Érdekes színfoltja a történelmi- és hadtörténelmi könyvek sorának Geoffrey Regan művei, amelyek leginkább a hibák felől közelíti meg a kérdést és járja körül (legalább is a Hazánkban megjelentek). Kihasználva a téli szünetet, mintegy ellazulás képen a polcomon meglévő könyveket vettem most sorra.
Regan, nem hadtörténész, hanem egy középiskolai tanár, aki doktorátust is szerzett. Igen termékeny író, angolul több, mint negyven kötete jelent meg és ebből nálunk is kiadtak vagy tízet. A wikipedia szócikke szerint többen is dicsérték műveit, de én azért ezt fenntartással kezelném.
- Geoffrey Regan: Nagy katonai baklövések (Alexandra 2005.)
- Geoffrey Regan: Katonai katasztrófák, hadi baklövések (Alexandra 2005.)
- Geoffrey Regan: Haditengerészeti baklövések (Alexandra 2001.)
- Geoffrey Regan: Légi baklövések (Alexandra 2007.)
- Geoffrey Regan: Katonai anekdoták (Alexandra 2008.)
- Geoffrey Regan: Döntő csaták - Szalamisztól a Golf-háborúig (Panem-Grafo 1993.)
*****
Nem először látogattam el a krakkói Repülőmúzeumba, mondhatni lassan törzsvendégnek számítok. Ez azonban nem véletlen, mert - akár csak számos másik lengyel közgyűjtemény - tapasztalatom szerint mindig fejlődik, változik. Mindig vannak újdonságok. Már a legutóbbi látogatásom alkalmával is láttam, hogy miért is kell újra meglátogatnom, így idén határozott céllal mentem...
2015. és 2018. között már négy alkalommal is meglátogattam ezt a rendezvényt. Aztán közbe jött a COVID és valahogy kimaradt. Aztán a munka miatt is sokáig lebegett, az, hogy el tudok menni, de aztán végül is jól alakultak a dolgok és idén sikerült ismét eljutnom Niepolomicébe...
Sajnos az utóbbi időben egyre kevesebbet jutok el könyvesboltokba, így nehezen tudom követni az újabb és újabb megjelenéseket. Mivel lehet, hogy nem csak én vagyok így, ezért megpróbálom időről időre megosztani olvasmányélményeimet a blog olvasóival, hátha egyesek kedvet kapnak egy-egy olyan könyvhöz, amelyről még nem hallottak, de az érdeklődési körükhöz tartozik…
Az F2A Buffalo-ról szóló cikk első részében megpróbáltam bemutatni a gép kifejlesztésének a történetét, a különböző változatokat, az alkalmazókat. A másodikban sort kerítettem a típus szövetségesek általi alkalmazásra, az utolsó részben pedig a gép finnországi történetét próbálom összefoglalni...
Az F2A Buffalo-ról szóló cikk első részében megpróbáltam bemutatni a gép kifejlesztésének a történetét, a különböző változatokat, az alkalmazókat. A második részben sorra veszem a brit, a holland és az amerikai gépek harci alkalmazását...
Az Brewster F2A Buffalo a repülés történetének egyik igen megosztó repülőgépe. Általánosságban korának egyik legrosszabb vadászgépeként tartják számon az angolszászok, a midway-i csatában és a maláj-földi összecsapásokban elszenvedett hatalmas veszteségeinek köszönhetően. Ugyanakkor jelentősen árnyalja a képet, finnek sikerei a szovjet repülőkkel szemben. De vajon mi is a valóság, és mi is vezetett ennek a képnek a kialakuláshoz? Nos erre próbálok most választ találni ennek a cikknek keretében...
Amikor a második világháborús nehézbombázókra gondolunk, automatikusan az amerikai és a brit négymotorosok jutnak eszünkbe, pedig mások is megpróbálkoztak ilyet építeni, több kevesebb sikerrel. Ma a Piaggio márkanévvel fiatalos, de klasszikus vonalvezetésű olasz robogók jelennek meg a lelki szemeink előtt, de ez nem volt mindig így. Ugyan a Piaggio-ra szinte mindig is jellemző volt a járműgyártás, de volt idő – majd 80 esztendő – amikor a Piaggio a repülőgépgyártásáról is híres volt. Ennek egyik a csúcsterméke a P.108-as nehézbombázó volt...
