Május első hétvégéjén Székesfehérváron megrendezésre került egy makett-show, amelyre meghívást kaptunk Szakával, hogy tartsunk egy hadijáték bemutatót is. A makett-show minden napján nem tudtunk ott lenni, de vasárnap megtartottuk a bemutató csatát (szerencsére volt érdeklődő is szép számmal).
A lengyelekkel Szaka védekezett én pedig a német erőkkel próbáltam meg elfoglalni a várost.
A makett-show-ról bővebben: http://feol.hu/hirek/harci-gep-24-ora-alatt-1541903
Helyszín: Lengyelország, Mława város előtere
Időpont: 1939. szeptember 2. délelőtt 10 óra
Támadó: Német (690 pont)
Védő: Lengyel (455 pont)
Játék hossza: 7 kör (7. kör bégén D6, ha az eredmény 4+, akkor le kell játszani a 8. kört is)
Időjárás: száraz
Speciális feltételek: nincs.
Leírás:
1939. szeptember 1-én Németország lerohanja Lengyelországot. A német 4. hadsereg már az
első napon a 3. hadsereggel karöltve próbálják elzárni Lengyelország balti-tengeri kijáratát. A német
erők ostrom aláveszik Mława városát, ahol azonban a lengyelek szívosan védekeznek a jól kiépített
állasaikban. A város megszerzése létfontosságú, a tengerhez vezető kijárat megszerzéséért.
A német oldalon harcba vetett alakulatok: a 3. hadsereg, I. hadtestének Kempf páncélos
hadosztálya (7. páncélos ezred, 2. gyalogos ezred és a Deutchland Waffen-SS gépesített
gyalogos ezred). A lengyel oldalon védekező alakulatok: A Modin hadsereg 20. gyalogos hadosztálya (78., 79.,
és 80. gyalogos ezred).
Győzelmi feltételek:
Német:
- Betonbunkerek elfoglalása/megsemmisítése: 1 győzelmi pont / betonbunker.
- Bejuttatni a városba legalább 100 pontnyi harcoló egységet: 4 győzelmi pont.
- Minden megsemmisített lengyel 100 pontért 1 győzelmi pont (maximum 4).
Lengyel:
- A játék végén nem tartózkodhat német egység a városban: 2 győzelmi pont.
- A betonbunkerek megtartása: 1 győzelmi pont / betonbunker.
- Minden megsemmisített 100 pontnyi német egységért 1 győzelmi pont (maximum 6).
Végeredmény:
Akinek több pontja van a végén, az nyert. Különbség szerint:
0 győzelmi pont különbség: döntetlen
1-2 győzelmi pont különbség: kis győzelem
3-4 győzelmi pont különbség: győzelem
5+ győzelmi pont különbség: elsöprő győzelem
A csata:
A német támadó alakulatok bal szárnyát a gépesített SS gyalogság képezte, melyet SdKfz 251-es féllánctalpas lövészpáncélosokon szállítottak. Őket egy SdKfz 231-es (6 Rad) felderítő páncélkocsi vezette fel. Középen támadott a páncélos ék, melynek állományába tartozott két szakasz PzKpfw 38(t), két szakasz PzKpfw II és egy szakasz PzKpfw III. Mögöttük teherautókon egy századnyi gyalogos, mögöttük egy másik század járművek nélkül. A dombtetőn 3 üteg (két 105 mm-es és egy 150 mm-es) csövei meredtek a város irányába. A tüzérség előtt egy önjáró tüzér szakasz (StuG III) áll bevetésre készen, a jobbszárnyon pedig egy újabb gyalogos század járművek nélkül. A legszélen egy szakasznyi lovas felderítő járőr állt.
