lengyel katonák másik felével, és a szovjet gárdistákkal…

A Hadtörténelmi Délutánok tisztelettel meghívja Önt
soron következő előadására

 A M. Kir. Honvédség földi felderítése 1921-1945

Előadó: Dr. Horváth Csaba ezredes, a HM HIM parancsnok-helyettese 

Az előadás pontos helyszíne: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.), Díszterem (2. emelet)

 Az előadás időpontja: 2017. január 28., szombat, 13:30 órától.

 Az előadás előzetes regisztráció nélkül, ingyenesen megtekinthető!

Sajnos az utóbbi időben egyre kevesebbet jutok el könyvesboltokba, így nehezen tudom követni az újabb és újabb megjelenéseket. Mivel lehet, hogy nem csak én vagyok így, ezért megpróbálom időről időre megosztani olvasmányélményeimet a blog olvasóival, hátha egyesek kedvet kapnak egy-egy olyan könyvhöz, amelyről még nem hallottak, de az érdeklődési körükhöz tartozik…

-Angus Konstam: A kalózkodás igaz története (Alexandra 2011.)

-Turcsányi Károly, Bán Attila, Hegedűs Ernő, Molnár Gábor: Haderők és hadviselés az elöltöltő fegyverek korábban (HM Hadtörténet Intézet és Múzeum 2015.)

-Szabó László: Doberdo, Isonzo, Tirol (Kossuth 1980.)

-Szabó László: Piave 1918 (Kossuth 1986.)

-Kamen Nevekin: Bécs még várhat – A budapesti hadművelet bevezető szakasza (PeKo 2014.)

-Rob Johnson, Michael Whitby, John France: Útmutató a győzelemhez – 25 hadászati stratégia az ókortól napjainkig (Athenaeum 2011.)

Ha december első hétvégéje, akkor immár régóta Games Day. Gondolom, nem kell különösebben bemutatnom a blog olvasóinak hazánk legnagyobb hadijátékos rendezvényét. Sajnos, munkám miatt, az utóbbi két találkozón nem lehettem ott, de végre három év után ismét úgy alakult, hogy ellátogathattam Újpestre. Fogadjátok szeretettel szigorúan szubjektív élménybeszámolómat.

A Hadtörténelmi Délutánok tisztelettel meghívja Önt

soron következő előadására

Az állandóság hosszú évtizede

Magyar Néphadsereg 1970-1985

Előadó: Dr. Solymosi József tanácsos, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár főlevéltárosa

Az előadás pontos helyszíne: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Kapisztrán tér 2-4., Budapest 1014), Díszterem (2. emelet)

Az előadás időpontja: 2016. december 17. szombat, 13:30.

Az előadás előzetes regisztráció nélkül, ingyenesen megtekinthető!

Anno biztos, hogy sokunkat elbűvölt az Onedin család kezdő képsorai, amikor Hacsaturján Spartacusára beúszott egy gyönyörű fehér hajó, széltől duzzadó vitorlákkal. Ma, a számítástechnika korábban, azt gondolhatnánk, hogy ezek a vitorlások, amely a XIX. században egy korszak végét jelentették, már teljesen eltűntek a tengerekről, kiszorították őket, a fekete füstöt okádó gőzösök, de nem. Ezek a nagy vitorlások ma is virágkorukat élik, és több mint 50 járja a világtengereket különböző feladattal. Természetesen ma már nem teát hoznak Kínából, vagy Indiából, hanem kalandvágyó, és pénzes turistákat szállítanak a romantikus karibi vizekre. A hajók egy másik részét viszont iskolahajóként alkalmazzák. Még ma is számos haditengerészet gondolja úgy tengerésztisztjeik kiképzésének alapjait, ilyen hajókon kell elsajátítaniuk, köztük az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete is…

A HM HIM Hadtörténelmi Délutánok 2016. novemberi előadása

Páncélosok a Dunántúlon 1945 tavaszán
Előadó: dr. Számvéber Norbert

Helyszín: HM HIM Budapest, Kapisztrán tér 2-4. II. emeleti Díszterem
Kezdési időpont: 2016. november 26., 13 óra 30 perc
Belépés: díjtalan
Előzetes regisztrálás: nincs

Elérkezett az idő, hogy mind a déli, mind az északi seregem is megkapja az utánpótlását, hiszen a kegyetlen testvérháború vérszivattyúja újabb áldozatokat kívánt. A meglévő egységeim mellé szerencsémre a tavalyi Games-Day-en igen jutányos áron sikerült beszereznem egy újabb doboz gyalogost, illetve még kifestésre vártak a zuávok, ezek segítségével a meglévő két déli századomat is ki tudtam egészíteni, illetve a hasaló figurákból mindkét oldal kaphatott egy-egy mesterlövész ezredet is. De lássuk melyek is az új ezredek, amelyeket sikerült csatarendbe állítanom…