Sajnos az utóbbi időben egyre kevesebbet jutok el könyvesboltokba, így nehezen tudom követni az újabb és újabb megjelenéseket. Mivel lehet, hogy nem csak én vagyok így, ezért megpróbálom időről időre megosztani olvasmányélményeimet a blog olvasóival, hátha egyesek kedvet kapnak egy-egy olyan könyvhöz, amelyről még nem hallottak, de az érdeklődési körükhöz tartozik…
Mint a 
A T-26-os nagy darabszámához igen színes harci történet is párosult. Sok más harckocsi végzetét az elavulás, jelentette és vagy lőtéri célanyagként, vagy egy kohóban fejezte be pályafutását, mint pl. a több, mint 1000 magyar T-54/55-ös. Nos a T-26-osoknak nem ez a sors jutott, a legtöbbjük a harcmezőn végezte be pályafutását, és vagy az ellenség, vagy a saját kezelői tették használhatatlanná...
A T-26 óriási gyártási darabszáma mellé számos változat is párosult. A szovjet katonák és mérnökök ezen platformon számos alváltozatot, fegyverzetvariációt és speciális járművet hoztak létre szárnyaló fantáziáról téve tanúbizonyságot. Összesen 53 különféle típusváltozatot alkottak meg, amelyből 23 sorozatgyártásra is került. Az előző részt egy táblázattal fejeztem be, amelyben olyan típusjelzések is megjelentek, amiről az első részben nem esett szó. Nos ebben a részben ezeknek az elnevezéseknek próbálok tartalmat adni...
Az előző részben megpróbáltam bemutatni a Vickers E, avagy a Vickers 6-tons harckocsit és történetét, amelynek nem sikerült prófétává válni a saját hazájában, annak ellenére, hogy olyan jelentős újítást tartalmazott, amelyet azóta majd minden harckocsin alkalmaznak. Azonban e miatt a Vickers lehetett volna csak egy epizód, egy fejlesztési lépcső is a harckocsi történetében. Hogy nem az lett, az a szovjet változat megjelenésének, a T-26-osnak köszönhető, amelyből elképesztő, 12000 darabos mennyiséget gyártottak a második világháború előtt...
Sok olyan eszköz van a haditechnika történetében, amely nem lehetett próféta a saját hazájában, és ez így van a Vickers E harckocsival is. Miközben szülőhelyén nem került rendszeresítésre és kevesebb, mint 200-at gyártottak belőle, addig meglepő módon, mégis ez lett korának legnagyobb darabszámban gyártott típusa. Az alaptípus és licenc változataiból több, mint 12000 darab gördült le a gyártósorokról. Ez a cikksorozat megpróbálja bemutatni a brit Vickers E, a lengyel továbbfejlesztését, a 7TP-t és végül a szovjet változatot, a T-26-ot...
Valamikor réges-régen, több, mint húsz esztendővel ezelőtt volt szerencsém Prágában tanulni csaknem két hónapig. Természetesen kihasználtam a lehetőséget, és amit lehetett megnéztem. Ezek közé tartozott, a Prágai Technikai Múzeum is. Amikor tíz éve újra ott jártam jóapámmal, sajnos kihagytam, amit ma már nagyon bánok, mivel a 2002-es prágai árvíz után, ami elöntötte akkor a múzeumot meglehetősen megemelték a jegyárakat. Azonban idén azt mondtam magamnak, nem érdekel, és 23 év után újra megnézem...
Valamikor réges-régen felmerült bennünk, hogy a SAGA játékhoz kapcsolódóan csináljunk egy csoportos építést, és akkor elhatároztam, hogy ehhez próbálok egy kis hátteret nyújtani. Nagyon sok könyv szól a vikingekről számos regény és történelmi munka. Természetesen ha akarnám sem tudnák teljes, összefoglaló képet adni az északi népeket érintő, magyar nyelvű könyvekről. A válogatásom inkább egy háttér irodalom szeretne lenni, főleg a történelemre fókuszálva, de szerintem a vikingek megértéséhez a mondaviláguk megismerése is fontos, így ilyen könyveket is beválogattam. Kicsit kakukktojás Chrichton könyve, hiszen regény, de az egyik kedvenc filmem írott változatát nem tudta, kihagyni ebből a gyűjteményből.
Nem először írok óceánjáróról, az egyik nagy kedvencemről, az 
Nem először látogattam Prágába, volt az életemnek egy olyan időszaka, amikor több hetet tanultam a csehek fővárosában. Már akkor is feltűnt a városrész neve, de valahogy sohasem jutottam el oda. Aztán vagy tíz évvel később ismét eljutottam a városba, de valahogy sehogy sem sikerült meglátogatnom ezt a várat. Viszont egy néhai munkatársam a figyelmembe ajánlotta, így nem volt mese, megfogadtam, ha még egyszer eljutok Prágába, fel fogom keresni Vysehrad-ot. És idén nyáron végre eljutottam...