Szemben a lengyel védelem három bunkerre támaszkodott. E három pillér közül a két szélső betonbunker volt, míg a középső egy földbunker, melyben egy könnyű páncéltörő ágyús üteg foglalt állást. A lengyel bal szárnyat egy 76 mm-es Putilov üteg biztosította, mely az ott épült betonbunkerbe volt telepítve. A két betonbunker közötti részt a lengyel gyalogság foglalta el. A jobb szárnyon lövészárokrendszerben a bal szárnyon csak alkalmilag kiépített könnyű fedezékekben. A jobb szélen kapott helyet a másik üteg Putilov. A rendelkezésre álló wz.34 páncélautók és 7TP páncélosok (3-3 szakasz) elszórva az arcvonalon állomásoztak.
A német támadást a páncélosok indították el. Mögöttük felzárkózva a gépesített gyalogság tartotta a lépést, de a maradék lövész századok csak lassan tudtak a nyomukba érni. A német tüzérség a csata elején sikeresen megsemmisítette a lengyelek jobb szárnyát biztosító Putilov üteget, majd folyamatos tűzcsapásokkal támadta a lövészárkokban lapuló lengyel gyalogságot. A jobb szárnyon a lovas járőr egészen előre merészkedett és próbálta felderíteni az ellenséges állásokat. A támadásban legelöl járó PzKpfw II szakaszokat heves ágyútűz fogadta, egyrészt a telepített Putilovokból, másrészt a városban megbújó 7TP páncélosokból. Az első pár percben az egyik PzKpwf II szakasz meg is semmisült a koncentrált tűzben. A lengyelek bal szárnyán az egyik felderítő páncélkocsi elhagyta a fő ellenállási vonalat és megpróbált a német jobb szárnyon felderítést végezni.
Eközben a német páncélosok és gépesített lövészek tovább nyomultak előre, miközben elvesztettek pár járművet és katonát a folyamatos tűzben. Hamarosan megérkezett mindkét fél légi ereje. Német részről egy Messerschmitt Bf-109-es és egy Junkers Ju-87-es raj érkezett a légtérbe, míg a lengyelek egy PZL P.23 könnyű bombázó repülőgéprajt és védelmükre egy PZL P.7 vadászokból álló rajt tudott a csatába irányítani. A Stukák a lengyel bal szárny felé vették az irányt, és a betonbunkerre dobták le az első adag bombát. Ez a támadás azonban nem hozta a várt hatást, a bunker szinte sértetlen maradt, sőt a támadást oldalról megzavarta a lengyel vadászraj is. A PZL P.23-as bombázók pedig a német tüzérség felett oldották ki a bombaterhük nagy részét, és bár szorosan a nyomukban volt a német vadász raj, a bombázók lelövését már csak a bombázás után sikerült kieszközölni. Az itt ledobott bombák hatalmas pusztítást végeztek a német tüzérség állományában.
A kereszteződésnél álló templom tornyából egy lengyel mesterlövész tizedelte a német erők specialistáit, ezért a StuG III szakasz parancsba kapta, hogy iktassa ki a toronyban található lövészeket. Ezt egy jól irányzott lövéssel sikerült is, a templomtorony teteje, benne a mesterlövésszel, megsemmisült. A még levegőben lévő lengyel vadászraj a német tüzérség megmaradt állományát igyekezett ritkítani, miközben a jobb szárnyon felvonuló német gyalogság géppuskákkal leradírozta az égről a kellemetlenkedő lengyel repülőket.
Egy pillanatra megtorpant a német előretörés, mert a középen előnyomuló páncélos ék több járművét is elvesztette, de a még mindig a levegőben köröző Stuka raj eközben elérte első igazi sikerét: megsemmisítette a lengyel jobb szárnyon, a bunker mögött megbúvó 7TP szakaszt. Eddigre a német SS egységek, bár megfogyva, de elérték az imént említett bunkert, azonban a létszámuk annyira lecsökkent, hogy a bunker bevételét lehetetlen volt kivitelezni. Az eddigre szinte teljesen megsemmisült német tüzérség alig tudott kárt tenni a beásott lengyelekben.