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Hadtörténelmi Délutánok tisztelettel meghívja Önt soron következő előadására:

Számítógépes várrekonstrukciók tapasztalatai

Képi források felhasználása a számítógépes vármodellezésnél

Előadó: dr. Domokos György, a HM Hadtörténeti Intézet kutatója

Az előadás pontos helyszíne: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Kapisztrán tér 2-4., Budapest 1014), Díszterem (2. emelet)

Az előadás időpontja: 2016. október 29., szombat, 13:30 órától.

Az előadás előzetes regisztráció nélkül, ingyenesen megtekinthető!

Tavaly voltam először ezen a rendezvényen, és annyira megtetszett, hogy elhatároztam, ha tehetem, máskor is meglátogatom. Nos úgy alakult, hogy nem kellett sokat várnom és idén is eljutottam oda. A Pola Chwaly-t (ejsd: pola fvali) már tizenegyedszer rendezték meg, úgyhogy egy bejáratott fesztiválnak számít, ami a résztvevők magas számán is meglátszott…

Már régen foglalkoztatott a gondolat, hogy tereptárgyakat kellene gyártanom a játékhoz. Az idei nyári szabadságom alatt, úgy alakult, hogy sikerült megvalósítanom ezen elhatározásomat. Az ez irányú tapasztalataimat szeretném megosztani, amolyan képes formában, hátha valaki kedvet kap, és azt mondja, ilyet én is tudok készíteni, sőt jobbat…

(a kezdő karikatúra az Iron Mitten oldalról származik)

Mióta májusban az oroszok teuton földre léptek, nem csaptunk össze, de ami késik, nem múlik, augusztusban ismét eljött az idő, hogy folytassuk a nagy északi keresztes háborút. Mióta neki kezdtünk nagyot fordult a világ. A kezdeti német sikerek a végére kudarccá váltak. A legutolsó összecsapásunkkor a keresztes sereg gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A két oldal, az játszmákat nézve döntetlenre állt, úgy hogy ideje volt, hogy megnézzük merre leng az inga legközelebb...

Valamikor majdnem négy éve Ghulkkal és Vadásszal meglátogattam a Hadtörténeti Múzeumot, amelyről azóta Angliába szakadt barátom írt is egy bejegyzést a blogra. Nos kíváncsi voltam a változásokra, hiszen azóta megnyílt az új első világháborús kiállítás, és egy időszakos is Hunyadi koráról, amelyről wargame.hu-n olvashattok egy személyes beszámolót. Kihasználtam az augusztus 20-i ingyenes napot és felkerekedtem…

A Hadtörténelmi Délutánok tisztelettel meghívja Önt soron következő előadására

„Elfelejtett hősök; A magyar királyi honvéd légierők ászai a második világháborúban”

Előadó: Dr. B. Stenge Csaba hadtörténész, Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltár igazgatója

Az előadás pontos helyszíne: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

(1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.)

Díszterem (2. emelet)                                                                   

Az előadás időpontja: 2016. szeptember 24. szombat, 13:30 órától.

Az előadás előzetes regisztráció nélkül, ingyenesen megtekinthető!

Nos ott tartottunk, hogy a dicső Német Lovagrend, rárontott a pogány szlávokra, és rögtön az első összecsapásban fényes győzelmet aratott. Azonban ahogy tovább hatolt előre Oroszország Anyácska szíve felé, a ruszok egyre erősebb ellenállást fejtettek ki. A következő ütközetet ismét a keresztesek nyerték, de győzelmük már koránt sem volt olyan fölényes. Sajnos a harmadik összecsapásról nem tudok beszámolni, mert nem voltam ott, csak seregemmel képviseltem magam. Azonban úgy hírlik az oroszok megemberelték magukat és végül egy apró győzelemmel sikerült megállítani a teuton behatolást. A lovagrend kénytelen volt visszavonulni, és bizonyos rosszul védhető területeket feladni. A háború, azonban még orosz földön dúlt. Ekkor elérkezett a május, és ott tartottunk, hogy az oroszok végre megkezdhették hadjáratukat szülőföldjük felszabadításáért…

Tehát ahogy azt az előző cikkemben ígértem, vessünk most egy közelebbi pillantást a csata lefolyására. Nem célom az egész eseményről egy részletes leírást adni, ennek a sorozatnak nem ez a miértje, inkább csak egy bemutatót, a teljesség igénye nélkül. Szeretném szemléltetni a viszonyokat, nagy vonalakban a csata lefolyását. Ahogy azt is írtam korábban, nálam akkor „kerek a történet” egy történelmi játék esetében, ha kicsit az események mögé is láthatok. A Mud&Blood ezen kiegészítője amúgy is több hangulati elemet tartalmaz, de már eleve az alap rendszer sokkal inkább a játékélményre fekteti a hangsúlyt. Ha van némi fogalmunk a csatáról könnyebb beleélni magunkat katonáink bőrébe és így teljesedik ki a szórakozás. 

