Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem
2018. január 11. 17:00 - 19:00
Dr. Koller József dandártábornok: Magyar katonai repülők Afganisztánban
Új típusú kihívások jelentek meg a biztonsági környezetben: a legtöbb esetben a katonai stratégák az aszimmetrikus hadviselés és az ezekre adandó válaszlépések problémakörével találkoznak.
A haderőnek alkalmazkodni kellett ezek következményeihez. Felértékelődött a többnemzeti alkalmi harci kötelékek szerepe, illetve a szárazföldi erők helikopterekkel történő támogatása a műveletekben. Előadásunk során megvizsgáljuk, hogy milyen szerepet töltenek be a magyar helikopterek Afganisztánban, illetve milyen kihívások elé állítják a pilótákat a szélsőséges időjárási körülmények, valamint beszélünk arról is, hogy milyen eljárási módok és technológiák alkalmazhatók e gondok leküzdésére.
Stefánia Palota 1143 Budapest, Stefánia út 34-36.
Helyszín: Pódium bár
A belépés díjtalan!
__________________________________________________________________________
Missziós történetek
2018. január 25. 17:00 - 20:00
Magyar katonák Vietnámban
Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után megalakult magyar fegyveres erők első
nemzetközi békefenntartó-béketeremtő missziója a vietnámi háború utáni volt.
A konfliktus lezárása érdekében a szemben álló felek 1973. januárjában megállapodást
írtak alá Párizsban, és az ennek következtében kialakult fegyverszünet elősegítésére
létrehozták a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottságot. Ebbe a bizottságba hazánk is meghívást kapott. 1973. január 26. és 1975. március 9. között, három váltásban 636 magyar szolgált Vietnamban. Köztük katonák, határőrök, polgári alkalmazottak és diplomaták.
Mivel 1973. január 26-án indult az első váltás, így a 45. évforduló alkalmából megemlékezést tartunk a Missziós történetek keretein belül.
Bevezető: Dr. Botz László nyá. altábornagy, a Magyar-Vietnámi Baráti Társaság elnöke, az első váltás tagja;
Megemlékező: Hajdú László nyá. ezredes, az első váltás tagja.
Stefánia Palota 1143 Budapest, Stefánia út 34-36.
Helyszín: Gobelin terem
A belépés díjtalan!
__________________________________________________________________________
Kedves Mindenki!
Az új esztendő első HM HIM Hadtörténelmi Délutánok rendezvénye keretében Számvéber Norbert tart előadást, amelynek címe:
Szovjet páncélosok harctevékenysége a "Südwind" hadműveletben, levéltári források alapján.
Időpont és helyszín:
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Kapisztrán tér 2-4., Budapest 1014), Díszterem (2. emelet)
2018. január 27., 13:30–17:00
Az előadást a szokott módon a fórumrész követi.
Ezt követően, 15:30-tól a rendezvény "Műhely" részében Számvéber Norbert kötetlen beszélgetés keretében dedikálja "Páncélosok a Dunántúlon" című kötetét azok számára, akik a kötet tavaly év végi bemutatójára nem tudtak eljönni.
A rendezvény előzetes regisztráció nélkül, díjmentesen látogatható.
Még 2015-ben elhatároztam, hogy összegyűjtöm, és szabadidőm adta lehetőségekhez mérten végigrágom magamat a Magyar Királyi Honvédséggel foglakozó összefoglaló műveken, hogy megosszam tapasztalataimat és szubjektív véleményemet ezekről a könyvekről. Sajnos ez akkora mennyiség, hogy egyszerre nem fog menni, ezért 3-4 könyvenként fogok időről időre sort keríteni ezekre a csokorba szedett könyvismertetőkre…
Már évek óta terveztem, hogy egyszer ellátogatok Pozsonyba, az ottani év végi makettező fiesztára, a Plastic Winterre, vagy ahogy ott mondják a Plastikova Zima-ra. Szerencsére a kedvenc utazási irodám már évek óta szervez oda buszos kirándulást, igen csak elérhető áron. Sajnos a rendezvény az elmúlt években, általában ütközött más programjaival, ahol gyakorlatilag kötelező a megjelenésem. Természetesen, november utolsó szombatja ismét a Hadtörténelmi Délutánokkal esett egy időbe, de úgy döntöttem, most az egyszer kihagyom, és inkább a szlovák fővárosba látogatok el…
Napra pontosan 390 esztendővel ezelőtt 1627. november 28-án, a székesegyházáról híres Oliwa városka előtt, amely ma Gdansk egyik negyede, ágyúdörgés verte fel Balti-tenger csendjét. Egy maroknyi lengyel hajó rontott rá fél tucat svéd hadihajóra. Nem ez volt a világtörténelem legjelentősebb tengeri összecsapása, annyiban azonban mégis nevezetes, hogy az újkori lengyel történetírás ide vezeti vissza a haditengerészetük eredetét. De nézzük, mi is történt azon november végi napon, amikor megszületett a lengyel haditengerészet első győzelme…
Immár nyolcadszor került megrendezésre Gödöllőn, a helyi Pelikán Makett Klub szokásos éves rendezvénye. Nekem csak tavaly sikerült először eljutnom erre a magyar makettező körökben már rangot kivívott rendezvényre. Természetesen ez nem egy, a Moson Show-hoz mérhető rendezvény, de a magyar makettező köröket mindig megmozgatja, ha másra nem egy baráti összejövetelre.