A német páncélosok időközben megsemmisítették a templom előtt lesben álló 7TP szakaszt és előnyomultak a lengyel vonalak közvetlen előterébe, egy búzatáblában álltak meg.
A Ju-87 raj egy utolsó erőfeszítést tett az utolsónak megmaradt lengyel páncélos szakasz megsemmisítésére, de ez nem sikerült, csak mozgásképtelenné váltak a lengyel páncélosok. A német támadó alakzat eddigre teljesen felbomlott. Hatalmas veszteségeket szenvedtek el a támadó erők mind emberanyagban, mind technikában. Ezt használta ki a lengyelek jobb szélen bújtatott páncélautós szakasza, és áttörve az amúgy is hézagos német vonalakon, bejutott a páncélos ék hátába, miközben veszélyeztette a közeli magaslaton felállított tüzérségi megfigyelők állását is.
A légtérbe visszatérő Bf-109-es raj kisebb sérüléseket szerzett távolléte alatt, valószínűleg ellenséges vadászokkal került légi harcba, vagy a városi légvédelem okozott károkat a raj gépeiben. Visszatérve azonban az útjába eső lengyel gyalogságot géppuskázta, különös tekintettel a bunker tetején és közelében megbúvó egységekre. A folyamatos ágyútűz is meghozta az eredményét, mert a központi földbunker megsemmisült, maga alá temetve a lengyel páncéltörő ágyút. Ez az esemény, és az, hogy a páncélosok eddigre megsemmisítették a mozgásképtelen lengyel 7TP szakaszt is, gyakorlatilag azt jelentette, hogy a város irányából már nem kell számítani számottevő páncélelhárításra, és indulhat a német harckocsik végső rohama. Ezt azonban keresztül húzta a vonalak mögé belopózott lengyel páncélautós szakasz, amely a még harcképes StuG III rohamlöveg szakaszt hátulról, közvetlen közelről megsemmisítette.
A német gyalogságból két század maradt (a 2. és a 3. század), amelyből a középen felvonuló század már régen harcérintkezésben volt és személyi állományának harmadát eddigre már elvesztette. A sértetlen század, betört a lengyel főellenállási vonalba, ott elfoglalta a betonerődöt, majd a 2. századdal együtt a templom tövében beásott maradék lengyel gyalogságot is felszámolta.
A légi uralom már rég a németek kezében volt, amikor a Bf-109-es rácsapott a lengyel főparancsnok állására, és bár okozott némi veszteséget, de a főparancsnok túlélte a rácsapást. Ezzel szemben a lövészárkokban masszívan kitartó lengyel gyalogság a még épségben lévő nehézfegyvereivel megsemmisítette a vadászrepülő rajt. A németek 3. százada egyre beljebb nyomult a városba, míg a 2. század egy biztonságosabbnak vélt pontra vonult vissza. Ezzel a mozdulattal sikerült is a vonalak mögött tevékenykedő wz.34 szakasz mögé kerülni, és a csonka század megmaradt páncéltörő puskáival megsemmisíteni a lengyel páncélautós szakaszt.
A lövészárkaikat elhagyva, teherautókon próbálták a lengyelek az oldalukba betört német századot becserkészni, azonban erre már nem volt idő.
A valóságban a csata 3 napig tartott (szeptember 1-3), az SS alakulatok jelentős veszteségeket szenvedtek, és a lengyelek szívós védekezésének köszönhetően a németeknek súlyos harcok árán sikerült csak elfoglalni a várost. A terepasztalon nagyon hasonló eredmény tükröződött.
Végeredmény:
A lengyel erők megsemmisítettek több, mint 500 pontnyi német egységet (5 pont) és birtokolták az egyik betonbunkert (1 pont), ami összesen 6 pontot ért.
A német erők több, mint 300 pontnyi lengyel egységet semmisítettek meg (3 pont) és elfoglalták az egyik betonbunkert (1 pont), így összesen 4 pontot kaptak.
Az eredmény tehát kis győzelem a lengyelek javára.
Bogesz
