Kedves Mindenki!
A HM HIM „Hadtörténelmi Délutánok” következő rendezvénye 2014. április 26-án, szombaton 13 óra 30 perckor kezdődik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (1014, Budapest, Kapisztrán tér 2-4.) II. emeleti „Tóth Ágoston” termében.
Ezúttal Rózsafi János, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány tagja és kutatója, valamint a www.nagyhaboru.blog.hu állandó szerzője tart előadást „Kárpáti téli csaták 1915. februárban és március elején” címmel.
Az előadást a szokásos fórumrész követi.
A belépés továbbra is díjtalan.
Mindenkit nagyon sok szeretettel várunk!
Üdvözlettel:
Számvéber Norbert
Amikor kitört az első világháború, Nagy-Britannia nyomban blokádot hírdetett a Kaiser birodalma ellen. A várakozásokkal ellentétben, azonban ezt a Királyi Haditengerészet nem közvetlenül a német partok előtt, hanem attól jóval távolabb állította fel, ami által a sokkal kevésbé vált sebezhetővé a német haditengerészet által. A blokád hatásai csak hamar érezhetővé váltak és a háború derekára Németország ipara egyre jobban érezte bizonyos nyersanyagok hiányát. A hagyományos kereskedelmi hajók nem, vagy csak ritkán tudták áttörni a hatékony brit tengerzárat. A németek kénytelenek voltak valami radikálisan új megoldást keresni, hogy a semleges kikötőkön keresztül hozzájussanak azokhoz a stratégiai fontosságú anyagokhoz, amelyekből ekkora már égető hiány kezdett mutatkozni. A németek úgy döntöttek, ha a felszínen nem tudnak áttörni, akkor azt a felszín alatt kell megpróbálni. Ennek a gondolatnak a nyomán született meg a világ első két kereskedelmi tengeralattjárója a Deutschland és a Bremen…
A mostani bejegyzés egy kicsit szokatlan lesz tőlem. Nem valami konkrét dologról szeretnék írni, hanem a játék egy olyan irányzatáról, amelyet – eltekintve egy Aeronautica Imperalis meccstől – nem igen próbáltam de már régóta foglalkoztat. Ez pedig nem más, mint a légiharc az asztalon. Az, hogy ezt a cikket megírjam a személyes inditatás mellett, nagyban inspirált a Wargame Illustrated 2013 áprilisi számában megjelent összefoglaló, amelyet nem titkoltan felhasználok ehhez az íráshoz. Mivel nem nagyon van tapasztalatom a játék ezen változatában, inkább a gondolataimat írnám le, amiből talán valamiféle vita is kialakulhat. 
Március elsején összejöttünk a Székesfehérvári Helyőrségtörténeti Emlékgyűjteményben, azaz a MÚZEUM-ban, hogy megvívjuk a Don menti hídfőcsaták utolsó felvonását, a harmadik Urivi csatát. Ez a játék jó alkalom volt arra is, hogy tapasztalt wargamerekkel próbáljuk ki az Össztűz, TŰŰŰŰŰZ!!! szabályt.
Bejegyzésem címének a Népszerű történelem könyvsorozat egyik részének a címét választottam, részben, mert ez volt az első a Nagy Háborúval foglalkozó könyv, amit olvastam, részben mert így szeretnék tisztelegni annak a műnek, ami felkeltette a korral kapcsolatban az érdeklődésemet. Legtöbbünknek az első világégésről (bár egyesek vitatják, hogy ez lett volna az első) csak a hatalmas véráldozatokkal, ám annál kevesebb eredménnyel járó gyalogos tömegrohamok jutnak az eszébe, amik a védők gyilkos géppuskatüzében hamvadtak el. Így voltam ezzel én is, ezért sokáig nem is foglalkoztam a témával, még hadijátékos koromban sem. Sőt, miután felhagytam a legnépszerűbb sci-fi világgal és áttértem a történelmi játékokra, még akkor sem. Azután ahogy korábbi bejegyzéseimben már írtam szép lassan kinyílt a szemem.
Csepel 800, amely egyes helyeken hol Cs-800, hol K-800, de találkoztam már B-800 elnevezéssel is, a második világháború után újjáéledő magyar hadiipar első és egyetlen lánctalpas harcjárműve volt. Sajnos erről az érdekes járműről se könyvben, se interneten néhány mondatnál többet nem igen találtam, ezért megpróbálom azt a keveset egy cikkben összefoglalni.
Eltelt egy újabb év és ismét eljött a Games Day ideje. Az év legrangosabb és általam legjobban várt wargame rendezvénye. Sok-sok asztal, még több látogató, igazi színes kavalkád. A helyszín idén is a most már megszokottá vált általános iskola tornaterme volt.