Immár hatodik alkalommal került megrendezésre a békásmegyeri Márton-napi Makett-verseny. Sajnos különböző okokból még sohasem sikerült eljutnom ide, de szerencsére idén sikerült bepótolnom eme elmaradásomat. A rendezvényt hagyományosan a GoForgo Utazási Iroda rendezi, akinek az egyik profilja, pont a makettezők és a repülésbarátok utaztatása, különböző rendezvényekre. Így kézenfekvő volt, hogy maga is rendezzen egyet. Sajnos tavaly előttig ez a rendezvény időben egybe esett a gödöllői makett-versennyel, de szerencsére ma már összehangolják a két rendezvény időpontját.
Most október 7-én került megrendezésre a szokásos Bólyai Makettklub hagyományos őszi rendezvénye. Azoknak akik nem lehettek ott, készítettem egy rövid képriportot. Előre bocsájtom, hogy nem feltétlenül a legjobb műveket tettem be a blogba, hanem azokat, amelyek valamiért megfogtak, illetve amelyről sikerült elfogadható minőségű képeket készítenem.
Amikor elkezdtem foglalkozni a hadtörténelemmel, nagyon hamar az érdeklődési körömbe kerültek a különböző katonai alakulatok. Gyakran írtam ki hadrendeket, vagy csak egyszerűen, egy-egy könyvből a hadrendi számokat. Ennek számos oka volt. Ezen gyűjtés alatt a legjobban a brit ezredek elnevezései tetszettek, ahol az alakulatokat nem számokkal, hanem színes elnevezésekkel illeték. Persze azóta tudom, hogy nem csak ők használtak elnevezéseket, csak a legtöbb államban ezek a hadrendi szám mögötti nevek elkoptak, míg a briteknél, pont fordítva történt, ott a számok váltak köddé. Csaknem öt éve már írtam a 
Hosszú-hosszú idő után folytatom a Through the Mud and the Blood, Nagy Háborús, szabályrendszerhez készült és egy kampány keretein belül kipróbált kiegészítő ismertetését. A cikksorozatom harmadik részében végre elérkeztem magának a kiegészítőnek a bemutatásához. Mivel ez egy karaktereket és azok csaták során történő (korlátozott) formálódását mutatja be, illetve ezekkel színesíti a játékot, értelemszerű, hogy valamilyen összefüggő csatasorozat/kampány során használjuk. Mi is így tettünk, időpontul 1917 tavaszát, helyszínéül az Aisne folyó menti Chemin des Dames-ot választva, ahol ekkor a 2. Aisne-i csata vagy más névem Nivelle offenzívája zajlott. Korábbi két cikkemben a háttérről, magáról az eseményről, a csata lefolyásáról és a használt taktikákról, stratégiákról értekeztem. 
Ha valaki olvasta anno Walter Lord, Hihetetlen győzelem című művét, az biztos emlékszik a japán oldalon kulcs szerepet játszó cirkálóra a Tone-ra. Nekem már akkor felkeltette az érdeklődésemet, de persze akkor még nem volt internet, nem volt könnyű utána nézni egy-egy hajónak. Hiába szerettem volna többet megtudni róla, erre akkor nem nagyon volt lehetőség. Azonban nem sokkal később megjelent a Zrínyitől a Hadihajók típuskönyv, amibe ez a különös, más hajókhoz nem hasonlító cirkáló is belekerült. Maga a hadihajó, olyan volt, mint egy kentaur, az eleje cirkáló, míg a tatja egy anyahajó volt. Persze nem volt egyedülálló, a japán flottában testvérhajója is szolgált, sőt két hasonló felépítésű csatahajó is létezett illetve más nemzetek is készítettek hasonló hajókat, de ezek közül számomra a Tone az, amely legközelebb áll hozzám…
1940. májusában a III. Birodalom erői támadást indítottak Nyugat Európában, és ez a támadás néhány hét alatt a tengerbe szorította a védekező francia, brit és egyéb kisebb nemzetek katonáit. Mint tudjuk a történelem könyvekből, Dunkerk-nél a támadást felfüggesztették egy időre, és mire újra megindult a britek a zseniális Dinamo hadművelet kereteiben több, mint 300.000 szövetséges (javarészt brit, francia és belga) katonát menekítettek át a csatorna túloldalára.
Sajnos az utóbbi időben egyre kevesebbet jutok el könyvesboltokba, így nehezen tudom követni az újabb és újabb megjelenéseket. Mivel lehet, hogy nem csak én vagyok így, ezért megpróbálom időről időre megosztani olvasmányélményeimet a blog olvasóival, hátha egyesek kedvet kapnak egy-egy olyan könyvhöz, amelyről még nem hallottak, de az érdeklődési körükhöz tartozik…
Az előző részben megpróbáltam ismertetni a Churchill harckocsi család, igen csak burjánzó családfáját, és azt a színes kavalkádot, amelyet ennek a tanknak az alvázán megalkottak, vagy csak tervbe vettek. Talán senki sincs, aki azt gondolná, hogy ez a harckocsi, már megszületésének pillanatában korszerű, vagy iránymutató lett volna, sőt szerintem egy igen csak elavult koncepció egyik utolsó őskövülete volt. Ennek ellenére, a háború teljes időtartama alatt gyártásba maradt, amire persze mondhatjuk, hogy nem volt más, de meglepő módon alkalmazása sikeresnek volt mondható. Nos lássuk, a technikai részletek után, hogy is szerepelt a harcban a Churchill tank…
U