Francia katonák törnek előre dombos, erdős terepen. Habár a kép 1915-ben, az Argonne-okban készült, de hasonló volt a terep a Chemin des Dames-en is.

A szovjetek, talán a forradalmi hevületüknek köszönhetően, szemben a cári birodalommal - meglepően fogékonyak voltak az újdonságok befogadására, már ami a haditechnikai fejlesztéseket és a katonai elméleteket illeti. A polgárháború lezárása után a szovjet katonai vezetés érdeklődéssel figyelte a húszas-harmincas évek elméleti vitáit, amelyek arról szóltak, hogyan is lehetne elkerülni az első világháború állóháborúját, illetve azt, hogyan is lehet a mélyen tagolt védelmet áttörni. A külföldi szakirodalom tanulmányozása, a saját első világháborús és polgárháborús tapasztalataik és a forradalmi ideológiájuk egy sajátos útra vitte őket, amelyben szerepet kaptak a szárazföldi csatahajók is…

Nos van egy utazási iroda kis Hazánkban, amely kifejezetten az olyan örülteket célozza meg, mint, amilyen jómagam is vagyok. Már régóta szemeztem az északi szomszédunknál található Kassai Repülési Múzeummal, de eddig valahogy nem sikerült odajutnom. Pedig valljuk be a közelsége miatt, nem nagy kihívás eljutni oda. Természetesen Kassa, nem csak a repülőmúzeuma miatt lehet egy olyan történelemszeretőnek, mint amilyen én vagyok, de számos történelmi emléke miatt is, amelynek jó része akkor született, amikor ezt a vidéket, még felvidéknek hívták. És be kell vallanom, annak ellenére, hogy a repülés a szakmám, de repülőmúzeum mellett, legalább akkora, ha nem nagyobb hatást tett rám II. Rákóczi Ferenc sírja, és az a virág és koszorúerdő amely elborította…

1866. nehéz év volt az osztrák birodalom hadereje számára, északon a poroszokkal, míg délen az olaszokkal volt kénytelen megmérkőzni a csatamezőn. A harc azonban nem csak a szárazföldön zajlott. 1866. július 20-án két fiatal haditengerészet flottája csapott össze. Noha mind méretükben, mind jelentőségükben elmaradtak a világ vezető hatalmainak haditengerészetei mögött, ez az ütközet mégis sok tekintetben mérföldkőnek számított a tengeri hadviselés történetében. Ez volt az első csata, ahol már páncélos hadihajók csaptak össze egymással, de ez volt az utolsó, ahol még a fa sorhajó is a csatasor részét képezte. Ez volt az utolsó olyan ütközet, ahol kosolással süllyesztettek el ellenséges csatahajót, amivel nem mellesleg, néhány évtizedre tévútra vezették a tengeri harcászat és a hajóépítés fejlődését…

Sajnos az utóbbi időben egyre kevesebbet jutok el könyvesboltokba, így nehezen tudom követni az újabb és újabb megjelenéseket. Mivel lehet, hogy nem csak én vagyok így, ezért megpróbálom időről időre megosztani olvasmányélményeimet a blog olvasóival, hátha egyesek kedvet kapnak egy-egy olyan könyvöz, amelyről még nem hallottak, de az érdeklődési körükhöz tartozik…

-Trevor Rowley: A normannok (Hajjai & Fiai 2008.)

-B. Bartlett: Az utolsó kereszteshadjárat (Hajjai & Fiai 2008.)

-Roger Whiting: A spanyol Armada (Hajjai & Fiai 2007.)

-Előhegyi István: Harcok a tengeri uralomért – Az angol királyi tengerészet története 1588-1805 (Máv Mosztalgia Kft. 2009.)

-John Keegan: Az amerikai polgárháború (Akadémia 2012.) 

-Paul G. Halpen: Otrantói ütközet – Az Adria bejáratának ellenőrzése az I. világháborúban (Lauris 2007.)